Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
98 VAJDA MÁRIA nősnek kijáró hűvös hivatalosság. Még ez év március 28-án, vagyis alig két hónappal ezután, a gyerek vérszerinti apja, Oláh Péter, (akivel a leány paráználkodott, ezért peniteáltak együtt) feleségül vette a 17 esztendős Bosodi Katát, vagyis egy másik leányt. Nem tudni, hogy fiatalkori meggondolatlanság vagy szülői akaratnak való engedelmesség volt mindezeknek az oka. Nem tudjuk azt sem, hogy Oláh Péter mikor állt be önként, vagy vitették el a falu elöljárói katonának. Minden bizonnyal már hoszszabb ideje távol volt annál, hogy törvényes leszármazottja lehetett volna az 1791. szeptember 16-án megkeresztelt István nevű fiúgyermek, akit Bosódi Kata hozott világra. Bár apaként Oláh Péter katona van a keresztelési matrikulába beírva, Bosódi Kata gyermeke „fattyú"-ként szerepel. Az adatok tükrében úgy tűnik, hogy bár a leányok egy része már 16-18 éves korában férjhez ment, sokan mégis előleget vettek a házaséletből. 1779-ben a paráznaságáért bűnbocsánatot tartott Szijjártó István és felesége Nagy Kata is. 9 6 Az 1779. január 6-án, Vízkereszt napján házasságot kötő 30 esztendős férfi, és a 21 éves nő, T. Nagy Kata, anyja nevére keresztelt leánya, már április 27-én világra jött. A19 esztendős Balog Gergelyt, minden bizonnyal a már vénlánykorba hajló, 25 esztendős Paál Kata engedékenysége vitte a paráznaság bűnébe. 1779 szeptember 15-én összeházasodó párnak, szeptember 30-án már meg is született Sára leánya. 1792-ig összesen négy gyermekük született. Úgy tűnik előleget vettek a házaséletből Karakas Mihály és Kováts B Judit is. A legény húsz esztendős, a leány 16 esztendős, amikor 1781. november 21-én megesküdtek. Házasságkötésük előtt mindketten pentenciát tartottak. 1782. március 8-án már megszületett az ifjú pár János fia. 9 7 Kádár Ersók valószínűleg vadházasságban élhetett Siga Istókkal, hiszen 1781-ben „esztendősparáznaságokért" peniteáltak. 1783. március 5-én ismét szerepel a nevük az együtt elkövetett paráznaságokért az egyházfenyíték alatt lévők között. 9 81785. május 20-án Kadar Erzsébet törvényes apa nélkül született „fattyú" leányát Erzsébetnek keresztelik. A nő 1788ban már harmadik ízben tart penitenciát paráznaságáért de ekkor már egyedül. 9 9 A házassági kapcsolatban élő felek közül is találkozunk paráznasággal, bár elenyészően ritkábban. 1783-ban,,Torsa György kondás, nős paráznaságáért és Szüts Kata Leány sok időkig való közösködésekért voltak kötelesek megkövetni az eklézsiát." 10 0 1783-ban „Botos Miklósné, Sike Jánossal esztendeig való paráznaságért" íródott fel a penitensek lajstromába. Az esemény minden bizonnyal felkavarta a települést. Maga a prédikátor két ízben is feljegyezte a dolgot, azt is megörökítette, hogy a férfi, Mester volt. Thury Etele iskolatörténeti adattára szerint Sike János törökszentmiklósi származású volt, és a Debreceni Református Főiskola tógás diákjainak névsorában, 1777-ben, és 96 Emlékezet Könyve, 142. 97 Emlékezet Könyve 142.' 98 Emlékezet Könyve, 141. 99 Emlékezet Könyve, 141. 100 Emlékezet Könyve, 141. 1778-ban szerepel a neve, majd a keresztesi partikula rektoraként szolgált, ahogy annak idején a mestert, oskolamestert nevezték. 