Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Kecskés Tibor: Gubacsapó mesterek a reformkori Debrecenben (Egy debreceni céh társadalomföldrajzi feltárása)

64 KECSKÉS TIBOR 5. ábra: A városárkon belül lakó és saját lakóingatlannal rendelkező mesterek lakhelye' üjsorosi utcákban (hóstat) élő, sem a más házában lakóként (bérlő) bejegyzett mesterek lakhelyének a feltüntetése. Ezt azért tartom lényegesnek hangsúlyozni, mert (ahogy már korábban is utaltam rá) az 5. és 6. adózási osztályba besorolt mesterek közt nagy számban akadtak olyanok, akik nem rendelkeztek saját lakóingatlannal, illetve lakhelyük a város árkán kívül eső városrészben (hóstát) volt. Az ábrát tanulmányozva megállapíthatjuk, hogy saját háztulajdonnal rendelkező gubacsapó mesterek Debrecen valamennyi városrészében éltek. Gubacsapók a város árkon belül az átlagosnál nagyobb számban csak a Hatvan utcai városrészben (Nagy-Hatvan - Kis-Mester - Mester utca város árka) és az előbbinél kisebb lakóhely-koncentrációt képezve az ÉK-i település-részén éltek. Ugyanakkor szembeszökő, hogy a városközpontban, a Péterfia utca - Egyház tér - Piac utca tengely mentén, valamint a Piac utcába csatlakozó Cegléd (ma Kossuth) utca környékéről hiányoznak a gubacsapók. Amennyiben az egyes adózási osztályba sorolt mesterek vagyoni (gazdasági) helyzete és lakóhelye közti kapcsolatot vizsgáljuk, akkor már ne2 A térkép elkészítésekor a Kádár Ferenc által 1840 körül készített térképet (HBML. Ny.11.) vettem alapul. A lakóhelyek pontos beazonosításánál a HBML. DVT 816/a jelzetű térkép volt segítségemre hezebb törvényszerűséget felállítani. Nem csak az egyes városrészeken belül, de még az egyes utcákban is a különböző classisba tartozó gubacsapó mesterek színes, mozaik-szerű keveredése figyelhető meg. Az ábrát figyelmesen szemlélve egyfajta térbeli elkülönülés mégis megállapítható. Akkor ugyanis, ha az 1-3. és a 4-6. calssisokba tartozó gubás mesterek lakhelyét hasonlítjuk össze egymással, máris előtűnik egyfajta szabályszerűség, ami a térbeli szegregáció irányába mutat. Az ÉK-i városrész vizsgálatakor például, megállapíthatjuk, hogy az első három classisba sorolt mesterek lakhelye a településrész fő- és valószínűleg nagy forgalmú utcájában, a (Nagy-) Csapó utcában illetve az azzal szomszédos utcákban volt. Azok a 4-6. classisba sorolt mesterek, akik a városnak szintén ezen a részén rendelkeztek lakóingatlannal elsősorban a város árkával határos vagy ahhoz közel eső eldugottabb, nehezebben megközelíthető utcákban laktak. Bár az előbb leírtakból az következik, hogy szoros kapcsolat van az utca fekvése (jó vagy rossz közlekedési feltételek, elérhetőség) és az egyes személy classisba sorolása közt, egyelőre (a további kutatások előtt) óvakodom attól, hogy párhuzamot vonjak közöttük. A Hatvan utcai városrész esetében megfigyelhető, hogy azi-3. classisba tartozók a Kis-Hatvan utca környékén, míg a 4-6. adózási osztályba soroltak elsősorban a Csokonai - Nagy-Hatvan utca által határolt részen laktak. A következőkben a város két különböző pontján, a Varga és a Hatvan utcai városrészen, élő gubacsapó mesterek gazdasági helyzetét és életviszonyait szeretném bemutatni és egymással összehasonlítani. A Varga utca esetében egy 1840/41-es, míg a Hatvan utca esetében egy 1844/45-ben a városi hatóság által készíttetett vagyoni összeírás képezte az összehasonlítás alapját (HBML, Varga és Hatvan utcai lakosok vagyonösszeírása). 1840/41-ben, az összeírások szerint, a Varga utcának nevezett városrészben 19, míg a hozzá tartozó külvárosban 5 gubás mester lakott. A négy évvel később készített vagyoni összeírás szerint a Hatvan utcán és környékén 31, míg a hozzá tartozó külvárosban 12 gubacsapó mester élt. Ez azt jelenti, hogy a 40-es évek elején a városban élt 247 gubacsapó mester közül csaknem minden tizedik (24 fő) a Varga utcán ill. annak környékén lakott. Az évtized közepén, a városban összeírt 215 gubacsapó mester közül minden ötödik (43 fő) a Hatvan utcai városrészben lakott. A vizsgált városrészekben lakó gubacsapó mesterek vagyoni helyzetéről árulkodik a tőlük beszedett adó éves összege, ill. annak egy főre eső mértéke.