Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Nyakas Miklós: Bihari hajdúság - korai kurucság

BIHARI HAJDÚSÁG - KORAI KURUCSÁG 75 Mindenféleképpen tanulság viszont, hogy az első nyílt, kuruc szervez­kedés Diószegen robbant ki, amelynek ura 1697-től kezdve gróf Gronsfeld császári generális volt, aki magának kastélyt épített, elvette a református lelkész házát, földeket, szőlőket foglalt egy olyan településen, amely az 1692-es összeírás szerint Debrecen után Bihar megye legnépesebb helye volt, tisztán magyar és református. 1 2 Mintegy harminc nemesnek mon­dott ember is lakott itt, s a mozgalom vezetői, Bóné András és Gödény Pál is nemesemberek voltak. Bóné András 1655 körül született, Thököly alatt Vay Ádám ezredében lovas főhadnagy, az 1692-es összeírás szerint Dió­szegen 30 kapás szőlője van, s Rákóczi mozgalmához az elsők között csat­lakozott. A diószegi felkelés után hamarosan lovas és gyalog főkapitány. 1707 szeptemberében halt meg a Várad alatti táborban. Gödény Pál hasonlóan nemesember. 1661 körül született. Tudjuk, hogy részt vett Várad visszavételében, tehát katonaember. Szintén szőlőbirto­kos, 1698-ban pocsaji tiszttartó. Később Rákóczi hadseregében fontos tiszteket tölt be. 1707-ben ezredes. 1 3 Az adatok tehát azt bizonyítják, hogy a társadalom Biharban, akárcsak országosan, várta a változásokat. S a mozgalom élén nem a társadalom legelesettebbjei álltak, hanem azok, akiknek a várt változásokkal szem­ben határozott társadalomképük és életérzésük volt. Konkrétan Diószeg társadalomképéhez pedig hozzá kell tennünk, hogy bár korábbi hajdú kiváltságosáról nem tudunk, az 1692-es összeírás szöveges része meg­jegyzi, hogy „50 itt lakó jobbágynak az erdélyi fejedelem parancsára fölke­lésre (excursio) mindig készen kellett állania". 1 4 Ez kétségtelenül a katonai készültség egyik formája volt, s itt jegyezzük meg, hogy a várost II. Rá­kóczi Ferenc 1708-ban nagyon sokféle érdeméért hajdúszabadsággal ju­talmazta. Hamarosan csatlakozott a diószegi felkeléshez Kos Mihály, a szentjobbi vár parancsnoka, aki változatos életében volt labanc is, kuruc is. 1680-ban például a böszörményi császári hadak hadnagya, majd Thököly kapitánya, 1694-ben újra labanc, a diószegi felkelés után (1703 júl. 19.) ezereskapitány, sőt kezdetben lovasezredes is. 1 5 Esze Tamás alapos tanulmányában fel is tette a kérdést, hogy a bihari támadásban mekkora része volt a Bihar vár­megyei apró hajdúvárosoknak? Tekintettel arra, hogy az 1692-es összeírás szerint a húsz hajdútelepből a török hódoltság végére csak kilenc mező­városka maradt, mintegy kétszáz hajdúcsaláddal, úgy látja, hogy egy hét­ezer főre rúgó népfelkelésben nagy részük nem lehetett, s a hajdúk nem is nagyon lelkesedtek a nemzeti ügyért. 1 6 A helyzet ennél bonyolultabb! Egyrészt mindig vigyáznunk kell a haj­dú név konkrét jelentésére! A szó jelenéstartalma ugyanis az 1514. évi előfordulása óta sokféleképpen változott. A kuruc korban a hajdú elne­vezés általában katonát, gyalogost jelent, de más értelemben használan­dó a kiváltságolt hajdúvárosok esetében, másként a bihariak esetében, s megint másként, ha Rákóczi hajdúpolitikájáról van szó. Ez utóbbiról né­hány szót ejtvén, s ismervén a Rákóczi-kor (nép)költészetének mély vá­gyakozását a hajdúszabadság iránt, úgy azt mondhatjuk, hogy az annak a szabadalmas, kiváltságokkal megtűzdelt szabadparaszti állapotnak a jel­zése, amelyet maga Rákóczi is felhasznált az ország fegyveres készültsé­génekfenntartására, s amelyet maga is elismert Simontomya, Gönc, Tarpa és Diószeg esetében. 