Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Csedreki László, Dani János, Kis-Varga Miklós, Daróczi Lajos, Sándorné Kovács Judit: A hencidai aranykincs interdiszciplináris vizsgálatai

A HENCIDAI ARANYKINCS INTERDISZCIPLINÁRIS VIZSGÁLATAI 37 SorLeltári Tárgy Méret és súly szám szám Előlap Hátlap Méret és súly 1. 65.138.6. Élu, 'W M » 1 36,9x38,5 mm; 8,19 g UH HÉH Hü ÉHM UH HHÉ 2. 65.138.4. WsflP áli 91 SÄi P 36,7x38,4 mm; 7,79 g H Hü •! HÉH wm HÉÉ 3. 65.138.8. 31,8x32,8 mm; 5,15 g Hü Hü ÉMM •ft ÉNÉ UK 4. 65.138.9. $ 37x39 mm; 6,65 g i

m m§ «É ÉH ük MÉH 5. 65.138.7. d 31,5x32,8 mm; 5,13 g • * • HB BH •H 6. 65.138.5. # 4 » 36,8x38,2 mm; 7,61 g • H HM •1 NB ÈB 7. 65.138.12. * SP I 0 25,4x30,5 mm; 2,45 g HM ÉHÉÉ HUH HÉH HÉH HU 8. 65.138.11. é% iyf 23,6x34,2 mm; 2,13 g BH HUH IB HU un Hü 9. 65.138.2. é « 29x41,5 mm; 4,83 g HÉH HH ÜH m m m 10. 65.138.3. * 28,5x30 mm; 2,71 g •••••• ™ UH ** ABSZOLÚT KRONOLÓGIA KONTRA TÖRTÉNETI KRONOLÓGIA Tipológiai és relatívkronológiai megfontolások alapján először Vékony Gábor sorolta be a csüngőket két egymást követő (A és B) horizontba, mely adatok valamint a korabeli radiokarbon dátumok között feszülő ellentétre már akkor határozottan rámutatott (VÉKONY 2007,106-108)! A korai és középső rézkor folyamán a Kárpát-medencében és DK-Európában megjelenő réz- és arany metallurgia termékeinek hagyományos régészeti módszerekkel történő relatív keltezését Makkay János részletekbe menően kidolgozta. Megállapítása szerint ezek a csüngők eredetüket tekintve a görögországi FN (Final Neolithic) időszakára vezethetők vissza, illetve széleskörű elterjedésük - hozzávetőlegesen egy horizontot alkotva - közel azonos időszakra tehető a Kárpát-medencében, a Balkánon és Anatóliában egyaránt. Véleménye szerint a biztosan keltezhető példányok egyetlen esetben sem tehetők az ETh I. vagy II. (?), valamint az anatóliai EBAII. fázisa elé, mellyel párhuzamosjelenségnek határozta meg a Tiszapolgár II. (vagy „B") fázisát (MAKKAY 1976,251-261; MAKKAY 1985a, líra; MAKKAY 1989,43; MAKKAY 1991,121,123). Ezzel a jól kidolgozott, keresztdatáláson, kulturális kapcsolatokon alapuló rendszerrel komoly ellentmondásba került már az első radiokarbon dátumainak publikálását követően is a várnai temető, hiszen így ez kb. 1500 évvel előzte meg a kárpát-medencei - É—balkáni - anatóliai analógiákat (MAKKAY 1985a, 4-7,12)! Az azóta publikált kárpát-medencei kalibrált radiokarbon dátumok a Tiszapolgári- és Bodrogkeresztúri-kultúrák csüngőit is elszakították az égei-anatóliai „előzményektől". A Rákóczifalva, bagi-földi temető kalibrált radiokarbon dátumai óriási jelentőséggel bírnak nemcsak a Bodrogkersztúri-kultúra korai időszakának, hanem e korai függesztőtagos csüngőtípus keltezése szempontjából egyaránt: ezek alapján a korábbi Ny-i tömbhöz tartozóan 4333-4237 cal BC közzé keltezhetők az aranymellékletes sírok (CSÁNYI—RACZKY—TÁRNOKI 2009,28, n.kép, VI. táblázat). Ez az érték az addig ismert adatok és az arra alapított abszolút kronológia rendszerébe nem illik bele; mivel egyértelműen átfedésben van a Tiszapolgári-kultúra késői időszakára kapott dátumokkal (YERKES-GYUCHA-PARKINSON 2009,1081,1087, Fig. 1. táblázat A hencidai kincs csiingőinek adatai (folyt, a köv. oldalon)