Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
RÉGÉSZET-ÓKORTUDOMÁNY - Kovács József Dénes: Az auxiliáris katonák hitvilága a I-III. századi Pannóniában
AZ AUXILIÁRIS KATONÁK HITVILÁGA A I—111. SZÁZADI PANNÓNIÁBAN 27 2. kép Sol Invictus: A szír hitvilág Napistenét vele azonosították. Valószínűleg nem túlzás, ha azt mondjuk, hogy az összes auxiliáris egység közül a cohorsl. milliaria Hemesenorum kötődött hozzá a legjobban, ugyanis anyavárosa, Hemesa, a napisten, Élagabal kultuszának központja volt, ráadásul a hemesai pap-király lányát, lulia Domnát maga Septimius Severus vette felségül. Többek között az ő tiszteletére emeltek Sol-templomot Intercisában, amikor 202-ben meglátogatta Pannoniát. A templomon kívül számos oltárt is szenteltek Sóinak. A szíriai napisten kultusza Elagabalus uralkodása idején erő támogatást kapott felülről: a császár, aki Sol Elagabal felszentelt papja volt, 220-ban a Római Birodalom félistenévé tette Solt. A napisten kultusza természetesen nem csak Intercisában figyelhető meg: például Alba Regiában is állt temploma. Serapis: egyiptomi eredetű isten, de a görög hitvilágban is megtalálható, több isten princípiuma ötvöződik benne (gyakran Helioszt, Zeuszt vagy Hádészt azonosították vele). A római kormány többször fellépett a kultusz túltengése ellen. Caracalla alatt azonban hivatalos támogatást kapott, így érthető a két Severus gyermekcsászár alatti felbukkanása, hiszen az ő legitimációjuk erősen személyéhez kapcsolódott. Ezért nem meglepő, hogy éppen egy tribunus feliratán 2 4 találkozunk vele. Isis: Szintén egyiptomi eredetű istennő, aki a nemzés, a fogamzás és az élet forrása volt. Misztériumai elterjedtek a Római Birodalomban, így Pannóniában is. Esetünkben a capitoliumi triász mellett, az Apis bikával egybeolvadt Osiris társaként jelenik meg a Serapis kapcsán már említettfeliraton. KELTA ÉS GERMÁN ISTENEK A katonák által hátrahagyott vallási emlékek között kelta és germán istenek neveit is megtalálhatjuk. Azonban ezek nagyon csekély számban kerültek elő (mindössze egy-egy Epona és Dea Vagdaevercustis tiszteletére állított oltárt találtak eddig). Epona: a kelták mitológiájában szereplő istennő, akit mindig lovakkal együtt ábrázoltak. A lótenyésztés és az ezzel kapcsolatban álló foglalkozások védője volt. Elsősorban lovascsapatok körében lehetett népszerű, nem véletlen, hogy itt is egy eques vexillarius szentelt Epona Reginának egy oltárt. Dea Vagdaevercustis-. talán szintén kelta, vagy még inkább germán istennő. A mitológiában betöltött szerepéről szinte semmit sem tudunk 2 5. Európa-szerte igen kevés emléke került elő, elsősorban Colonia Ara Agrippinensiumból (Köln) és a batavus törzs területéről, 2 6 ezért a neki szentelt pannóniai oltár ritkaságnak számít. Az itteni oltárt a Cohors III. Batavorum milliaria equitata tribunusa emelte, ami inkább az istennő germán eredetét erősíti meg. DEUSAETERNUS VAGY JAHVE Az auxiliáris katonaság névanyagát megvizsgálva megállapítható, hogy soraikban szolgáltak sémita eredetű harcosok is. Az eddigi kutatások alapján valószínűsíthető, hogy legtöbben a cohorsl. Hemesenorum soraiban fordulnak elő. Ebből arra lehet következtetni, hogy Intercisában léteznie kellett egy zsidó diaszpórának is. Ezt erősíti meg egy Cosmius nevezetű vámtisztviselő 2 7által állított felirat 2 8 is, amelyen kivehetők a ludeorum, a synagoga (zsinagóga) és a spondilla 2 9 szavak. Ezek alapján bizonyítottnak látszik, hogy a zsidó vallás is jelen volt Intercisában, és így feltehetőleg a hemesai cohors sémi katonái között is. Ugyanakkor meg24 Lőrincz Barnabás: i.m. Kat. Nr. 313. M. Porcius Verus tribunus. 25 Ennek az is lehet az oka, hogy a különböző kisebb-nagyobb törzsek ugyanazt az istent más-más néven tisztelték. Elképzelhető, hogy Vagdaevercustis megegyezik a Germania Inferiorban tisztelet Viradechtissel (Virrodi, Virodacti). 26 CIL XII1205727 Praepositusstationis. 28 Archeaologia Hungarica, 1954/33.216-217 old. 29 A zsinagóga egy alacsonyabb rangú tisztségviselője, amelyik az áldozatoknál a zenekíséretet szolgáltatja.
