Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2010 (2011)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Krankovics Ilona—Sallay Gergely Pál: Első világháborús osztrák-magyar katonai alakulatjelvények a Déri Múzeum gyűjteményében

ELSŐ VILÁGHÁBORÚS OSZTRÁK-MAGYAR KATONAI ALAKULATJELVÉNYEK A DÉRI MÚZEUM GYŰJTEMÉNYÉBEN 115 bői és képeslapokból álló gyűjteményüket gyarapítsák az általuk kiadott cikkek megküldésével. A kérőlevélhez sa­ját ezredjelvényük, valamint az alakulat özvegy- és árva­alapjajavára forgalomba hozott levélzáró bélyeg egy-egy példányát csatolták. 1 1 A gyűjtők tájékoztatására a jelvények megjelenéséről a numizmatikai szaksajtó is hírt adott a háború folyamán. A Mitteilungen der Oesterreichischen Gesellschaft für Münz­und Medaillenkunde és a Numizmatikai Közlöny lapjain egyaránt találunk rövid híreket egyes új, többnyire ne­ves művészek által tervezett alakulatjelvények megjele­néséről. / gyűjtő című folyóirat 1917. januári különszáma képes beszámolót is közölt egy osztrák-magyar katonai jelvényekből álló magángyűjteményről. A sapkajelvények külföldön is felkeltették a gyűjtők érdeklődését. Az amszterdami J. Schulman éremkeres­kedő árukínálatában - sok más ország katonai kitün­tetései, háborús témájú emlékérmei és szükségpénzei mellett - már a háború idején megjelentek Ausztria-Magyarország ka­tonai jelvényei. A cég 1918. márciusi árjegyzékében több mint kétszáz Mo­narchia-béli alakulat- és emlékjelvény szerepelt. 1 2 Gyűjtői érdeklődés tehát már akkor tapasztalható volt a többnyire cse­kély anyagi ráfordítással beszerezhető tárgyak iránt, s az Osztrák-Ma­gyar Monarchia utódállamaiban ma is sokan keresik az első világháború e jellegzetes emlékeit. A Déri Múzeumban található első világháborús sapkajelvények kataló­gusszerű bemutatása előtt néhány gondolat erejéig ki kell térnünk a jelvé­nyeken ábrázolt motívumokra és jelképekre. A jelvények képi ábrázolásai és feliratai egyaránt szolgálták a testületi szellem kifejezését és a közös harctéri élmények megörökítését. A tervezők ezért igyekeztek a rendelke­zésre álló néhány négyzetcentiméteren minél találóbban ötvözni az adott sereg- vagy csapattest történeti hagyományait és fegyvernemi sajátossá­gait az első világháborús szereplésükre utaló elemekkel. A sapkajelvények, amelyekben sajátos módon tükröződik az Osztrák­Magyar Monarchia hadszervezete, katalógusunkban is hadrendi bontás­ban kerülnek bemutatásra. Az osztrák-magyar véderő két haderőnemből: a szárazföldi haderőből és a Haditengerészetből állt. A szárazföldi had­erő három vonalra tagolódott a kiképzés és a bevethetőség foka szerint. Az első vonalat a német vezényleti nyelvű, a Monarchia egész területé­ről kiegészített cs. és kir., ún. közös hadsereg alkotta. A másodikba a ma­gyar (illetve horvát) vezényleti nyelvű és kiegészítésű m. kir. Honvédség, valamint az Ausztria örökös tartományaiból kiegészített, német vezény­leti nyelvű es. kir. Landwehr tartozott. A harmadik vonalat a háború ide­11 K. u. K. Ersatzbataillon No. 35. No. 1726.1918. szeptemberió. (Lelőhely: HM HIM Had­történeti Múzeum Numizmatikai Gyűjtemény) 12 La Guerre Européenne 1914-1917. Médailles. Monnaies de nécessité. Papiers­monnaie. Insignes distinctifs des régiments. J. Schulman, Amsterdam. LXX. Katalógus. 1918. március. 134-158.0. Svetozar Boroevic vezérezredes. Anyag: bronz; Méret: 70 mmx47 mm. Tervező: G. Hermann. jén felállításra kerülő m. kir. Népfelkelés, illetve osztrák megfelelője, a cs. kir. Landsturm képezte. A közös hadsereg négy fegyvernemre tagolódott: gyalogság, lovasság, tüzérség és műszaki csapat, míg a Honvédségben és a Landwehrben gyalogos, lovas és tüzér fegyvernem létezett. A fegy­vernemek seregtestekbe és csapattestekbe voltak szervezve, illetve lé­teztek a fegyvernemi jellegen túlmutató, magasabb strukturális szintű seregtestek és magasabb parancsnokságok is. Ez a felépítés, amely a bé­kehadrendben gyökerezett, de a háború során felállított kötelékek által teljesedett ki, a sapkajelvényeken keresztül is nyomon követhető, hiszen azok a struktúra egyes elemeit a legmagasabb szinttől a legalacsonyab­big megörökítették. A jelvények feliratai jellemzően az adott sereg- és csapattestben ér­vényes vezényleti nyelvet követték. Ami a jelképeket illeti, a közös és Landwehr egységek jelvényein az osztrák császári korona és az osztrák kétfejű sas, míg a magyar jelvényeken a Szent Korona, a magyar címer és nemzetiszínű szalag tűnik fel. Jellegzetesek a gyalogezredek zászló­jelvényei, amelyeket az egyik legfontosabb katonai jelkép, a csapatzászló motívuma ihletett. A lobogó zászlót formázó kis fémjelvények előlapját a közös gyalogezredek esetében az egyes ezredek hajtókaszínének meg­felelő színűre zománcozták, benne az alakulat hadrendi száma szerepelt. A zászlócskák fémszíne az adott ezredek egyenruha-gombjainak fémszí­nével egyezett, tehát arany- vagy ezüstszínű volt. 1 3 A honvéd gyalogezre­dekzászlójelvényei egységesen kékre voltak zománcozva, rajtuk a magyar államcímer és a M K H Gy E rövidítés látható. A gyalogság és a lovasság csapattestjelvényeiben hangsúlyosan ki­fejezésre jutottak a csapathagyományok. Míg a hadműveleti feladatok végrehajtására felállított hadseregek vagy a vezetés hatékonyabbá téte­13 A felismerés Hermann Attila nevéhez fűződik. Lásd: Hermann Attila-Szanyi Miklós: „Csak előre édes fiam!" A magyar Szent Korona országainak gyalogezredeinek és zász­lóaljainak jelvényei a Nagy Háborúban. (Megjelenés alatt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom