Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - D. Szabó László: 10. századi veremház Debrecen belvárosában
10. SZAZAD! VEREMHÄZ DEBRECEN BELVÁROSÁBAN 129 VlZÁLLÁSOS TERÜLETEK £s ÉLŐ VÍZFOLYÁSOK A VÁROS BELSŐ RÉSZtü 3. kép Sápi Lajos térképe (SÁP11977.232 a) is ekkor alakulhatott ki (SÁP11972,7). Véleménye szerint hasonló módon jött létre innen „északra Szent László-falva, míg északnyugatra a Szent Mihály-falva". A12. századra már összenőtt a három falu és ekkor már állt az első templom a Nagytemplom helyén (SÁP11972,8,12). Mesterházy Károly Hajdú-Bihar megye 9-13. századi településtörténetével foglalkozó átfogó tanulmányában a régészeti leletek oldaláról közelíti meg Debrecen kialakulásának kérdését. Véleménye szerint Debrecen sem a Paptava mellett, sem a Domb utca környékén nem alakulhatott ki, mivel egyik helyről sem kerültek elő ezt alátámasztó régészeti leletek. A Tócó mentén azonban sorakoznak a 9- és 10. századból származó települések és temetők, „tehát Debrecen IX. századi eredete kétségtelennek látszik, s az is bizonyos, hogy több településből alakult ki." Az előkerült leletekből azt a következtetést vonta le, „hogy a IX. századi helybeli későavar és hódító bolgár lakosság külön településeken lakott, s a honfoglaló magyarok is a saját falvaikban éltek. Az egységesülés azonban már a XIII.
