Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
MŰVÉSZETTÖRTÉNET, IPARMŰVÉSZET - Grazyna Jakiminska: A Szentháromság-kápolna
A SZENTHÁROMSÁG-KÁPOLNA 149 gították a kápolna programját"™ Ebben az időben keletkezett a három profilált gerendán támaszkodó királyi galéria, melyre kívülről „hordós" borítású lépcső vezetett fel. Hasonlóan keltezhető a téglapadló is. A nyugati falban új, a vártemplomba vezető bejáratot alakítottak ki. Az ablaküvegek vitrázst kaptak, a kápolnának nem ez volt az első ólomüvegezése. Ewa Letkiewicz megvizsgálta a régészeti ásatás során előkerült ablaküveg-töredékeket, melyek festése nem lehet korábbi a XV. századnál. 71 Az építkezés második fázisában használt téglákat a templom alsó részeiben fedezhetjük fel, a kápolna keleti csúcsánál és a sekrestye falában. 7 2 Ebben az időben a kápolna belsejébe két mellékoltár érkezett, melyeket a diadalív falához helyeztek. 7 3 Ez az északi portál nyugati irányba való eltolódását eredményezte. A nyugati főportái lépcsős oromzatot kapott mely Abraham Hogenberg a XVII. század elején készített színes rézmetszetén 7 4 még látható -, valamint Jagelló sasokkal díszített ajtót, amely szerepel az egyházlátogatási jegyzőkönyvekben. 7 5 A XV. század végén (1497-ben) a vártemplomhoz Jan Olbracht hozzáépíttetett egy téglaépületet a templom lelkészei számára. 7 6 A templom szerkezetében csak a XVI. században következtek be változások. Északról sekrestyét építettek hozzá, 7 7 a falain talált reneszánsz freskók nyomai a lublini vár I. (Öreg) Zsigmond király utasítására végzett reneszánsz stílusú átépítésével hozhatók összefüggésbe. 7 8 Nyugatról reneszánsz portált készítettek, 7 9 mely az udvarról kis fatetővel fedett téglalépcsőn keresztül vezetett a kápolnába. Ezen építési munkálatok Lublin akkori helytartóihoz, a Tçczyhski családból származó Stanislaw Gabriel és Jan Gabriel nevéhez köthetők. 8 0 A kőmegmunkálást a lublini földön működő Komaski műhely végezte. 8 1 A szentély nyugati oromzatát Jan Czangerle lublini kőműves építette át a XVII. század közepén, feltehetően szintén a lublini helytartó 70 M. Brykowska, Architektúra..., 133.0. 71 E. Letkiewicz, Polskié witraze nowozytne malowane emaliami, Lublin 1995,22-52.0. 72 M. Brykowska, Królewska.., 36.0. 73 M. Brykowska kutatásai során kimutatta, hogy az oltárokat az alsó szint bölcsőboltozatára helyezték, lásd. M. Brykowska, Architektúra..., 134.0. 74 A színes rézmetszet az 1617-ben Kölnben kiadott Civitates orbis terrarum VI. könyvében található; Lublin látképének legrégebbi grafikájához lásd. H. Gawarecki, Najstarszy widok Lublina A. Hogenberga i jego powtórzenia w XVII i XVIII wieku, Studia i Materialy Lubelskie, História sztuki, 11:1962,53-60.0. 75 lásd. AKL, vol. 96. 76 M. Brykowska, Kaplica królewska...,39.0. 77 Későbbi keletkezésére utal a templomfallal való kapcsolat hiánya. 78 T. Adamek, Renesansowa architektúra Lublina, [in:] Lublin w dziejach i kulturze Polski, Lublin 1997,74- 0.; H. Gawarecki, Kultura artystyczna miasta w okresie renesansu, [in:] Dzieje Lublina. Próba syntezy, t.i, Lublin 1965,113.0. 79 Keletkezése Lublin helytartójához kapcsolódik, lásd. M. Kurz^tkowski, Zamek Lubelski i poczqtki renesansu na Lubelszczyznie, Studia i Materialy Lubelskie, 1.7:1976, 7-37.0. 