Magyari Márta (szerk.): A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2011-2012 (Debrecen, 2012)
Régészet–Ókortudomány - D. Szabó László: 10. századi veremház Debrecen belvárosában
130 D. SZABÓ LÁSZLÓ 1 Szt. András-plébániatemplom (1300-tól) 2 A Szt. András-templom plébániája 3 A Szt LAszló-templom feltételezett helye 4 A plébániai iskola feltételezett helye 5 Régi udvarház (vetus curia. III. castellum - 1270-tól) 6 Ferences kolostor (1322-ből) 7 A Szt. László utca feltételezett helye 8 Mester utca 9 A Szt. Mihály utca feltételezett helye 10 Burgundia utca 4. kép Módy György térképe (ALMÁS11994.163) század előtt létrejöhetett, hiszen a Váradi Regestrum és más források sem említik ezeket a településeket." (MESTERHÁZY1974,234-235) A Debrecen történetében megjelent tanulmányában Zoltai Lajos álláspontját elfogadva, úgy véli hogy Debrecen a Paptava keleti oldalán települhetett meg, késő avar, vagy szláv lakossággal. A városban és környékén előkerült szépszámú 9-10. századi leletanyag valószínűsíti Debrecen honfoglalás kori megtelepülését. Ezt a város nevének eredete is igazolhatja, ami török eredetű személynévként „akár a X. században is keletkezhetett." (MESTERHÁZY 1984,93) Módy György a Debrecen történetében megjelent tanulmányában egy írott forrásokra támaszkodó új elméletet fejtett ki. Elfogadja Zoltai Lajos álláspontját, aki „Debrecen egyik legkorábbi településmagját a Paptava északkeleti-keleti oldalára helyezte," Szentlászlófalvát pedig a Csapó és Rákóczi utcák közötti területre. Balogh István véleményét is osztja, hogy a Domb utca környékén lehetett egy másik településmag. Véleménye szerint itt a 13. században már templom is állhatott (MÓDY 1984,109-110). Szentmihály faluval kapcsolatban kifejti, hogy, „ha el is fogadjuk a XVI. századi Szent Mihály utca neve alapján egy jóval korábbi Szent Mihály tiszteletére emelt kápolna meglétét, ez nem vonhatja maga után egy, már a XII—XIII. század fordulóján létezett önálló Szentmihály falu létezését." (MÓDY 1984,103) Egy 1342-ből származó oklevélben említik „Péter fia Jakabot Mesterfalváról". Módy György szerint Mesterfalva a Mester (ma Bethlen) és Hatvan utcák között elhelyezkedő önálló falu volt (MÓDY 1984,111). A fentieket összefoglalva megállapítható, hogy Debrecen több falu ösz- szeolvadásából jött létre. A legkorábbi településeket a város északi felének szabálytalan utcaszerkezetű részeire helyezik a kutatók. Érdemes megjegyezni, hogy Debrecen eddig ismert első térképét Kováts György városi mérnök készítette 1750-ben. Ezen látható először a sánccal körülvett város utcahálózata, ami több elmélet alapjául szolgált, azt feltételezve, hogy a 18. századi állapotok Árpád-kori településnyomokat őriztek meg. A veremház A feltárt terület keleti szélén került elő a veremház és a hasonló leleteket tartalmazó gödör és külső kemence. A ház gödre 340x290 cm alap- területű volt, 30 cm mélyen ásva a bolygatatlan altalajba. Hossztengelye kelet-nyugat tájolású. Északkeleti sarkában, az oldalfalaktól távolabb volt az agyagba vájt kemence, aminek boltozata beszakadt. A patkó alakú kemence 3-4 cm vastagon vörösre égett belső tűztere 40 cm hosszú és 30 cm széles volt. Platnijában leletanyag (kerámia, állatcsont) nem volt. A ház másik három sarkába cölöplyukak voltak ásva. A negyedik cölöplyuk a kemence mellett, az északkeleti saroktól kb. 1 méterre volt.
