Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)

Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak

16

MOLNÁR ZSOLT—HOFFMANN KÁROLY

tévesztik, hasonlítják (a per je alja/tenyeres széna, hasonlít a sáshoz). Többen bizonytalanul ismerik. Egyszer csak ennyi: savanyú fű.

Juncus conglomerate (csomós szittyó) (adatszám: 29). Szikes rétek zsombékoló faja. Ismertsége: 82% (de csak mint a káka egyik változata). Népi nevei: Saját neve nincs, csak jelzős szerkezetek. Leggyakoribb neve: káka, ritkán: aprókáka, bokros sás, cicka (a hegyekből tanulta), gombos csetkáka, gombos káka, szecskáka, pulykasás (zömük csupán jelzős szerkezet). Csak terepen kérdezhető megbízhatóan, ezért nincs sok adatunk. Népi élőhelv-meghatározásai: Zsombik tetején szeret lenni / lapos ríszen /aljas fődeken, vizenyős helyen, lapos helyen. Népi felhasználási módjai: Nem kaszálják. Egyéb jellemzői: Bokrokba van / 80 cm, széjjel áll a vége, gumószerűség / bokrosán nő/kicsi/a káka mind gombos/a káka mindig gombos. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, de legtöbben a káka egy változatának tartják, ill. azzal összevonják {ugyanaz, csak kicsibe/valamilyen káka). Bizonytalan, hogy önálló népi taxon-e.

Persicaria lapathifolia, maculosa és hydropiper (lapulevelű, baracklevelű és borsos keserűfű) (adatszám: 21). Árkok, mocsarak gyakori fajai. Ismertségük: 100% (egy kicsit túlbecslés?). Népi neveik: Leggyakrabban vérfű, ritkábban paprikafű, ritkán Jézusfű, Jézus vére. Népi élőhelv-meghatározásai: Vízbe van/kiszáradt vizes helyen / vizenyős helyen /porondokon sok van / Hortobágyalj, vett területeken, árokpartokon / laposszél/szántófődeken /szántófődeken / tavaknál gáton. Népi felhasználási módjaik: Jószág piszkosul szereti / kombájnba beakad, úgy mondjuk, medvét fogtam. Egyéb jellemzői: Többágú, pirosas/levele, mint a paprika /cikk-cakkba nő felfele, hosszú levele van, ágas-bogas/piros a szára/keskeny a levele. Népi taxonómiája: Talán majdnem mindenki ismeri, néven is nevezik, terepen is szinte mindenki felismeri. Nem rokonítják.

Aster punctatus (réti őszirózsa) (adatszám: 14). A kocsordos- ó'szirózsás gyepek faja, de másodlagosan is terjed gyepeken, útszéleken. Ismertsége: 57%. Népi nevei: Egyetlen nevet hallottunk: mezei őszirózsa. A Tikos (1950,1951) által gyűjtött neveket nem ismerik (gerepcsin, terepcsin), bár (Jjszentmargitán alig gyűjtöttünk. Népi élőhely-meghatározásai: Laposokban /aljas részen. Népi felhasználási módjai: Nem eszi a bivaly. Eovéb jellemzői: Csak ősszel/szép kis virág. Népi taxonómiája: Az emberek kb. fele ismeri, de nevét nem tudják (az egyetlen név is inkább fantázianév, mint népi név) [ez is van kint, csaknem tudjuk, hogy hívják, el is felejti az ember / látásbul (ismerem)). Egyéb adatok: Sok éve háborítatlan részen egyre több van.

Juncus compressus (réti szittyó) (adatszám: 2). Rétek gyakori faja. Eh mertséoe: n.é. Népi taxonómiája: Kevés adatunk van.

Lythrum virgatum, ritkán salicaria (vesszős és réti füzény) (adatszám: 31). Előbbi a szikes rétek és pusztai mocsarak gyakori faja, utóbbi inkább a kevésbé szikes réteken, ártéri mocsarakban gyakoribb. Ismertsége: 78%. Népi nevei: Két ember mondott nevet. Egyik füzikének hívta, a másik fantázianevet adott neki, és ezeket a három gyűjtési alkalommal így mondta: pásztorvirág, pásztorvirág, pásztorrózsa (vö. Epilobium). Másvalaki: mi virágnak hívtuk! Népi élőhelv-meghatározásai: Árokpartokon, sziket nem szereti / árokparton, laposszélében / árokparton / laposak széle/laposban terem/laposszélébe/laposban/laposszélében/csak

