Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Vajda Mária: Adalékok egy bihari település, Mezőkeresztes történeti néprajzához (18. század vége -19. század eleje)
86 VAJDA MÁRIA A jogi népesség száma: 1573 fó Távollévők száma: 4 Az idegenek száma: 30 A tényleges népesség száma: 1599 A házas férfiak száma: 319 A nőtlen férfiak száma 450 A férfiak száma összesen: 769 A nők száma összesen: 804 A férfiak közül 1-12 éves sarjadék: 221 A férfiak közül 13-17 éves sarjadék 45 A férfiak közül paraszt: 174 A férfiak közül polgár 1 0:A férfiak közül polgár és paraszt örököse: 157 A férfiak közül zsellér: 133 A férfiak közül pap: 1 nemes: 10 tisztviselő: 1 egyéb: 24 szabadságos katona: 3 Ekkor még félévszázad sem telt el a település lakosságát megtizedelő 1738-40. évi nagy pestisjárványtól, amikor is Mezőkeresztes lakosságából 699 fő (387 férfi és 312 nő) esett a járvány áldozatául. 1 1 Adózó úrbéresek 1735-ben jobbágy 142 fiai 52 zsellér 17 összesen 211 Adózó úrbéresek 1744-ben jobbágy 108 fiai 27 zsellér 15 összesen 150 De talán még inkább érzékelhető az 1738-1740. évi pestis pusztításának aránya Mezőkeresztesen, ha az 1785-ös népszámlálás 1599 főnyi mezőkeresztesi lakosához viszonyítjuk a 699 főnyi veszteséget. Ez 43,7%ot jelent. A MEZŐKERESZTESI REFORMÁTUS EGYHÁZ HELYZETE Mezőkeresztes ekkor tiszta református település volt. A reformációt 1557-ben vette be. A településen már 1567-ben a váradi esperességhez tartozó református gyülekezet volt. 1 21736-ban anyaegyház. Lelkészeit a kezdeti időkből csak szórványosan ismerjük. 1 31766-tól már folyamatosan. Ekkor került Mezőkeresztesre Szőnyi Mihály. 1772-től 1793-ig Pap János szolgált, 1793—1801-ig Töltési Ferenc, 1801-1802-ben Mezei Dániel, 1802-1818 között Dobrai Áron, a leghosszabb ideig 1818-tól 1862-ig Varga 10 Miután a település nem mezővárosi joggal bírt, hanem csak község volt, falai között nem voltak parasztpolgárok. 11 DÁVID 1973-107,115. 12 BARCSA 1906.1.189. 13 BARCSA 1906.1.189,1908. II. 289; Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára, a továbbiakban TtREL. I.8.C.9. János, 1862-1864 között Nagy István, 1864-ben a tüdővészben meghalt Debreczeni Sándor, majd 1864-1890 között Ember Pál, és a századfordulón, 1891-1922 között Szigeti Elek. 1 4 1766-ban Szőnyi Mihály lelkipásztorsága idején kezdték vezetni, a református gyülekezet anyakönyveit, bár első számozott oldalán 1770-es dátum szerepel, a következő felirattal: „A MEZŐ KERESZTESI SZENT EKKLESIANAK EMLEKEZET KÖNYVE, MELYBEN FELÍRATTATNAK NÉV SZERINT AZOK, AKIK MEG KERESZTELTETNEK, MEG HALNAK, ÉS A KIK HÁZOSSÁGI ÉLETRE NÉZVE ÖSZVE ESKÜDTETNEK Több egyéb dolgokkal edgyütt. ANNOMDCCLXX Per Mlchaelem Szőnyi VDM" 1 5 Mezőkeresztesen az 1840-es években csupán az egyetlen Zajzon család volt római katolikus, de az 1850-es években több hivatalnokkal, kereskedőkkel és magánosokkal szaporodván 1866-ban a váradi püspök Szaniszló Ferenc költségén kezdett itt építtetni a róm. kath. templom, melyet 1870-ben szenteltek fel. 1 6 A gyülekezet első matrikulájába, az Emlékezet Könyvébe a következőket jegyezte be Szőnyi Mihály prédikátor: „Az Ekklesia Gondviselőinek neveket - Curator 1 7 Uraimékat ide írjuk: 1766-ban Curator volt ide való jövetelemkor 01a Mihály Uram aki hűséges és előmeneteles Ember volt; De Biró Mihály Curatorság vadászása miatt le tette hivatalát 1768-ban. 1768-ban Biró Mihály Ur Curratorra tétettetett egynehány emberek által, nem voxal választatott. Ez Száz huszonnégy -124. forintára Marhát vett maga tanátsábul titkon, semmi bizonysága erre hogy vette nem lévén. Mind meg döglöttek a marhák. Ebbül az Ekklnak nagy kára lett. Deponáltatott ]S parantsolat szerént 1769-ben. 1769. Bosodi János Uram Voxal választatott mg Curatori hivatalra, és szépen viseli, okossan hivatalát. Tisztelt Esperes Uram jelenlétiben meg esküttetett, és a' Parochiális Ház épittéséhez hozzá fogott. El is végeztette meg építtette Ao 1770." Az „Emlékezet könyvének" egy másik lapjára is feljegyezte Szőnyi Mihály, hogy „A! Parochiális Ház a T. Prédikátorok lakásokért épült Curator Bosodi János Uram idejében". Itt dátumként 1769 szerepel. Ekkor készült a hozzátartozó szekérszín is, bár az erre vonatkozó sorokat több vonással lehúzták:,,A Szekér Szín is ugyan ebben az esztendőben Karátsony felé, mely is náddal szépen meg köttetett Pető János és Pallótzi Péter által 1769 épült." 1 9 14 TtREL. I.8.C.9. 15 Hivatalosan Biharkeresztes Kereszteiési, Esketési és Temetési Anyakönyve 1766-1785. I. kötet néven szerepel, azonban dolgozatom hivatkozásaiban megtartom a Szőnyi Mihály lelkész által adott: Emlékezet Könyve címet. Ebben a kereszteltek anyakönyvének vezetése 1766. március 20-án kezdődik, az esketési-1767. január 21-én, a halotti anyakönyv pedig 1772. március 14-én. Szőnyi Mihály neve után szereplő V.D.M.: lelkész (verbidivini minister. Isten igéjének szolgája) 16 OSVÁTH, 1996.291. 17 Curator: a protestáns egyházközség világi vezetője, egyházgondnok 18 Deponáltatott tisztségétől megfosztatott 19 Emlékezet Könyve 76. p.