Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
ADALÉKOK EGY BIHARI TELEPÜLÉS, MEZŐKERESZTES TÖRTÉNETI NÉPRAJZÁHOZ 97 A házasságon kívüli kapcsolatból származó gyermek vérszerinti szüleit is egyházi fenyíték sújtotta, s a matrikulában fattyú, zabgyermek, zab\, törvénytelen, házasságon kívüli megkülönböztető megjegyzéssel illették, s egész élete során viselte megbélyegzettségének következményeit. 8 3 Milotai Nyilas István református szertartáskönyvének (1621) előírása szerint, a keresztelési szertartás legelején a lelkésznek meg kellett kérdeznie a megjelentektől, hogy kié a gyermek. Ha tisztátalan ágyból származott, a parázna anyát megbüntették, ha kiderült az apa személye, azt is, s penitenciát tartattak velük. 8 4 A megesett személlyel a XVIII. században is „egyházat követtettek" gyermekük megkeresztelése előtt. 8 5 A hetedik parancsolat megszegésért, vagyis paráználkodásért tiltatott ki Pető Péter is az egyházból, de „Be is vetettetett" 1767-ben, s„Ujjabb feleségével öszve eskettetett." 8 6 Nem tudjuk, hogy özvegyember lehetett-e, erre utal az „Ujjabb feleségével" való összeesketés, vagy csupán Szőnyi Mihály prédikátor úr rövidített bejegyzéseként arra, hogy újabban, vagyis végül rászánta magát a törvényes házasságra. Az akkor még meglehetősen hiányosan vezetett matrikulában, nem találjuk sem özvegységének, sem házasságkötésének nyomát, viszont 1767. január 23-án Pető Péternek megszületett Péter nevű fia. Paráznaságért követett eklézsiát feleségével együtt 1768. november 22-én, a káromkodás vétségében visszaesőként már említett Kecskeméti János. 8 7 Valószínűsíthetően Kecskeméti Jánosnak, 1768. augusztus 8-án született János fia is a házasságkötést megelőző szexuális kapcsolatban fogant, bár nem szerepel erre vonatkozóan utalás a kereszteltek anyakönyvében, a házasságkötések bejegyzései pedig 1767. február 13-tól1769-ig hiányoznak. Míg Pető Péter és Kecskeméti János esetében említés sem történik a másik személyről, akivel bűnbe estek, vagyis a nőről, más esetekben pedig a férfiak hiányoznak a paráznasággal vádolt nők mellől. Paráznaságért tiltatott ki az eklézsiából Erdéji Ersok, Kenéz Erzsébet, Sándor Sára. 8 8 Erdéji Ersók bizonyára azonos lehet azzal az Erdei Erzsébettel (a korabeli írásmód szerint egyazon névnek több változatával is találkozunk) akinek István nevű „fattyú" fiát 1766. október 18-án írták be a kereszteltek anyakönyvébe. Kenéz Erzsébet apa nélkül született fia, Sámuel, „zabgyermek"-ként került anyakönyvezésre 1770. március 7-én. Mindkét nőt később visszavették az eklézsiába. Venyike Péter Erdélyi Sárával való paráznaságáért tiltatott ki, de aztán visszavették az egyházba és „annak utána öszve esküttettek". 1773től már nem találunk kitiltásra adatot, elég volt, ha peniteáltak, vagyis bűnbocsánatért folyamodtak, mint Kis Erzsébet 1773-ban. 1772. december 8-án jegyezték be a kereszteltek matrikulájába „fattyú"-ként, János fiát. A többnyire felsorolásszerű névsorból keveset tudunk meg a vétkesekről, leginkább csak a nevüket, az egyházi fenyíték alá vonásuk dátuma sem szerepel minden esetben az egymás alá rótt, vagy esetleg utólag beszorított sorokból. Az anyakönyvi adatokból azonban jobb esetben további információk hámozhatok ki, hiányosságaik ellenére is, feltéve, ha nem vész nyoma a gyermeknek és anyjának. Ha összevetjük a paráznaság bűne miatt penitenciát tartó, eklézsiát követő személyek neveit a házassági vagy a keresztelési anyakönyvek bejegyzéseivel, azt tapasztalhatjuk, hogy a legtöbb esetben ezen események dátuma közel esik egymáshoz. 1775-ben Pap Erzsébet peniteált, egyedül, mintha egyszemélyes bűnt követett volna el, s csak majd a következő esztendőben tartott bűnbocsánatot társa, N. Kenéz István is, aki 3 esztendeig paráználkodott Pap Ersókkal. A férfi fél esztendeig tagadott, de azután „kénteleniben megvallott" 8 9 Pap Erzsébet 1775. május 29-én keresztelt András nevű „fatytyú" gyermeke, apa nélkül került anyakönyvezésre, holott vérszerinti apja nyilvánvalóan N. Kenéz István volt. A nő, visszaeső a paráznaságért járó egyházi fenyítékkel sújtott személyek között, mert nevével hat esztendővel később is találkozunk, amikor 1781-ben Borbély János paráznaságért együtt peniteál Pap Erzsébettel. 9 0 A különös pár 1781. január 24-én házasságot kötött. Borbély János ekkor 23 esztendős, a nő pedig tíz esztendővel idősebb, 33 éves. Ekkor már negyedik hónapban lehet, hiszen Borbély János és Pap Erzsébet Péter fiát 1781. június 9-én keresztelték, aki szép kort ért meg, 1849. augusztus 11-én halt meg kolerában, a nagy járvány idején 68 évesen. 9 11786. október 20-án keresztelték Borbély János és Pap Erzsébet újabb fiát, Jánost, aki azonban csak egy év és hat hónapot élt, és 1788. április 22-én eltemették. 9 2 Ezután a házaspárnak még egy gyermeke született, Mária akit 1789. június 1-én kereszteltek. 9 3 Az ő sorsát megbízható módon nem sikerült tisztázni. Az viszont bizonyosan megállapítható a matrikulából, hogy az egykor megtévedt asszony, Borbély Jánosné Pap Erzsébet 54 évesen sínlődözésben hunyt el, és 1814. február 25-én prédikációval temették el. 9 4 A paráznaság vétkével egyedül szereplőknél minden bizonnyal mezőkeresztesi gyakorlatban is az volt a helyzet, hogy nem volt hajlandó bevallani valamelyik fél a vétkét, vagy ismeretlen volt, megszökött, s így a vallomástevő egyedül szerepel, mint Szolga Harsányi János 1778-ban, vagy Dajkáné özvegységében való paráznaságáért 1780-ban. 9 5 Az aszszony, Dajka Andrásné, János nevű fiát 1779- november 30-án jegyezték be a mezőkeresztesi matrikulába „fattyú"-ként. Néha szomorú szerelmi tragédiák húzódnak meg a szűkszavú bejegyzések mögött. Bördös Erzsike, [sic!] ilyen becéző alakban írta be a leányanya nevét a korabeli lelkész, Pap János, amikor 1781. február 18-án „fattyú"-ként megkeresztelte István fiát. Minden bizonnyal a megtévedt leány szomorú sorsa feletti emberi együttérzés nagyobb volt, mint a bű83 Vö.: VAJDA, 1995. 84 Vö: BÁRTH 2005.169. 85 ILLYÉS 1941.121. 86 Emlékezel Könyve 140. 87 Emlékezet Könyve 140. 88 Emlékezet Könyve 140. 89 Emlékezet Könyve 140. 90 Emlékezet Könyve 142. 91 Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek IV. kötet 92 Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek II. kötet 93 Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek II. kötet 94 Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek II. kötet 95 Emlékezet Könyve 142.