10 1 A XIX. század elején, nem tudni, hogy az 1802-től 1816-ig itt szolgálatot teljesítő Dobrai Áron lelkipásztor szigorának, vagy a napóleoni háborúk következtében beállott nagyobb katonai mozgósításnak, erkölcsi lazulásnak köszönhetően, de mindenesetre újból megnő a penitenciát tartó, eklézsiát követő bűnösök száma az Emlékezet Könyvének lapjain. 1804. február 7-én „Török István Nagy Máriával, Jakab Mihály Ispán Úrnak Szolgálójával tselekedett tisztátalanságáért Eklésiát követett önként magától indíttatván reá"' 0 2 A pár együttes további sorsáról nincs adat. Az hogy csupán a férfi követett eklézsiát azért is meglepő, mivel inkább az lett volna feltételezhető, hogy az eklézsia megkövetésére, az elkövetett bűn megbánására a szolgálólányt, esetleg gazdája, gazdaasszonya erkölcsisége is készteti. Miután a tiszteletes úr és felesége, valamint az ispán úrék komaságban voltak egymással, feltételezhetően ez hatással kellett, hogy legyen az erkölcsi kihágás elrendezésére is. 10 3 Az ispán úr szolgái közül ketten is rövid időn belül a paráznaság bűnébe estek, ami nem vethetett jó fényt gazdájukra. Jakab Mihály, bár református volt, a nagyváradi római katolikus püspökség mezőkeresztesi birtokainak volt a gazdatisztje. Kecskeméti Katalin, 1804. június 15-én, azért tartott bűnbánatot, mert megesett a berekböszörményi Balog Ferenccel, Jakab Mihály ispán úr kocsisával. 10 4 Ugyanezen a napon jegyezték fel, hogy Kecskeméti Judit, aki ugyancsak megesett a Gr. Endrődi Regimentben szolgáló katonával, a mezőkeresztesi Szabó Józseffel, önként eklézsiát követtek. 10 5 Végül 1804. augusztus 2-án „Balogh Ferenc Is, bevallotta, hogy „tisztátalanságot tselekedett Ketskeméti Katalinnal", s eklézsiát követett nemes Pető István presbiter, Esküdt Varga János jelenlétében, a prédikátor előtt, s feleségül vette még aznap Kecskeméti Katalint. 10 6 S alig másfél hónap múlva, 1804. szeptember 15-én megszületett Mária leányuk. Még egy gyermekük lett, 1806. március 3-án, István, aki azonban csak öt hónapot élt. Minden bizonnyal rendezett, megállapodott családi életet éltek, hiszen nyolc gyerek keresztszülőjének őket kérték fel. 10 7 Balog Ferencné Kecskeméti 101 THURY 1908.335,341. 102 Emlékezet Könyve, 142. 103 Dobrai Áron prédikátor és felesége Kállay Sára, 1803. december 10-én született lányuk, Rozália, valamint 1809. március 9-én született Lajos fiúknak is az ispánt és feleségét kérték fel keresztszülők gyanánt. A felkérés kölcsönös volt, Jakab Mihály ispán és felsége Bire Sára kilenc gyermekéből kettőnek: Juliannának (sz.: 1804. május 3.), és Ágnesnek (sz.: 1805. október 23.) a tiszteletes úr és felesége voltak a keresztszülei. - Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek II.; Az ispán úrék 1798. október 29-én, Mezőkeresztesen született ötödik gyermeke volt Jakab István, a sokoldalú, széles műveltségű hivatalnok, költő, műfordító, drámaíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Budapesten hunyt el 1876. október 18án. - L.: Pallas Nagylexikon IX. kötet. Budapest, 1895.806.; Új Magyar Irodalmi Lexikon. Főszerkesztő: Péter László. Budapest, 2000.1. kötet 964-965., Magyar Életrajzi Lexikon I. kötet. Budapest, 1967.790-791. 104 Emlékezet Könyve, 142. 105 Emlékezet Könyve, 143. 106 Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek II. 107 Biharkeresztesi Református Egyház Vegyes Anyakönyvek II. -1812. január 23. K. Nagy Péter és Czellár Mária, Katalin lányának, valamint G. Nagy István és Simándi
