Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 15 Beckmannia eruciformis (hernyópázsit) (adatszám: 7). Üde szikes mocsárrétek nem ritka faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Egyelőre nem tudtunk nevet gyűjteni, lehet, hogy nincs is. Szobában, képről nem kérdezhető, csak terepen vizsgálható, ott viszont ritkán találkoztunk vele megfelelő állapotban. Népi taxonómiája: Vélhetően nem ismerik a növényt, véletlenszerűen mondanak rá nevet, jelzős szerkezetet (csattogó, vízinövény, perje, vadzab, valamilyen gombosperje). Glyceria fluitans (réti harmatkása) (adatszám: 4). Üde szikes mocsárrétek faja. Ismertsége: n.é. Népi nevei: Egyelőre nem tudtunk nevet gyűjteni, lehet, hogy nincs is. Ez a faj sem kérdezhető szobában vagy képről. Népiiamómiája: Vélhetően nem ismerik a növényt, véletlenszerűen mondanak rá nevet, jelzős szerkezetet (gazosszéna/tarackhoz tartozik). Alopecurus geniculatus (gombos ecsetpázsit) (adatszám: 22). Szikes iszapnövényzet faja túllegeltetett gyepeken, de korábban megszántott talajokon is. Ismertsége: 60% (de még bizonytalan). Népi nevei: Bizonytalan adataink vannak, terepen ritkán tudtuk kérdezni. Nádudvaron határozottan kárászperje (ezt a nevet máshol nem ismerik), más településeken inkább jelzős szerkezettel jellemzik: gombos tippan, kis perje. A tapasztaltnál többen ismerhetik, további kutatást igényel. Tikos (1950,1951) gombos mező és gombos tippan nevei is inkább csak jelzős szerkezetek lehetnek. Népi élőhely-meghatározásai: Aljas helyen / vízparton /lapos szél in / vizes helyen / becsinálja a zsombikokat / lapospartokon / lapályos helyen / tocsogós helyen, ahol nincs nagy víz / laposszéleken Haposos helyen. Népi felhasználási módjai: Jószág szereti, hasznos növény. Eovéb jellemzői: Nincs olyan magas, minta perje, szürkébb / vékonyabb szárú, mint ez a perje, puhább, magja, feje hosszabb/bojtos, minta vadzab/rövidebb (mint a perje). Népi taxonómiája: Téveszthetik a perjével (csaknem nőtt meg). A fenyerek csoportjába tartozik. Inula britannica (réti peremizs) (adatszám: 30). Szikes rétek, egykori vetett/öntözött gyepek és parlagok, útszélek gyakori faja. Ismertsége: 73%. Népi nevei: Rejtélyesen szinte névtelen növény. Több nevet gyűjtöttünk, de mind ritka: büdöske, katonavirág, körömvirág (ez Bárán- don is előkerült), sárgaperemizs. A sárgavirág (kétszer) jelzős szerkezet. A Tikos-féle neveket (kígyóharaptafű, görhefű, vadperemizs, Tikos 1950, 1951) szinte nem ismerik. Népi élőhelv-meohatározásai: Elhagyott helyeken, szíkfokokban soha/Halas-laposban/lapos helyen van/laposszéleken. Népi felhasználási módjai: I varzást elősegíti. Egyéb jellemzői: Keserű/nyár végén/nyáron láttuk /sok szokott lenni/szép! /keserű. Népi taxonómi- ája: Elég sokan ismerik, de nevét alig tudják (a növényt ismerem, a nevit nem tudom). Bizonytalan válaszok: nem sárgaliliom... /nem szíkfű... / olyan, minta vadszíkfű. Mentha pulegium, arvensis, aquatica (csombor-, mezei és vízi menta) (adatszám: 38). A csombormenta mocsarak szélében, nedves réteken gyakori, a többi faj jóval ritkább. Ismertségük: 95%. Népi neveik: Leggyakoribb neve a fodormenta, néhányszor egyszerűen menta, (mezei/kék/vad)zsálya, ritkán combor. Népi élőhelv-meohatározásaik: Laposszéleken / szikes helyen / laposasszerűség /szíkesebb, vadszíkes részek / laposak szélében / mindenütt / feketeporongon / tippanos legelőkön /zsombokos laposok széle / kaszálókon, ami nem száraz, nem vizes. Népi felhasználási módjaik: Bundába tették / orrlyukba dugtuk; teát főztünk. Eovéb jellemzőik: Fodros levele (van), sok apró virág/mentás illata van/szagos, kámforos/kámforos szagja van /kámforos /mentolos valami, mentaszaga van. Népi taxonómiája: Legtöbben ismerik, nevét tudják, terepen is felismerik. Négyen, akik zsályának mondják, nem a növényt, csak a nevet tévesztik vagy tudják így (egyfajta zsálya, mentás illata van / mezei zsálya, laposak szélében). Kapcsolják a kerti mentához is [a fodormenta pusztán (él), a menta termesztett/vadon nincs / kertben az más / a menta vad, a fodormenta kultúr). Rumex crispus, stenophyllus, patientia, palustris (fodros, kes- kenylevelű, paréj és mocsári lórom) (adatszám: 63). Szikes rétek és mocsarak, valamint ugarok, útszélek, árkok és egyéb zavart élőhelyek fajai. Ismertségük: 100%. Népi neveik: Leggyakoribb neve a sóslórium, kevésbé gyakori a lósóska/lúsóska, ritkán lórum, sóslóriumkóró, vadsóska. Népi élőhelv-meghatározásaik: Libaállásokon, (a liba) kiszar minden virágot (ezt nem) / laposakba van / mindenütt / ugarfődeken, vizenyős részen is, gazdagabb trágya közt/Kecskerin, felénk is a legelőn / vizes helyen / lapossas ríten, lapos szélén, árkokban /laposban, mega telken /laposakba / laposakban legjobban /laposszíl, árok, csatornaódal, szántófődeken is, lucernafődön /legelőn nem nagyon, legfeljebb Hortobágy alatt, lejtős részen /mindenfele, laposban nő, legelőkön /árokparton /szántóterületeken is, dűlőúton, legelőn nem nagyon, ahol zsombékos lapos van/vetett helyeken, laposban. Népi felhasználási módjaik: Hasmenésre /kacsáknak korpával / Oroszországból azért jött haza, mer annak a levit itta / tőtikének is / vaddohánynak használtuk / hasfogónak / gyenge korában megeszi a jószág / nagyanyám, amikor hasmenésünk vót (adott) /akkor jó, ha megpirosodik a magja (megfogja a hasát). Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, nevét is tudja (két embernek nem jutott eszébe a neve, de amúgy tudta). Terepen jól felismerik. A R. acetosa-n kívül a többi Rumex-fajt, úgy tűnik, nem különböztetik meg [egyfajta /egyet tudok / egyfajta / de: nemigen egy az!), pedig az élőhelyjellemzésekben nagyon szépen kijön a termőhelyi kettősség: laposban és telken/szántón, de a kettő között, a legelőn nem). A R. sanguineus-ra: vaddohány! (egy adat). Eleocharis palustris (mocsári csetkáka) (adatszám: 48). Szikes rétek jellemző faja, túllegeltetés és víznyomás után felszaporodik. Ismertsége: 84%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a csetkáka, ritkán csendes káka, káka, illetve jelzős szerkezetnek tűnő nevek: gombos csetkáka, gombos fenyer, gombos káka, gombfű, törpe káka, bojtos káka. Népi éló'helv-meahatáro- zásai: Laposban / laposakban/rizsában van /zsombikos részen nő/lapo- sas helyen/vizes helyen, laposakban, amikor a rizst gyomláltuk, a vízállást szereti / nagy vizet nem szeret, ahol locsogó van / laposakban, vizes részen /szíkfertőszélén / valami vízimező. Népi felhasználási módjai: Híres növény, nem való semmire!/gyengébb takarmány/nem szereti semmi / nem eszi az állat. Egyéb jellemzői: Kis bogyója van felül / berdőszára van, barna magja/kicsi gombja van /kicsih méternél kisebb/rövidebb/sűrű/sűrű, akar a bunda szőre /egyenes szárú, tetején aümő/sűrű. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, terepen is felismerik, a káka kisebb méretű rokonának tartják [ez az az apró káka/nem az a magas/kis feketekáka-szerűség, testvéré). Ritkán nem különböztetik meg a kákától. Olykor más vízi növényekkel
