Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)
AGRÁRTÖRTÉNET - Surányi Béla: A növények és a civilizáció
220 SURÁNYI BÉLA dításának, majd a hatalom is felismerte szerepét és végül állami monopóliummá vált elsősorban feldolgozása és értékesítése. 7 4 Magyarországra a nyers dohányt Bornemissza Pál 7 5, erdélyi püspök hozta be. A szárított dohány a török követ ajándékaként jutott be 1576-ban. Az ország déli részén alakult ki első tájtermesztő körzete. A paraszti művelése a saját használaton kívül a piaci értékesítés anyagi hasznával is kecsegtetett. Önálló foglalkozásként, dohánykertészá\mA alakultak ki a Kárpát-medencében. Az 1850-ben bevezetett dohány-jövedékadó állami fennhatóság alá vonta a paraszti leleményt. A paraszti termesztés hosszú ideig tartó „háborítatlansága" a tájfajták sokaságának megszületését eredményezte és a Kárpát-medence másodlagos génközponttá vált Európában. A paradicsomod valószínűleg Mexikóban háziasították. A16. században hozták be a spanyolok Európába. Elnevezése az aztékx/foműf/szóból ered. Az Óvilágban „szerelem almája", „aranyalma" néven vált ismertté. Az indiánok már a hódítók megjelenése előtt számos fajtáját alakították ki. Az iránta megnyilvánuló „konyhai ellenérzés" korlátai Itáliában dőltek le, s ezután rohamosan terjedt Európa más tájain is. Az említett gyanú árnyéka részben színéből adódott, részben pedig a csucsorfélék családjának, tudvalevően mérgező tagjaitól való félelemből. Angliában még a 19. században is óvatosak voltak vele szemben. A paradicsomlé fogyasztása azonban a módosabb angliai zsidók háztartásában egyre elfogadottabb lett, ami végül megtörte az iránta megnyilvánuló idegenkedést. A19-20. század fordulójától termesztése egyre nagyobb haszonnal kecsegtetett. Az Egyesült Államokba a 18. században jutott el Európából, ahol rövid idő alatt ipari méreteket öltött termesztése, feldolgozása és a kecsap megjelenésével egy új típusú táplálkozási forma született, amely a 20. század második felétől teljesedett ki világszerte. A paradicsom ekkor vált az egyik legfontosabb zöldség- és salátanövénnyé, hazánkban is. Az amerikai indián kultúrák „szent növényeinek" második tagja az újvilági bab 7 7 volt, amelynek közeli óvilági rokona a lóbab, a középkor egyik fontos növényeként ismert. Ez utóbbi növényfaj jelentőségét alátámasztja, hogy Európában a 10. századot a „lóbab századának" nevezték. Az óvilági babot 7 8 a neolitikum óta termesztik, főleg a nagyobb, szélesebb mag74 Ua.267. 75 Mándy Gy. (i97i):i6s. Lásd még: Takáts S.: A dohány elterjedése és az első dohány-monopólium. = Magyar Gazdaságtörténeti Szemle, 1898.52-55., Penyigey D.: A dohány elterjedése, hazai termesztésének kialakulása.Bp.1957., Takács L.: Dohánytermesztés Magyarországon.Bp.1964. (néprajzi monográfia), Dobrossy I.: Dohánytermesztés a Nyírségben.Debrecen, 1978. 76 Prance, G.-Nesbitt, M. (2005):i29-iB0. Hazai megjelenéséről az első adat 1651-ből származik. De termesztése csak a 18. század végén kezdődött el. Főleg a főúri családok asztalára került, mint kuriózum. A19. században a nagyobb városaink környékén egyre gyakoribbá vált művelése. Különösen Budapest környékén játszott egyre nagyobb szerepet az 1870-1890-es években. A legrégibb fajták (Rác, Budai, Fóti) megjelenése jelzi az iránta megnyilvánuló érdeklődést. Jelentősebb méretű termesztése az első világháború után indult meg. A paraszti gazdálkodás ugyan számításba vette, de termesztésében nagy áttörés nem következett be. Lásd: Somos A.: Zöldségtermesztés.Bp. 1983.5kiad.213. 77 Mándy Gy.(i97i):i5i-153. 78 Lásd: 76.jzet: 142. 8. ábra A paradicsom-bogyók reprezentatív alakja 1750 táján. 1. Piros gömbölyű, 2. sárga gömbölyű, 3. sárga gerezdes, 4. vörös gerezdes Forrás: Mándy Gy. (1971) vú változata terjedt el. Manapság a világ termelésének 65 %-át Kína adja. Jermesztéstörténetéből kiviláglik, hogy számos mítosz, hiedelem kötődik hozzá, amely a növény megítélése szempontjából kedvezőtlen. Az indoeurópaikultúrákban tabunak számított fogyasztása. A görögök tisztátalan növénynek tartották, közöttük Pythagorasz is, ami táplálkozási szokásokban is kifejezésre jutott. Fogyasztása hemolitikus anemiát (a vérszegénység egy típusa) okoz. Bár ez a betegség genetikai hátterű, így a betegség máskülönben is előfordulhat a népességben. Az oka pedig nem más, mint az, hogy a szervezetből hiányzik azon enzim, amelyik a mérgező anyagot lebontja. Mindez nem elegendő bizonyíték a favizmusra nézve, amelyet az ókorban a babbal társítottak, annál inkább, mivel hasonló tabuk más növényekhez is kötődtek, jóllehet semmiféle betegséget nem okozott fogyasztásuk. Az Újvilág felfedezésével került Európába a lóbab újvilági rokona a veteménybab (étkezési bab) és az öreg kontinensen, valamint Észak-Amerikában az egyik legfontosabb hüvelyes növényként honosodott meg. 7 9 Bár lassan terjedt háziasított fajtáinak művelése, a kolombuszi időkben termesztése már vetekedett az Újvilág legelfogadottabb növényével, a kukoricáéval. A16. században a spanyolok főleg a Dél-Andok vidékéről vittek magot Európába, ahonnan gyorsan elterjedt a Közel-Keleten és NyugatÁzsiában, sőt - feltehetően - európai közvetítéssel került a mai Egyesült Államok keleti partvidékére és Afrikába. Kezdetben kizárólag magjáért ül79 Lásd: 76.jzet:i43—144-
