Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Takács Péter: Őrlő (lisztelő) szerkezetek Bihar megyében a 18. század utolsó harmadában

ŐRLŐ (LISZTELŐ) SZERKEZETEK BIHAR MEGYÉBEN A18. SZÁZAD UTOLSÓ HARMADÁBAN 97 rösre jártak őrölni. Szárazmalmaikról nem vallottak, de 1784-ben a katonai térképszelvények ezekből már kettőt is feltűntettek a településen.

11

3 Leszámítva a hegyi majorságok, a megnépesülő puszták, a hegyoldalakon elszórt apró falvak lakóit, talán Nagykereki gazdái voltak a legmostohább helyzetben. A175 családot, 950 lakost számláló településen

11

4 volt „az uraságnak... az határi • Jon vízimalma-szárazmalom is - amelyen őrölni" szoktak, „midőn vize vagyon" a pataknak. „Leggyakrabban - ecsetelték a helyzetüket a lakosok - másutt őrölni szoktunk, mert nincsen mindenkor vize.... Minthogy többnyire... vízimalma az uraságnak a víznek szűk léte miatt nem forog, egy-két s három mérföldnyire is kelletik a vízimalmokra őrölni járnunk úgy, hogy 4-5 napot eltöltünk, amidőn vidéki helyen megőrölhetünk"™ Nehezítette a hétköznapjaikat, hogy három nemesi família - a Hodossy, Mensáros és a Kósa örökösök - osztatlan közbirtokában voltak. Külön-külön egyik birtokos sem rendelkezhetett a regálékat és a haszonvételeket illetően. A haszonföldek évenkénti újraosztása mind a gazdálkodásban, mind a regálékkal kapcsolatos ügyek - korcsma, malom, bolt stb... - intézésében gyakran okozhatott zavart, elhanyagoltságot és késlekedést. Ezért kellett - egy derék malom építése helyett - olykorolykor négy-öt napot őrléssel tölteniük. ÚJ MALMOK ÉPÜLTEK A malmok száma nem volt állandó, hol több, hol kevesebb ment belőlük tönkre. Olykor-olykor őrlés közben is megrongálódtak. Máskor tűz pusztította el őket, vagy szokatlanul nagy árvíz sodorta el alkatrészeiket. Vihar zilálta szét a fedelüket. Haragosok gyújtották rá a molnárra... Ezernyi más véletlen sodorta veszélybe ezeket az emberi létezés számára nélkülözhetetlen gépezeteket. A szárazmalmok egyébként is többnyire egy emberöltőre, a vízimalmok egy-két századra, kivételes esetben félezrednyi időre épültek. A lakosság szerencséje volt, hogy békében mindig több malom épült, mint amennyi tönkrement. Sőt! Békeidőben a malmok a népességnél is gyorsabban szaporodtak. Ha a valóságot tükrözik azok az adatok, amik szerint Bihar vármegyében 1692-ben - a török kiűzésekor 10 vízimalom és 13 szárazmalom őrölt, s ebből is három elpusztult, mégis 1715-ben már 31-ben, 1720-ban pedig 136 malomban őröltek, akkor sejtelmünk lehet a szükséglet, az emberi szorgalom és az őrlő szerkezetek gyarapodása közötti összefüggésekről.

11

6 A18. század utolsó harmadában azonban Bihar megyében már fölös malomkapacitás volt. Ennek ellenére - ha nem is a korábbi ritmusban újólag is épültek malmok. A birtokaikkal és szolgálónépeikkel törődő földesurak azonban ekkor sem hanyagolták el a közösségi szükségletekről való gondoskodást. Gróf Károlyi Antal éppen a Bihar megyei úrbérrendezés évében építtetett Dédán vízimalmot. Ebben a faluban ekkoriban 4045 háznép, abban 200-220 lélek élt. Bár malom nem volt a településen, de „félórányira, más szomszéd határán" - könnyű úton - jó malmot értek. Lévén azonban postaútban a falu, gróf Károlyi Antal érdemesnek és kifizetődőnek vélelmezte egy új vízimalom építését a Berettyóra.

