Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Természettudomány - Molnár Zsolt–Hoffmann Károly: A hortobágyi pásztorok növény- és növényzetismerete. I. Szikesek, rétek, mocsarak és löszgyepek növényei, valamint az őshonos fásszárúak és erdei lágyszárúak
A HORTOBÁGYI PÁSZTOROK NÖVÉNY- ÉS NÖVÉNYZETISMERETE 13 Centaurium sp. (kisezerjófű) (adatszám: 2). Elég ritka. Ismertsé- ge: n.é. Népi taxonómiája: Valószínű nem ismerik, a kékliliomhoz(?) és a Lythrum-hoz hasonlítják. Hordeum jubatum (díszárpa) (adatszám: 1). Egykori rizsföldeken, parlagokon, településszéli zavart gyepekben ritka (olykor tömeges). Jsz mertséoe: n.é. Népi nevei: Vadzab. Népi felhasználási módjai: Mikor kihányja a fejit, nem hívják semminek (nem ér semmit). Népi taxonómiája: Akitől megkérdeztük, az vadzabnak nevezte. Vakszíkek, szíkfokok fajai Camphorosma annua (bárányparéj) (adatszám: 36). Vakszíkek elterjedt, karakteradó, gyakran uralkodó faja, de nem minden pásztor legelőjén fordul elő. Ismertsége: 97%. Népi nevei: Rejtélyesen szinte névtelen növény. Több nevet gyűjtöttünk, de mind ritka, a sziki barkán és a bá- rányparéjon kívüliek jelzős szerkezetek is lehetnek: bárányparéj, sziki pa- réj, futó piros porcsin, piros porcsin, pirosporcsin, szíkbarka, sziki barka, szíkiparéj, valami barka, veresporcsin, sziki bojtorján. Népi élőhely-meghatározásai: Sok van kinn a legelőn / jófajta növény, hogy Ilyen rongy talajban is megél, csak itt terem, a kemény sziket szereti, sóigényes / rettenetesen szereti a sziket, telkes helyen nem (él), laposban nem, faluban nem / a sziken/ez az egyetlen növény szerette (a sziket). Népi felhasználási mód- jaj: Birka úgy szerette, rettenetesen iszik rá/birka szereti/nagyon szerette a birka legelni/birka szereti is /birka nagyon szerette/a birka nagyon szereti. Egyéb jellemzői: Fut/ősszelszítmászkál, több ága van/szöszös, elfut, piros szára, aprózod levele, nem koratavaszi, nyári/fut. Népi taxonómiája: Majdnem mindenki ismeri, de nevét kevesen tudják. Többen bosszankodnak is, hogy nem tudják a nevét (annyira ismerem, sok van kint a legelőn, főleg így ősszel/ismerem!/ismerem nagyon jól!/ismerem, nevit nem tudom, ősszel szítmászkál / nem tudom, ismerem, valami porcsin féle / tudom én! / tudom!/ tudtam, mint a porcsin / van neve!). Sokan bizonytalankodnak [bárányparéj, vagy nem ez az..., én nem tudom a nevit / bárányürömhöz tartozik / ez is paréj, sziki paréj / futóparé1 / fut, olyan porcsinféle, mint a jegecske/üröm töve). Van, aki téveszti a porcsinnal (Polygonum aviculare). Matricaria recutita (chamomilla) (orvosi székfű) (adatszám: 48). Vakszíkek, szíkfokok, tavasszal vizes szikes szántóföldek gyakori, de időjárástól erősen függő faja. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Gyakori nevei a szik fű (sziki fű) és a kamilla, ritkábban széki fű, szekfű, ritkán szelíd szíkfű, szikfíí (rövid i-vel), orvosi székfű. Észak- és Nyugat-Hortobágyon előbb említik a kamillát (kamilla vagy szíkfű), míg Kelet-Hortobágyon a szíkfüvet (szíkfű vagy kamilla), valaki három néven is ismeri [széki fű, kamilla, szíkfű). Hadházon: papvirág. Népi élőhelv-meahatározásai: Szántófőd, szikes fődeken / a sziken, ahol olyan tisztán szikes / csak a szikes (helyen), ahol homokos (pl. a tiszacsegei homokon), ott nincs / az igazi szikes helyen /szikes helyen, ugaron /a sziken, szikes részen /szikes fődeken / rétódalakban terem, miután elmegy a víz/jobban ilyen ugarfődeken, szikes részen is /jobban szikes területen terem meg, legelőn, búzafőd táblában, ha szikes fődön van / soványabb, szikes