ilyen vizes helyen van, fertőben / vizes helyen nő/laposban van, vizenyős helyen/vízi, sziki, laposi. Népi felhasználási módjai: Sokat szedtem. Egyéb jellemzői: Egyidőben a kattankóróval/kemény szára van, mint a drót/kemény torzsa van. Népi taxonómiája: Sokan ismerik a növényt, de zömmel név nélkül. Hasonlítják (pulykatakonyhoz hasonlít / ökörfark családjába / rókafarok vagy miIgeiicsánylllaposiszarkalábszerűség). Többen keveset tudnak róla: nem olyan jellemző/sok mindent nem tudok róla/szép nagyon, tudom, van neve /vízi mit tudom én mi. Mások leveles állapotban is felismerik (rózsaszín virága van!), van, aki részletesen ismerteti (minek a virágja ez az istennyila?, láttunk sokat, laposszélekben van, haszonytálán növény, sóslóriumvirág? de nem, száraz mindig, esetleg kora tavasszal ződ, van magva is, mint a rípamag, a jószág nem eszi). Egyszer megkülönböztették a tájban ritka L. salicaria-tól (ez más!)

Epilobium tetragonum és parviflorum (négyélű és kisvirágú füzike) (adatszám: 12). Rétek gyakori fajai. Ismertségük: 50% (túlbecslés). Népi neveik: Két adat: kisvirágú füzike, pásztorrózsa. Népi élőhelv-mea- határozásaik: Vízkörnyékén. Eovéb jellemzőik: Vadárvalányhajhozhasonlít (a termése). Népi taxonómiájuk: Alig ismerik, inkább ráérzésből „ismerik" (ez is pásztorrózsa (azaz Lythrum virgatum), csak nem nyílik még). A 'Lythrum virgatum' népi névvel nem bíró népi taxon egyik alesete. Egyéb adatok: Maria Treben könyvéből tanulta a kisvirágú füzike nevet, kertjében is volt, használta gyógynövénynek.

Lycopus europaeus és exaltatus (közönséges és szabdalt peszérce) (adatszám: 22). Üde rétek és mocsarak, árkok gyakori fajai. Is; mertséqük: 45%. Népi neveik: Nem tudtunk nevet gyűjteni. Népi élőhelv- meghatározásaik: Csatornaparton nő / ebből sok van a csegei határban / árokparton. Népi taxonómiája: Az emberek kb. fele ismeri, de nevét senki sem tudja. Kétszikű, nem fás, magasabb növésű, nem ép levelű és apró zöld vagy kékes virágú fajok idéződnek meg, mint hasonló fajok (csalán / árvacsalánt / hasonlít a csalánhoz / parlagfű / parlagfű / fodormentához hasonlít/nem csalán/vadzsálya).

Symphytum officináié (fekete nadálytő) (adatszám: 11). Nem szikes, általában ártéri rétek gyakori faja. Ismertsége: 82%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a fekete nadálytő, ritkábban fekete nadály, ritkán fekete na- dályfű, fekete nadálytű, nadály. Népi élőhelv-meghatározásai: Tisza mente fele / kukorica fődeken / hűvös, nedves helyen / vizes helyen, Kösi-parton / vizes, lapos szélekbe /fekete fődön. Népi felhasználási módjai: Disznó lábát kötöttük be/gyógyszer/gyógynövény. Eovéb jellemzői: Lila színű. Népi taxonómiája: Sokan ismerik, legtöbben nevét is tudják.

Glycyrrhiza echinata (keserű édesgyökér) (adatszám: 11). Nem szikes, jellemzően ártéri rétek jellemző faja. Ismertsége: 73% (túlbecslés lehet). Népi nevei: ídesgyökér vagy ördögódalborda(gyökér). Népi éló'helv-meo- határozásai: Jobb fődeken/szántófődeken, legelőn nincs /Hortobágy alatt /erdős részen. Népi felhasználási módjai: Ettük szántáskor. Egyéb jellemzői: Megnő nagyra, diója van. Népi taxonómiá ja: Többen ismerik ezt a fajt. Van, aki megkülönbözteti a vad és a kerti fajt (az édesgyökér csak a faluban van, ezördögódalbordagyökér). Sokan nem ismerik az ördögoldalborda nevet.

Cirsium brachycephalum (kisfészkű ászát) (adatszám: 8). Üde mocsárrétek és mocsarak időnként tömegessé váló, nagyméretű bennszü-