Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Művészettörténet, iparművészet - Kovács József Dénes: A Déri Múzeum Japán-gyűjteménye. Déri Frigyes gyűjtése
196 KOVÁCS JÓZSEF DÉNES kerültek a tulajdonából (csere és eladás útján - ezeket a napló egyes feljegyzései is bizonyítják). MILYEN INFORMÁCIÓKAT TARTALMAZ A VÁSÁRLÁSI NAPLÓ A JAPÁN MŰTÁRGYAK BESZERZÉSÉRŐL? A vásárlások időintervalluma A naplóban található első feljegyzés, amely japán tárgy vásárlását említi, 1916. június 27-én született. Az eladó Sulimon (Sábái volt, akitől Déri Frigyes 800 aranykoronáért vásárolt egy bronz lovas szamuráj szobrot. Az utolsó „japán" bejegyzés 1920. január 10-én történt, amikor A Hugo Biel-tői vásárolt három japán műtárgyat, összesen 2400 aranykorona értékben12. Ha megvizsgáljuk, hogy a két időpont között eltelt mintegy három és félévben hogyan oszlanak el a vásárlások, megállapíthatjuk, hogy két nagyobb „beszerzési korszak" különíthető el. Az első az 1916 és 1917 közötti másfél év, a második pedig az 1919 és 1920 közötti 8 hónap. Nehéz kideríteni, hogy Déri Frigyes a köztes időszakban (1917 december -1919. május) miért nem vásárolt japán tárgyakat. Valószínűleg az utolsó háborús évek és az ezt követő bizonytalan nemzetközi helyzet megnehezítette a Távol-keletről történő szállításokat. Boltok, kereskedők Déri Frigyes több évtizedes gyűjtői tevékenységének köszönhetőn igen jól ismerte azokat a boltokat és kereskedőket, akiknek a segítségével létre tudta hozni egzotikus gyűjteményét. Feltételezhető, hogy rajtuk keresztül tájékozódni is tudott azokról a szakmai és tudományos újdonságokról, amelyek segíthették gyűjtőmunkáját. „Au Mikado" Ha megvizsgáljuk az eladók listáját, egyből feltűnik, hogy múzeumunk alapítója a legszorosabb kapcsolatban az „Au Mikado" nevezetű bolttal volt. Ezt két dolog is alátámasztja. Egyrészt innen szerezte be a legtöbb japán műtárgyat: mintegy három év alatt 6 alkalommal, összesen 66 tételt vásárolt. (Például 1917. október 29-én egyszerre 46 tárgyat). Másrészt minden egyes vásárlásnál kapott 10% kedvezményt, ami valószínűsíti, hogy törzsvásárló volt. Bár a naplóban a kereskedés címe (Bécs, III. Dietrichgasse 23.) és egy név (G. Singer) többször is fel van tüntetve, további információk nem találhatóak benne. Mindenesetre a bolt rangját jelzi, hogy a híres kelet-szak12 Sajnálatos módon éppen a legutolsó műtárgynak a leírása nehezen olvasható, így az azonosítása egyelőre várat magára. értő, Heinrich von Siebold13 halála után a japán műtárgy-gyűjteményét is ők vásárolták fel. Dorotheum Déri Frigyes szintén értékes műtárgyaknak jutott a birtokába a Dorotheum]*-bdn, amelynek az aukcióin rendszeresen vásárolt15. Innen származik többek között múzeumunk japán fegyver-gyűjteményének egyik szamuráj-páncélja és a jellegzetes aszimmetrikus-íjak többsége. Régiségkereskedők Déri Frigyesnek kiterjedt kapcsolatai voltak a korszak régiségkereskedőivel. Ezek a kereskedők fontos nemzetközi összeköttetésekkel és jelentős szakmai tapasztalattal rendelkeztek, így értékes tanácsokkal szolgálhattak a gyűjtemény kialakítását illetően. Az egyik leggyakoribb üzleti partnere a már említett Süliman (Sábái volt. A Vásárlási naplóból nem sok információ derül ki erről a személyről. Valószínűleg egy konstantinápolyi kereskedőről van szó16, aki elsősorban távol-keleti műtárgyakkal üzletelt. Déri Frigyes többször vásárolt tőle kínai, perzsa és japán tárgyakat. A kereskedelmi ügyleteket a Monarchia területén bonyolították le (Bécsben illetve Bad Gastein-ben). Rajta kívül J. Hugo Biel-tői és J. Glückselig-tői vásárolt japán műtárgyakat, de róluk gyakorlatilag semmilyen lényeges adatot nem jegyzett fel. Vásárlási tételek és a műtárgyakra fordított összeg Déri Frigyes a napló tanúsága szerint 1916 és 1920 között összesen 13 alkalommal vásárolt japán tárgyakat. A vizsgált időszakban 82 tételben 113 műtárgy került a tulajdonába. A vásárlásokra összesen 42.946,46 aranykoronát fordított. Ha ezt a Vásárlási naplóban található többi kiadással összehasonlítjuk17, úgy tűnhet, hogy viszonylag jelentős összegről van szó, azonban figyelembe kell vennünk, hogy az aranykorona vásárlóértéke jelentősen csökkent a világháború után. (Az egyes műtárgyak megvásárlására elköltött összeg a Mellékletben olvasható). 13 Heinrich von Siebold (1852-1908) Japánban, az Osztrák-Magyar Monarchia nagy- követségén dolgozott tolmácsként 1869-1899 között. Európa szerte elismert japán-kutató volt, aki nagyszerű gyűjteményének jelentős részét német városoknak adományozta. Halála után a hagyatékát az Ju-Mikado“ bolt vásárolta fel, majd értékesítette. Annak a kérdésnek a megválaszolása, hogy ebből a hagyatékból került-e műtárgy Déri Frigyes tulajdonába, további kutatásokat igényel. 14 Az 1707-ben alapított Dorotheum Európa egyik legrégebbi aukciósháza. Jelenleg is működik, címe: Bécs, Dorotheergasse 17. 15 Itt vásárolta például 1918. október 10-én a két egyiptomi múmia szarkofágot, amelyek a Déri Múzeum antik-gyűjteményének legértékesebb darabjai. 16 A naplóban legalábbis a következő cím olvasható: Konstantinopol-Stambul Bijouk (Rijouk?) Jeni, Han 3417 Összehasonlításképpen néhány példa a vásárlásra fordított összegekre: Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása c. festménye 20.000-, Mészöly Géza egyik tájképe 13.000-, a már említett egyiptomi múmia szarkofágok pedig „csak" 2.770- aranykoronába kerültek.