1 7 Rákóczi hajdúpolitikájának elemzésére ennél mé­lyebben itt nem vállalkozhatom. Mindenesetre tény, hogy Szunyogh György Szabolcs megyei birtokos 1704 márciusában már a bihari hajdúvárosok lovas és gyalog hadainak a főparancsnoka, 1 81708-ban pedig rövid ideig gondoltak e tiszt esetében Nánási Oláh Jakabra is, aki ekkor a szabolcsi hajdúvárosok tényleges első embere is. 1 9 Mindez nem teszi megalapozatlanná azt a feltételezést, hogy a szabadságharc győzelmes befejezése esetén a bihari hajdúvárosok ha­sonló szabadalmas kerületet formálhattak volna, mint szabolcsi társaik. Kínálkozik az alkalom, hogy e helyen kitérjek Balmazújváros, a kora­beli forrásokban Újváros esetére. A Hajdúsági Múzeum Történeti Gyűj­teményében van egy címeres pecsétnyomó, amely Nemes B VLvárosnak PÉCSÉTJE köriratot visel 1690-es évszámmal. 2 0 Címerképe jellegze­tes, süveges, kardot tartó hajdúvitéz, s rendkívül hasonlatos Polgár haj­dúváros 1697-ben készült pecsétnyom óján lévőhöz. Újváros tételes hajdúkiváltságolásáról azonban mindeddig semmit sem tudunk. Újváros­inak mondja magát viszont az a Szőcs János, aki 1644 körül született, s aki „gyermeksége óta végekben forgódott", s aki előbb Wesselényi majd Thö­köly híve, majd Thököly elfogatása után átáll a császáriakhoz, ahol 1691­ben vicekolonellus, s Rákóczihoz a sámsoni táborban csatlakozik (1703. júl. 26/27). 2 1 Az újvárosiak és a böszörményi hajdúk közötti valamiféle kapcso­latra már 1610-ből van adatunk. 2 2 Az újvárosiak valaminő katonai szere­pére világos utalást ad, hogy Bihar vármegye 1642-ben többek között a hajdúvárosokkal és a végváriakkal egyetemben az újvárosiakat is vádolja bizonyos hatalmaskodással. Ugyanez ismétlődik meg 1668-ban is. Az új­városiak akkor is végváriak társaságában hatalmaskodtak. Békés falu téte­lesen panaszkodik bizonyos szendrőiekre és újvárosiakra, nevezett szerint Oláh Péterre, Papp Jánosra, Szikszai Dienesre, Miklós Istókra és Szőcs Já­12 MezősiK. i.m.; Esze Tamás:\\. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata.Sz. 1951.40 - 46. 13 Gödény Pálra: Heckenast G. i.m.: 163 c-164.1708-ban betegen hazamegy Diószegre. 14 Mezősi K. i.m. 15 Életrazi adataira Heckenast G. i.m. 246.1680-ban a böszörményi császári hadak had­nagya, 1689-ben szentjobbi kapitány, 1683-ban Thököly ezeres kapitánya, majd la­banc, a diószegi felkelés után csatlakozott Rálóczihoz. 16 Eszel i.m.61 -62. 17 Rácz István: A hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. - 240 p. - (Magyar törté­neti tanulmányok, 2.) 18 Seres István: „Az aradiak és a komádiak harca". Egy szeb népballada történelmi hát­tere és Szunyogh György kuruc főkapitány aradi fogsága 1704—1706-ban. DMÉ 2002­2003., szerk. Sz. Máthé Márta és Magyari Márta. Debrecen, 2003. 19 Nánási Oláh Jakabra lásd: Nyakas Miklós: Nánási Oláh Mihály hajdúkerületi főkapi­tány 1760-1838 = HKöz115.1987.89. p. Hajdúböszörmény 20 Nyakas Miklós: A Hajdúsági Múzeum pecsétnyomó gyűjteménye I. = HMÉ III. 1977 173-184. Hajdúböszörmény 21 Szőcs János (újvárosi) életrajzi adataira Heckenast G. i.m. 421. 22 Nyakas Miklós: Egy böszörményi polgári per tanulságai = HMÉ V. 1983.119-128. p. Hajdúböszörmény

Next

/
Oldalképek
Tartalom