Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
TUDOMÁNYTÖRTÉNET - Mező Szilveszter: Félúton Alaszka és Tűzföld között - Gondolatforgácsok Venezuela földrajzi megismerésének történetéhez Balázs Dénes (1924-1994) három dél-amerikai utazása kapcsán
228 MEZŐ SZILVESZTER 34• kép A Guacháró-barlang hatalmas szádája (Balázs Dénes felvétele, 1969) tádorok és szerzetesek voltak. Több forrásban is felbukkan, hogy a sűrű erdővel borított hegyekben Pedro Alonso Nino és Cristobal Guenza is arany után kutatott. Természettudományi szempontból Humboldt 1799-es látogatása volt meghatározó. A német polihisztor első képzett kutatóként járt a zsírmadaraktól hangos barlangban. Látogatását élvezetes stílusú könyvében örökítette meg. Balázs Dénes - Juan A. Tronchoni ajánlásával - a caripei El Sámán Hotelben kapott kvártélyt. Innen kiindulva kereste fel a közelben található óriásbarlangot. Az expedícióra - amit 1972-es könyvében (Hátizsákkal Alaszkától a Tűzföldig II.) részletesen bemutatott - november 6-án került sor. A helyi természetvédelmi felügyelő, Ramón Salazar közbenjárására nem egyedül, hanem két kreol kísérővel vágott neki a föld alatti túrának. Pedro Magallanes és Ramón Ramirez társaságában járta be a barlang legérdekesebb részeit, eljutva olyan belső, kevésbé ismert szakaszokba is, ahová az egyszerű turistát nem engedik be. A fokozott elővigyázatosságot alátámasztja, hogy egy ilyen távoli járatban még a szakképzett kutatókból álló háromfős csapat is kelepcébe került. Történt ugyanis, hogy amíg Balázs Dénes és társai a csepegő kövek világát járták, a felszínen kiadós csapadékmennyiség zúdult a tájra. A mélybe szivárgó vizek hirtelen megemelték a barlangi patak szintjét, ami azt eredményezte, hogy a kutatók előtt egy szifonnál időlegesen lezárult a visszafelé vezető út. Csak hosszú órák türelmes várakozása után nyílt meg újra a sejtelmes barlangi világ kapuja, s szabadult meg földalatti börtönéből a három férfi. 13 2 Ez a barlang nemcsak a szpeleológusok számára kínál látnivalókat. Sötét belsejében olyan titokzatos élőlények lakoznak, amelyek kizárólag Közép- és Dél-Amerika néhány üregrendszerében honosak. 13 3 Speciális barlangi madarakról, guachárókról van szó. Ezeket a szárnyasokat Humboldt írta le először a tudományos világ számára. Tőle származik a faj latin neve is: Steatornis caripensis. Tudomásom szerint magyar nyelven elsőként Vörös Vidor írt részletesen ezekről a madarakról; munkájában a különös életmódot folytató szárnyasok jellemzése is megtalálható. Az alábbi részlet - melyre Balázs Dénes venezuelai hagyatékában bukkantam - ebből a 136 évvel ezelőtt publikált cikkből való: „Az éti fecske után leghasznosabb és legkülönösebb troglophit madár a Humboldt által legelőször megfigyelt guacharo, melyaCaripe völgy barlangját, közel Cumana városához, lakja... A barlangot csak az éj beköszöntésekor hagyja el; s mint állítják, magból él, némely természetbúvár állítása szerint azonban - rovarevőnek tartatik. Hangja éles s betölti az egész barlangot; s hasonlít a holló károgásához. A kiabálás annál nagyobb mérvet ölt, minél közelebb megy 132 BALÁZS D.: i. m. 1972.24-29. oldal 133 A zsírmadarak Venezuelán kívül Panama, Kolumbia, Ecuador, Bolívia, Brazília, Trinidad és Tobago, valamint a guyanai államok (Guyana, Suriname, Francia Guyana) erdőségeiben is előfordulnak.
