Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nyakas Miklós: Bihari hajdúság - korai kurucság

BIHARI HAJDÚSÁG - KORAI KURUCSÁG 75 Mindenféleképpen tanulság viszont, hogy az első nyílt, kuruc szervezkedés Diószegen robbant ki, amelynek ura 1697-től kezdve gróf Gronsfeld császári generális volt, aki magának kastélyt épített, elvette a református lelkész házát, földeket, szőlőket foglalt egy olyan településen, amely az 1692-es összeírás szerint Debrecen után Bihar megye legnépesebb helye volt, tisztán magyar és református.

1

2 Mintegy harminc nemesnek mondott ember is lakott itt, s a mozgalom vezetői, Bóné András és Gödény Pál is nemesemberek voltak. Bóné András 1655 körül született, Thököly alatt Vay Ádám ezredében lovas főhadnagy, az 1692-es összeírás szerint Diószegen 30 kapás szőlője van, s Rákóczi mozgalmához az elsők között csatlakozott. A diószegi felkelés után hamarosan lovas és gyalog főkapitány. 1707 szeptemberében halt meg a Várad alatti táborban. Gödény Pál hasonlóan nemesember. 1661 körül született. Tudjuk, hogy részt vett Várad visszavételében, tehát katonaember. Szintén szőlőbirtokos, 1698-ban pocsaji tiszttartó. Később Rákóczi hadseregében fontos tiszteket tölt be. 1707-ben ezredes.

1

3 Az adatok tehát azt bizonyítják, hogy a társadalom Biharban, akárcsak országosan, várta a változásokat. S a mozgalom élén nem a társadalom legelesettebbjei álltak, hanem azok, akiknek a várt változásokkal szemben határozott társadalomképük és életérzésük volt. Konkrétan Diószeg társadalomképéhez pedig hozzá kell tennünk, hogy bár korábbi hajdú kiváltságosáról nem tudunk, az 1692-es összeírás szöveges része megjegyzi, hogy „50 itt lakó jobbágynak az erdélyi fejedelem parancsára fölkelésre (excursio) mindig készen kellett állania".

1

4 Ez kétségtelenül a katonai készültség egyik formája volt, s itt jegyezzük meg, hogy a várost II. Rákóczi Ferenc 1708-ban nagyon sokféle érdeméért hajdúszabadsággal jutalmazta. Hamarosan csatlakozott a diószegi felkeléshez Kos Mihály, a szentjobbi vár parancsnoka, aki változatos életében volt labanc is, kuruc is. 1680-ban például a böszörményi császári hadak hadnagya, majd Thököly kapitánya, 1694-ben újra labanc, a diószegi felkelés után (1703 júl. 19.) ezereskapitány, sőt kezdetben lovasezredes is.

1

5 Esze Tamás alapos tanulmányában fel is tette a kérdést, hogy a bihari támadásban mekkora része volt a Bihar vármegyei apró hajdúvárosoknak? Tekintettel arra, hogy az 1692-es összeírás szerint a húsz hajdútelepből a török hódoltság végére csak kilenc mezővároska maradt, mintegy kétszáz hajdúcsaláddal, úgy látja, hogy egy hétezer főre rúgó népfelkelésben nagy részük nem lehetett, s a hajdúk nem is nagyon lelkesedtek a nemzeti ügyért.

1

6 A helyzet ennél bonyolultabb! Egyrészt mindig vigyáznunk kell a hajdú név konkrét jelentésére! A szó jelenéstartalma ugyanis az 1514. évi előfordulása óta sokféleképpen változott. A kuruc korban a hajdú elnevezés általában katonát, gyalogost jelent, de más értelemben használandó a kiváltságolt hajdúvárosok esetében, másként a bihariak esetében, s megint másként, ha Rákóczi hajdúpolitikájáról van szó. Ez utóbbiról néhány szót ejtvén, s ismervén a Rákóczi-kor (nép)költészetének mély vágyakozását a hajdúszabadság iránt, úgy azt mondhatjuk, hogy az annak a szabadalmas, kiváltságokkal megtűzdelt szabadparaszti állapotnak a jelzése, amelyet maga Rákóczi is felhasznált az ország fegyveres készültségénekfenntartására, s amelyet maga is elismert Simontomya, Gönc, Tarpa és Diószeg esetében.