területen, ahol a gólyavirág /szikes fődön /szikes területen /szikes helyen /szikes helyen, szíkfokokban. Népi felhasználási módjai: Gyógynövény /sokat eladott a szegény ember, ha jó telepre akadt / az a jó!. Eovéb jellemzői: Évjárattól (függ) /kétévente van/nem minden évben. Népi taxonómiája: A kamilla egyértelműen a hivatalos szóhasználatból jött (régen kamillát nem mondtak!). Rendszeresen viszonyítják a Matricaria inodora-hoz [van, amiből gyógyszert csinálnak, (és) van, ami gyom, de a virágja egy). Ez a mezei virág! Egyéb adatok: Mióta a világ megvan, ősi[sic)/ / Tanúit nyelven kamilla, (ez) a patikai neve! Puccinellia limosa (sziki mézpázsit) (adatszám: 23). Szíkfokok névadó, karakter- és uralkodó faja, olykor más zavart vizes szikeseken, pl. ugarokon is előfordul. Ismertsége: 41%. Népi nevei: Meglepően kevesen nevezik néven, csak egyetlen nevet hallottunk: sziki tippan (ez olykor a Eestuca pseudovina neve is, de jelen esetben nem). Népi élőhely-meghatározásai: Sziken nő/szikes területeken. Népi felhasználási módjai: A birka nagyon szereti / borzasztó szereti a jószág, birka, marha, ló/marha szereti/a birka alig bírja leharapni / piszkosul szerette a birka, ide leszaladt... Eovéb jellemzői: Erős a szára. Népi taxonómiája: Meglepően kevesen ismerik, pedig feltűnő és a legeltetés szempontjából is fontos növény (szobában és olyan terepeken, ahol nincs szíkfok, nem kérdezhető, ezért van viszonylag kevés adatunk). Több taxonhoz rokonítják, elsősorban a tip- panhoz [a tippan őszi változata / csak tippan, csak később jött ki / ez is olyan tippanos valami / hasonlít a tippanhoz / olyan tippanszerű), máskor más fajokhoz [ez is komócsin féle /ez nem tippan / fenyer, kik tippan? / valamilyen csen kész / per je változata / perjeszerűség / tippan a szikes területeken / tippan valamelyik fajtája). Máskor nem tudják hova tenni [ez is legelőfű /valami fű). Aster tripolium (sziki őszirózsa) (adatszám: 6). Szíkfokok és a környező élőhelyek nem gyakori faja, sózott műutak mentén is terjed, Is; mertséoe: 67% (túlbecslés lehet). Népi nevei: Őszi mezei rózsa, pusztai őszirózsa. Népi taxonómiája: Egy ember rokonítja az Aster punctatus-szal. Carex stenophylla (keskenylevelű sás) (adatszám: 8). Szíkfokok, szíkerek, olykor szárazabb szikesek kisméretű sásfaja. Ismertsége: 14%. Népi nevei: Nincs külön neve. Népi élőhelv-meahatározásai: Korpafűvel szíkfokokban /kimondottan a szikes helyeken. Eovéb jellemzői: 10 cm, kicsi. Népi taxonómiája: Akitől terepen kérdeztük, azok nagyobb része ismeri, de nem tekinti külön taxonnak, besorolják a "savanyúfüvekhez" [ásások családjába tartozik / fenyer / mint a csetkáka / olyan, mint a fekete káka /mint a csetkáka, amikor kicsi/ez is gombos sás). Keveset tudnak róla. Kochia prostrata (heverő seprőfű) (adatszám: 1). Szíkpadkaperemek, kilúgzódott vakszíkek jellemző, de nem gyakori faja. Ismertsége: n.é. Myosurus minimus (egérfarkfű) (adatszám: 1). Szíkfokok, szíkerek, belvizes szikes szántóföldek iszapnövényzetének faja, nem minden évben gyakori, ismertsége: n.é. Pholiurus pannonicus (tőrfű, magyar kígyófark) (adatszám: 1). Szíkfokok, szíkerek, belvizes szikes szántóföldek iszapnövényzetének karakteradó, olykor tömeges faja. Ismertsége: n.é. Népi taxonómiája: Tippanhoz hasonló, elkorcsosodott. Portulaca oleracea (kövér porcsin) (adatszám: 22). Nem szikes, tápanyagban gazdag, trágyás, máskor erősen szikes területek faja. Ismertsége: 100%. Népi nevei: Leggyakoribb neve a kövérke, ritkán: göndörke, húsfű, kövérfű, kövérporcsin, lóporcsin, pecérke, tátogó (valószínű nem