80 Ezt bizonyítja a portálon látható Topór címer; Urzçdnicy województwa lubelskiego XVI-XVIII wieku. Spisy, Kórnik 1991,51.0. 81 M. Kurzatkowski, Zamek Lubelski..., 35.0. megrendelésére. 8 2 Ezek voltak az utolsó komolyabb építkezések a lublini vártemplomban. 1826-ban a templomot kisebb változtatásokkal kápolnává építették át a római katolikus rabok számára. 8 3 Abban az időben még létezett a téglalépcső, mely az udvarról vezetett a kápolnába - Napoleon Orda litográfiáján még látható 8 4- és amit a várudvarról készített fotók tanúsága szerint a XIX. század végén bontottak csak el. Az egypilléres szentélyeknek meghatározott belső szimbolikája van, a királyi szentélyeknek megfelelően. 8 5 A templom közepébe állított pillér, azaz az „égi oszlop" a földi és isteni világ összekapcsolását fejezte ki, illetve krisztológikus mondanivalót hordoz. A lublini várkápolna építészetét illetően két forrást szokás megkülönböztetni; az északi, angol eredetűt és a déli, elzászit és lotaringiait. 8 6 A Budával és Prágával való kapcsolat révén először Krakkóba, majd Lublinba is eljutottak a gótikus építészet elemei. 8 7 Lublin mindezt Nagy Kázmérnak köszönheti, ahogy ezt Maria Brykowska bebizonyította. Anna RózyckaBryzek, a freskók monográfiájának szerzője a K. Myslinski által hivatkozott lublini városi számadáskönyvek alapján későbbre tolta a kápolna építésének idejét, 1380-tól a XV. század elejéig. 8 8 Végül azonban még ő is elfogadta, hogy a vártemplom Nagy Kázmér uralkodásának idején épült. 8 9 FESTMÉNYEI A fent említett városkönyvi bejegyzés arról tájékoztat, hogy 1407-ben a lublini városi tanács 1 márkát fizetett a vártemplomban dolgozó festőnek. 9 0 Ez az első említés a kápolna falainak freskóiról. Nem lehet tudni, ki volt az akkori festő, a freskóknak nem is maradt fenn nyoma, így azoknak sem a fajtáját, sem a témáját nem tudjuk már meghatározni. A bizánci-orosz freskók alatt megtalálható a templom felszentelési keresztjének nyoma, mely arra utal, hogy a falak esetleg korábban is festettek voltak. Arra a kérdésre továbbra sem tudjuk a választ, hogy korábban is festmények borították-e a falakat? Feltehetően Nagy Kázmér gondoskodott a vártemplom belső díszítéséről - hasonlóan a többi új, általa alapított lengyelországi templomhoz. 82 Jan Czangerle a XVII század második felében Lublinban tevékenykedett; lásd. J. Riabinin, Murarze, malarze i rzezbiarze lubelscy w XVII wieku, Biuletyn Naukowy Zakiadu Architektury Polskiej i Historii Sztuki politechniki Warszawskiej, 1932, nr2; valamint a Kölnben kiadott Civitates orbis terrarum VI. könyvében található városkép a XVI/XVII. század fordulójának Lublinját ábrázolja, és itt a kápolna még tipikusan gótikus, lépcsős oromzattal látható; lásd. K. Majewski, J. Wzorek, Twórcy tzw. renesansu lubelskiego w swietle nowych badan, Biuletyn Historii Sztuki, 121:1969, z. 1,130.0. 83 Börtönkápolna a vár déli szárnyában kapott helyet - a pravoszláv hitűek számára, ez látható a XIX /XX. század fordulóján készített fotókon. 84 Napoleon Orda 1880-tól alkotta életművét a Lengyel Királyságban. 85 M. Brykowska, Królewska..., 48.0. 86 U.o. 87 Uott; a szerző itt az alábbi példákat említi: Legszentebb Szűz Mária templom Prágában a Na Slupi utcában és a Szt. Jakab-templomot Vetlában. 88 A. Rózycka-Bryzek, Bizantyrísko-ruskie..., 12.0. 89 A. Rózycka-Bryzek, Freski..., 17.0. 90 Lásd fent.
