Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
246 MEZŐ SZILVESZTER 52. kép Alfredo Jahn (1867-1940) venezuelai természettudós (Képforrás: www.jahnweb.com) sok és szakmai programok lehetőségével ajándékozták meg a földrajztudóst. Ilyen volt a néhány sorral fentebb beharangozott barlangi expedíció is, amelyre szeptember 29-én került sor. A Cueva de Alfredo Jahn körülbelül 100 kilométerre található Caracastól, így rövidebb autózással elérhető. A hétfős csapat - egy CARIBE JEEP márkájú terepjáróval - zuhogó esőben indult el. A csoport vezetője egy tapasztalt venezuelai barlangász, Carlos Bravo volt. 21 0 Velük tartott még a brit követség attaséja, Martin Lampart, aki a napló szerint sisakkal és fejlámpával látta el Balázs Dénest. 21 1 A felszerelés többi részét Heger Jenő és a barlangkutató kollégák biztosították számára. A Cueva de Alfredo Jahn szádái a Parti-hegység (Cordillera de la Costa) területén nyílnak a szabadba, nem messze a Miranda állambeli Birongo városától. 21 2 Környezetét premontán erdőségek borítják. A területre hulló bőséges csapadék (1970 mm évente) változatos vegetációt éltet, melynek buja együttese hatalmas zöld sátorként borul a környező mészkővidékre. A három lombkoronaszintből álló rengeteg leggyakoribb fái az araguaney (Tabebuia chrysanta) és a gumbo-limbo (Bursera simaruba) nevű növények, amelyek nagy számban tenyésznek a barlangot övező vadonban. 213 A 4,3 kilométer hosszú üreg és szűkebb környezete 1978. december 12. óta törvényi védelem alatt áll, ún. természeti emlékmű (monumento natural). 21 4 A ma is aktívan formálódó vizes barlangot minden évben sok barlangász keresi fel, bár a nedvességtől csöpögő járatok megismerése semmiképp sem sorolható a szokványos rutinfeladatok közé. A 67 méter mély barlang központi vízfolyását Rio Cambural néven ismeri a szakirodalom. A helyenként zubogva áramló patak alaposan megnehezíti a vállalkozó kedvű látogatók dolgát. A kiterjedt üregrendszer földtani értékét változatos alakú álló és függő cseppkövek emelik. Ezek a látványos képződmények esztétikailag is kiemelt célponttá teszik Venezuela egyik legnagyobb barlangját. Nevét egy híres venéz természetbúvár, Alfredo Jahn (1867-1940) után kapta, aki jelentős tereptanulmányokat folytatott a Méridai-Kordillerában és Amazónia Venezuelára eső északi részén. A Caracasban született Jahn alapos földrajzi megfigyeléseket végzett a Valenciai-tó (Lago de Valencia) térségében, s ő volt az egyik legelső venezuelai, akinek 1910-ben sikerült feljutnia az 5007 méter magas Bolívarcsúcsra. E sokoldalú érdeklődéssel megáldott férfinak a földrajz, a földtan, a botanika, az antropológia és a nyelvészet diszciplínái is sokat köszönhetnek Venezuelában. 21 5 Részt vett a helyi Természettudományi Társaság megalapításában is. 21 6 A Cueva de Alfredo Jahn Venezuela egyik leglátogatottabb barlangja; látványos üregeit évente 2-5 ezer ember keresi fel. Persze nem mindig volt ez így. A hatalmas méretű grottó tudományos feltárásának kezdetei az 1950-es évek legelejére tehetők, amikor a venezuelai barlangászok első csoportjai szisztematikus kutatásba fogtak az itteni hegyek gyomrában. Az úttörő kutatók között Juan Antonio Tronchoni, Eugenio De Bellard és Roberto Contreras neve érdemel említést. Ők irányították a kezdeti munkálatokat. A források szerint a korai barlangászokat helybéli vadászok vezették az erdő sűrűjében megbúvó sziklahasadékokhoz, amelyek titokzatos, sötéten tátongó földalatti világba vezettek. 21 7 Jelenleg tizenöt önálló bejárata ismert a barlangnak, amelyet a spanyol nyelvű térképek „boca", azaz „száj" néven jelölnek. Balázs Dénes és társai a 6. számú szádán léptek be a Cueva de Alfredo Jahn zord világába. Ő maga így írt erről naplójában:„Leereszkedünka 6. bejáraton... aztán a vizes ágba megyünk. .. A barlang szabad préda, jönnek mások is, lámpákkal, sőt gyertyákkal. A víz meleg, néhol derékig vagy feljebb is merülünk benne. Az expedíciónk 7 tagból áll, feladat: fényképezés egy könyv számára. Én is fotózok... Érdekes aktív barlang, belsőzuhatagokkal, lecsurgó vizekkel."™ A hagyatékban fennmaradt felvételek alapján feltételezhető, hogy Balázs Dénes a következő, nagyjából fél kilométer hosszú szakaszt járta be: Galéria del Rio—Galéria Codazzi-Salón del Chaguaramo. Az út első szakasza (Galéria del Rio) nehezen járható, vízzel csaknem teljesen elöntött járat, ahol kizárólag megfelelő védőruhában lehet közlekedni. Ezt követi a látványos Codazzi-terem, amelyet a Venezuelában is megfordult itáliai kartográfus-utazóról, Agostino Codazziról (1793-1859) neveztek el a 210 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1984.181. oldal 211 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1984. uo. 212 CASTILLO, Rodolfo: Alfredo Jahn Cave Natural Monument. PARKSWATCH, 2006.2. oldal 213 CASTILLO, R.: i. m. 5. oldal 214 CASTILLO,R.:i.m. 6.oldal 215 Mint botanikus, számos növényt Alfredo Jahn azonosított először Venezuelában. Az országban honos pálmákról 1908-ban önálló munkát készített. 216 CASTILLO,R.:i.m. 10.oldal 217 CASTILLO, R.: i. m. uo. 218 BALÁZS D.: Venezuelai útinapló 1984.181-182. oldal
