Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
AGRÁRTÖRTÉNET - Surányi Béla: A növények és a civilizáció
A NÖVÉNYEK ÉS A CIVILIZÁCIÓ 219 7. ábra A burgonya Írországban az 1620-as években. Forrás: Baker, H. G. (1970) zó növényévé vált. A kukoricával ellentétben a városi polgárság asztalára is felkerült a burgonya, hazánkban is. A többi alapvető, esetleg civilizációt fenntartó növényről, mint pl. a maniókáról „nem azért tagadhatjuk meg az uralkodó növény címet, mert a cassave, a feldarabolt, megmosott és reszelt manióka gyökeréből készült maniókalepény alacsonyabb rendű táplálék. Ellenkezőleg, ma is ez az éhínség elleni védőpajzsa számos afrikai országnak. Mivel azonban primitív kultúrák foglalkoznak vele, s a későbbiekben sem tudnak tőle megszabadulni, mind Amerikában, mind Afrikában a bennszülöttek tápláléka maradt, így nem jutott osztályrészül a kukorica vagy a burgonya társadalmi felemelkedése. Sőt még eredeti művelési területein is vetélytársakat kapott az Európából behozott gabonafélékben." -írja Braudel\ F 6 6 Ebbe a növénycsoportba 6 7 számos növényfaj tartozik az Újvilágban, Délnyugat-USA-tól Argentínáig. A legnagyobb változatosságuk Nyugatés Dél-Mexikóban, valamint Észak-Brazíliában található. Közülük - amint már említettük - a manióka vált jelentőssé, amelynek azonban kevésbé ismert elterjedés-története Ázsiában és a Csendes Óceán szigetvilágában. Korai megjelenése a Fülöp-szigeteken a spanyoloknak köszönhető. 66 Braudel, F. (i98s):i75. A maniókát Brazíliából a portugálok Nyugat-Afrikába vitték, de kiterjedt termesztése a 19. századig nem következett be. A17. század közepén a Brazíliából visszatért rabszolgák pedig Kelet-Afrikában és Madagaszkár szigetén honosították meg. De a feldolgozás módozatainak megismerése előtt, a mérgezés sokszor tragédiát okozott. Ez után viszont Madagaszkár fontos élelmiszerévé vált. 1740-ben a franciák révén Mauritániában is a kedvelt növények közé tartozott. Mint brazil növény Ázsiában is meghonosodott. A trópusokon kívüli országokban is népszerű a tapioca, a belőle készített finomított magas keményítő tartalmú liszt.Lásd: Prance, G.-Nesbitt, M. (2005): 68-69. 67 Sauer, D.J. (1993): 57-62. Innen jutott el a kínaiak közvetítésével Délkelet-Ázsiába és a szigetvilágba. Afrikában történő széles körű elterjedése - a már korábbi behozatal ellenére - csak a 19. század végétől vált általánossá, amit elősegített - a népességnövekedés ellenére - hogy a hagyományos gazdálkodás túlsúlya fennmaradt, s ebbe könnyen beilleszthető volt e nagy tápértékű növény termesztése. A földkerekség hetedik legkiterjedtebb művelésű növényfélesége az édesburgonya vagy batáta, amelyet főleg a trópusokon és a szubtrópusi tájakon termesztenek. 6 8 A burgonya, az édesburgonya és a manióka „hármasa" a világ népességének legfontosabb tápanyag forrásai közé tartozik. Archeobotanikai leletek tanúsága szerint Peru tengerparti területén mintegy 4.000 évvel ezelőtt már kiterjedten termesztették. A világ többi részébe két útvonalon jutott el. Afrikába a portugálok révén a 16. században, akik a spanyolokkal együtt megismertették művelését Ázsia és a szigetvilág népességével is. A trópusi vegekultúra növényeként ismert jamszgyökét 6 9 termesztésének és felhasználásának 95 %-a Afrikára esik, ami azonban nem jelenti azt, hogy más trópusi vidéken ne fordulna elő, minta vegekultúra szereplője. Afrikában a hagyományos vallási és rituális ceremóniák fontos szereplője, amelyek szerepet játszhattak ottani változatainak domesztikációjában. A Nyugat-Afrikában lévő fajok a rabszolga-kereskedelemmel kerültek át az újvilági trópusokra. A délkelet-ázsiai fajok háziasítása jóval korábban zajlott le, mint az afrikaiaké. A már említett három növényfaj az újvilági génközpontokból jutott el a világ más területeire. A manióka gyökérgumója egységnyi területre vetítve 35%-os keményitőtartalmával, a legtöbb energiát szolgáltatja. Noha nem élelmiszernövény, de az Újvilágból származva, széles körű elterjedésével hatott az emberi civilizációra: a dohány „A dohány is ékesen bizonyítja az indiánok kultúrnövény-formáló és - nemesítő képességeit. Érdekes, a dohánynak sem találták meg vadon termő alakját, hasonlóan a kukoricáéhoz." 7 0 Míg a közönséges dohány kialakulása két vad ős kereszteződése révén történt meg Bolívia, Paraguay és Argentína határvidékén, addig a kapadohány megszületésének a színtere Peru, másik két faj kereszteződéséből. 7 1 A paradicsomhoz hasonlóan a dohányt is „készen kapta" az Óvilág embere. A dohányt az őslakók a napisten ajándékának tekintették és a dohányzást kultikus cselekményként űzték. 7 2 Európában kezdetben dísznövényként, később gyógynövényként kezdte el pályafutását. A dohány „.. .a 16. és 17. század között meghódítja az egész világot, sikere még nagyobb, mint a teáé vagy a kávéé, ami pedig nem csekély dolog." 7 3 A paraszti gazdálkodás hamar fölismerte jelentőségét szerte Európában. Angliában pl. a legszegényebb társadalmi rétegek fogtak hozzá műveléséhez. A központi tilalmak csak idei-óráig tudtak gátat vetni térhó68 Prance, G.-Nesbitt, M. (2005):65-66. 69 Ua.66. 70 MándyGy. (1971):158. 71 Ua.159-160. 72 Kapás S. (1997)^23. 73 Braudel, F. (i98s):266.