1

7 Rákóczi hajdúpolitikájának elemzésére ennél mélyebben itt nem vállalkozhatom. Mindenesetre tény, hogy Szunyogh György Szabolcs megyei birtokos 1704 márciusában már a bihari hajdúvárosok lovas és gyalog hadainak a főparancsnoka,

1

81708-ban pedig rövid ideig gondoltak e tiszt esetében Nánási Oláh Jakabra is, aki ekkor a szabolcsi hajdúvárosok tényleges első embere is.

1

9 Mindez nem teszi megalapozatlanná azt a feltételezést, hogy a szabadságharc győzelmes befejezése esetén a bihari hajdúvárosok hasonló szabadalmas kerületet formálhattak volna, mint szabolcsi társaik. Kínálkozik az alkalom, hogy e helyen kitérjek Balmazújváros, a korabeli forrásokban Újváros esetére. A Hajdúsági Múzeum Történeti Gyűjteményében van egy címeres pecsétnyomó, amely Nemes B VLvárosnak PÉCSÉTJE köriratot visel 1690-es évszámmal.

2

0 Címerképe jellegzetes, süveges, kardot tartó hajdúvitéz, s rendkívül hasonlatos Polgár hajdúváros 1697-ben készült pecsétnyom óján lévőhöz. Újváros tételes hajdúkiváltságolásáról azonban mindeddig semmit sem tudunk. Újvárosinak mondja magát viszont az a Szőcs János, aki 1644 körül született, s aki „gyermeksége óta végekben forgódott", s aki előbb Wesselényi majd Thököly híve, majd Thököly elfogatása után átáll a császáriakhoz, ahol 1691ben vicekolonellus, s Rákóczihoz a sámsoni táborban csatlakozik (1703. júl. 26/27).

2

1 Az újvárosiak és a böszörményi hajdúk közötti valamiféle kapcsolatra már 1610-ből van adatunk.

2

2 Az újvárosiak valaminő katonai szerepére világos utalást ad, hogy Bihar vármegye 1642-ben többek között a hajdúvárosokkal és a végváriakkal egyetemben az újvárosiakat is vádolja bizonyos hatalmaskodással. Ugyanez ismétlődik meg 1668-ban is. Az újvárosiak akkor is végváriak társaságában hatalmaskodtak. Békés falu tételesen panaszkodik bizonyos szendrőiekre és újvárosiakra, nevezett szerint Oláh Péterre, Papp Jánosra, Szikszai Dienesre, Miklós Istókra és Szőcs Já12 MezősiK. i.m.; Esze Tamás:\\. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata.Sz. 1951.40 - 46. 13 Gödény Pálra: Heckenast G. i.m.: 163 c-164.1708-ban betegen hazamegy Diószegre. 14 Mezősi K. i.m. 15 Életrazi adataira Heckenast G. i.m. 246.1680-ban a böszörményi császári hadak hadnagya, 1689-ben szentjobbi kapitány, 1683-ban Thököly ezeres kapitánya, majd labanc, a diószegi felkelés után csatlakozott Rálóczihoz. 16 Eszel i.m.61 -62. 17 Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. - 240 p. - (Magyar történeti tanulmányok, 2.) 18 Seres István: „Az aradiak és a komádiak harca". Egy szeb népballada történelmi háttere és Szunyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704—1706-ban. DMÉ 20022003., szerk. Sz. Máthé Márta és Magyari Márta. Debrecen, 2003. 19 Nánási Oláh Jakabra lásd: Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapitány 1760-1838 = HKöz115.1987.89. p. Hajdúböszörmény 20 Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum pecsétnyomó gyűjteménye I. = HMÉ III. 1977 173-184. Hajdúböszörmény 21 Szőcs János (újvárosi) életrajzi adataira Heckenast G. i.m. 421. 22 Nyakas Miklós: Egy böszörményi polgári per tanulságai = HMÉ V. 1983.119-128. p. Hajdúböszörmény