11

7 Az 1770-es évtizedben azonban a legnagyobb malom-beruházást a Királyi Kamara váradi uradalma hajtotta végre Bihar megyében. A Nagyváradhoz egy mérföldnyire lévő Újpalotára, és a hozzá tartozó Ópalota pusztára tíz falu - Dusesd, Felsőtopa, Hegyesel, Kimpány, Korbesty, Magyarcséke, Papmező, Szitány-Turburest, Szombatság, Szpinusz - szolgálónépei, igázható barmokkal rendelkező jobbágyai fuvarozták a „Kamarának palotai malmához megkívántató épületre való fákat, meszet," homokot, téglát, malomköveket, vasat, zsindelyt, egyéb építőanyagot, hogy minél hamarabb elkészüljön a malom.

11

8 A Sebes-Körösre építtetett a Kamara egy hatkövű malmot. Ez télen-nyáron őrölt, és évenként kétezer köböl (4000 pozsonyi mérő) terményt jövedelmezett a Kamarának. A meleg vizű Pecze-patakra kallót rakattak a kamarai tisztviselők. Ennek hozadéka évi 250 forint volt.

11

9 Részben a lakosság szorgalmából, másrészt a földesúri gondoskodás és a megszerezhető bevétel növelése okán Bihar megyében - néhány „pataktalan" hegyi falu, benépesülni kezdő síkvidéki puszta, népesebb majorsági tanyaközpont kivételével - az úrbérrendezés kezdetéig (1767) megépültek az őrlési igényeket kielégítő vízi- és szárazmalmok. Ebben az időben Bihar megyében már csak néhány településről kellett két mérföldnél távolabbra szekerezni az embereknek őrlés céljából. Három-négyórányi járóföldre, egy-két mérföldnyi távolságra - ritka kivételtől eltekintve - mindenki lisztelő malmot talált. Legfeljebb a nemzedékek óta öröklődő szokások „késztették" hosszabb utakra a malomba járókat. Sokat elmond a korabeli őrlési lehetőségekről az, hogy a már eddig ismertetett bizonytalanságok, malomhiányok, cserge- és szárazmalmok, szomszédolások és jelesebb malmokhoz szekerezések mellett a II. József uralkodása idején megtartott első hivatalos népszámláláskor (1784-1787) listára vett 472 településből 92-ben legalább egy olyan vízimalom forgott, aminek a garatjára óránkét 3-5 pozsonyi mérő gabonát önthettek fel a molnárok. Ezek közül legalább kilencvennek meghaladta a kapacitása a helyi igényeket. Hat faluban azzal is eldicsekedtek, hogy malmaik télbenyárban forogtak. Azonban harmincnál is több ilyen malom volt, és azok valamennyien több kőre őröltek. Üjabb 35 településen egyenként két-két vízimalom volt, vagy kétkövű malom őrölt. Huszonhárom faluban vagy mezővárosban volt az úrbérrendezéskor három-három vízimalom. Hét településen vagy annak határában négy vízimalomról, háromban ötről, négyben hatról vallottak a lakosok. 113 Bársony - Papp - Takács, 1.258-259. Az első katonai térképfelvétel szelvényei. DVD. Sámson. 114 Danyi - Dávid, 1960. Bihar megye, Nagykereki 115 Bársony - Papp - Takács, II. 204-206. 116 Acsády Ignác, 1896.; MezősiK. 1943. p. 225-226. 117 „ Vízimalom a helységünk határán most nincsen, de már hozzáfogott az földesuraság építéséhez. Hanem félórányira, más szomszéd határán lévén, nem kényteleníttetünk őrlés kedviért messzire menni." Bársony - Papp - Takács, 1.60. Lásd még: Danyi Dávid, 1960. Bihar megye, Déda.; Fényes Elek, 1851. Déda 118 Bársony - Papp - Takács, III. 75., 82., 104,131., H4-, 163.,182,227., 233., 235. 119 Fényes, 1851. Palota - Újpalota, Ó-Palota.