Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Csedreki László, Dani János, Kis-Varga Miklós, Daróczi Lajos, Sándorné Kovács Judit: A hencidai aranykincs interdiszciplináris vizsgálatai

38 CSEDREKI LÁSZLÓ, DANI JÁNOS, KIS-VARGA MIKLÓS, DARÓCZI LAJOS, SÁNDORNÉ KOVÁCS JUDIT i táblázat A hencidai kincs csöngőinek adatai 4-5.), ezért markánsan átértékeli a korai rézkor és a középső rézkor kö­zötti átmenetről kialakított történeti képet! A várnai temető legújabb AMS dátumai szintén a mi korai rézkorunk elejével párhuzamos dátumokat mutatnak, hiszen a temető használata ezek alapján a legnagyobb valószínűséggel 4560-4450 BC közé tehető, ráadásul az igazán gazdag sírokat lehet a korábbi periódusba helyezni (HIGHAM et al. 2007,646,650,652, Fig. 4 a-b). Ezek alapján a hencidai kincset abszolút dátumokkal feltételezhetően a 4350-4200 BC közötti időszakra keltezhetjük. A KINCS JELENTÉSE, ÉRTELMEZÉSI LEHETŐSÉGE Mindenképpen egyet kell értenünk Gazdapusztai Gyulával, Patay Pál­lal, Makkay Jánossal és Svend Hansennel abban, hogy a nyakban, mellka­son viselt példányok (pektorálék) nem pusztán díszek, ékszerek, hanem amulettek és/vagy hatalmi jelvények (is) lehettek (GAZDAPUSZTAI 1968, 44; MAKKAY 1985b, 67-68; PATAY 1958,41; PATAY 1975,15; HANSEN 2009, 19-20 ). A várnai temető bizonyos sírjai jól illusztrálják, hogy a csüngők száma önmagában nem feltétlenül fejezi ki viselője társadalmi hierarchiában el­foglalt pozícióját (JOVANOVIC1996,32-34). Az arany antropomorf amulettek apotropaikus jelentőségét hangsú­lyozva B. Jovanovic feltételezte, hogy ezek a tárgyak a törzs (védő) is­tenségének sematikus megjelenései lehetnek, ugyanakkor kiemelte a tárgytípus jelentésének, szimbólumának a Balkán neolitikumába vissza­nyúló előzményeit (Magna Mater vagy Földanya tisztelete) (JOVANOVIC 1996,34). A hencidai kincset összesen 12 db csüngő alkotja, mely számnak meg­határozottjelentése lehet. A 12-es szám nagy valószínűséggel részben az időszámítás ősi módszerével, részben az ezzel szorosan összefüggő koz­mológiai megfigyelésekkel függhet össze, így a 12 utalhat a luniszoláris naptár 12 hónapjára 1 4 (JANKOVICS1997,15,28,160,178, 368). A középkor folyamán kanonizálódott - azonban sokkal korábbi, ősi hagyományokra visszavezethető ­karácsonyi ünnepkörben is fontos szerepet játszik a 12­es szám: ennyi napos a Luca napjától Karácsonyig tartó, illetve a karácsonyi ünnepek Vízkereszt napjáig tartó időszaka egyaránt. (JANKOVICS 1997,28,326-327,347). A 12-es szám másik jelentése egyértelműen a szak­rális szférához köthető: „A Világmindenséget jelképező szám, mely az idő három síkjának és a tér négy égtájá­nak szorzatából jön létre." (HOPPÁL et al. 1990,196). Az ősi indoeurópai politeista vallási gyökerekre visszanyúló görög panteon a Zeusz vezette 12 istenségből állt (JAN­KOVICS 1997,47,266). A „Égistenatya" (görög Zeusz = óind Dyaus-piter = etruszk-latin Jupiter/dius páter) ne­véről elnevezett óriásbolygó éppen 12 év alatt vándorol körbe az Állatövön (HOPPÁL et al. 1990,21-22; JANKOVICS 1997,308­309). Héraklésznak 12 munkát kellett elvégeznie Eurüsztheusz király szol­gálatában (JANKOVICS 1997,46). Feltehetően nem véletlen az ókeresztény művészetben megjelenő 12 (áldozati) bárány, mint ahogy az sem, hogy Jézusnak éppen 12 tanítványa (apostolok) volt (JANKOVICS 1997,87,89), de 12 kapuja van az Égi Jeruzsálemnek és 12 csillag van az Égi Asszony koronáján is (HOPPÁL et al. 1990,196). Az emberi történelem során több olyan „híres" közösség ismert, mely 12 tagból állt: Jákob és Ézsau fiainak, Odüsszeusz társainak, Romulus pásztorainak, a finn Kalevala fiainak, a dán Hrolf berszerkjeinek, a skandináv Baldr/Balder istent kísérő bíróknak, Szent Genovéva kísérőinek, Arthur király lovagjainak, a hős Rolandot csatába kí­sérő uraknak a száma. .. (HOPPÁL et al. 1990,196) Ezek gyökere Jankovics Marcell szerint: „.. .a „szenttizenkettő" vezérének (ön)felá IdozásáróI szóló mítosz, mely az őstársadalmakban dívó, mezőgazdasági évciklushoz kötött termékenységi emberáldozat emléke." (JANKOVICS 1997,33o) A hencidai kincs együttesének jelentésére és egyben jelentőségére utal négy csüngőn kimutatott vörös okkerfesték maradványa is 1 5: min­den valószínűség szerint ez szintén a kincs nem hétköznapi, szakrális funkciójára utal. (Nem) meglepő módon a Rákóczifalva, Bagi-földön fel­tárt temető 207. obj. számú sírjából előkerült csüngőpár törött példányán is vörösesbarna színű elszíneződést figyeltek meg, ami - a fentiek alap­ján - korántsem biztos, hogy szervesanyag-maradvány lehet (CSÁNYI­RACZKY-TÁRNOKI2009,30,7. kép: 4). INTERDISZCIPLINÁRIS VIZSGÁLATOK Bár több mint 25 éve láttak napvilágot Makkay János alább idézett mondatai (MAKKAY 1985b, 90), de sajnos azóta mit sem veszítettek az 14 A babiloni előzményekre visszavezethető perzsa, görög, római közvetítéssel kialakult Állatövet (Zodiákust) 12 csillagkép/jegy alkotja; ugyanígy a kínai zodiákusnak is 12 álla­ta van. 15 Lásd részletes leírását az interdiszciplináris vizsgálatoknál!

Next

/
Oldalképek
Tartalom