Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)
NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Berek Sándor: A néprajzi cigány reprezentációk képi forrásai a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában
q ig BEREK SÁNDOR ruhát viselő felnőttet. A második életképen, a fénykép jobb oldalán, egy fiatal nő és férfi találkozása látható oldalnézetben. A női viselet puha, fűzött félhosszú csizma, tarka felső és sötét alsószoknya, világos ing, hátul nyakban megkötött mintás fehér fejkendő, továbbá a vállon átvetve egy vastagabb mellkendő, amelyet viselője maga előtt összefont kezével átölel, jobb karján pedig egy szűk nyakú korsót tart. A férfi viselet sötét bőrcsizma, fehér színű bő gatya, derékig érő sötét kabát, és egy kisebb karimájú sötét kalap. A férfi bal kezében, a hóna alatt tartva, pásztorbotot fog, jobb kezét pedig, tenyerében pipát szorongatva, a fiatal nő jobb karjára helyezi. Közvetlenül mögöttük, a fotográfussal szemben és tekintetét a fotográfusra szegezve, egy csizmát, sötét ruhát viselő, haját kontyban hordó felnőtt nő áll, míg jobbra, részben takarva, erre a jelenetre figyelve két fiatalabb fiút láthatunk fekvő helyzetben, sötét kalapban, derékig érő kabátban, térdre húzott fehér vászonnadrágban, mezítlábasán. A harmadik életkép tömöríti a legtöbb szereplőt a fénykép bal oldalán, és egyben az első és a második életkép társas hátterét alkotja. Középpontját a tűzhely adja, amely körül a földön több kisebb bogrács hever, de a képen már nem a főzést vagy a közös étkezést látjuk. Félkörben a tűzhely és a bográcsok mögött többen guggolnak vagy ülnek. Egy idősebb nő összekuporodva, kibontott sötét fejkendőben és világos, nyakban megkötött vállkendó'ben a második életképen látható fiatal párt figyeli. Mellette egy sötét pendelyes kisgyerek áll oldalnézetben és egy kalapot hordó, kabátot viselő fiatalabb fiú ül. Végül oldalnézetben egy felnőtt férfit és egy felnőtt nőt látunk, akik szorosan egymás mellett helyezkednek el, egyaránt kalapot viselnek, a felnőtt férfi az első életképben szereplő gyerekekre pillant, a felnőtt nő pedig a fotográfusra tekint. Az életkép többi alakja közül egy felnőtt nő, világos szoknyában és nagykötőben, világos, az arcát szinte elfedő fejkendőt viselve, az öszszekuporodott idősebb nőhöz hasonlóan a fiatal párra figyel. A fiatal pár mögött egy felnőtt férfi áll, aki kalapját szemébe húzta és éppen pipájára gyújt, mellette pedig két fiatal nő maga elé néz, sötét ruhában, vállkendőt hordva, fejkendőben, kezüket maguk előtt tartva és összefonva. A negyedik életkép, amelyen három felnőtt férfi látható, szintén a társas háttér része. A férfiak egymás felé fordulnak, pipázgatnak, azt a benyomást keltik, hogy a fotográfiai szituáción kívül helyezkednek el. Hosszú szárú sötét nadrágban, közülük ketten kerek kalapban állnak, mindannyian cipőt hordanak, ketten derékig, egyikük térdig érő kabátot visel, utóbbi a kabátot kigombolta, amely alatt sötét mellényt és fehér inget hord, az egyik kezét nadrágja zsebébe tette, míg a másikkal a kabátját fogja. A ruhák nem viseltesek, a férfiak testtartása egyenes, nyugalmat és tekintélyt áraszt, arcuk enyhén borostás vagy kisebb szakálluk és harcsabajszuk van. Lakóépületekre, esetleg sátrakra vagy lovas kocsira utaló mozzanatokat nem fedezhetünk fel a fényképen. A Czigányélet című fotográfia az Archív Fotóí. ^Czigányélet. Debrecen, ismeretlen. Kiss Ferencz felvétele (18-6. F18-20. doboz) tár legösszetettebb kompozíciója, spontán és beállított életképek sorozata egy közös rendszerben, egy etnikus jelentéseket integráló festői tablóban. A FOTÓTÁR NÉPRAJZI CIGÁNY ANYAGA A Déri Múzeum Fotótárának néprajzi cigány reprezentációinál abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy viszonylag teljesnek mondható a legtöbb fotográfia adatszerkezete, ismerjük a fotográfust, a fotográfia keletkezésének legalább az évét, és azt a települést, ahol a felvétel készült, míg a képtárból a fotográfiák közül alig néhány hiányzik, továbbá csak nagyon kevés kép esetében nem egyértelmű az, hogy cigány reprezentációval van dolgunk. A bemutatás során a fotográfiák kronológiai rendszerét követem, amelyben a képtár anyagát a felvétel helye tagolja nagyobb egységekre. A formális szempontot azért használtam rendezőelvnek, mivel a fényképek többsége leginkább egy adott helyre vonatkozó vagy egy adott helyen készült tematikus sorozat része. A Déri Múzeum Fotótára cigány néprajzi anyagának kronológiája azt bizonyítja, hogy az 1950-es évek előtt nem folyt a múzeumban a cigányokról rendszeres gyűjtés, fotografálás, és utólagosan sem sikerült ennek az időszaknak az állományát gyarapítani. A fotográfusok Kuzmann Leó, Perczel Miklós, Zoltai Lajos, Haranghy György, Ecsedi István és Lükő Gábor voltak. Összesen 11 fényképet kapcsolhatunk hozzájuk. 4 Kuzmann Leó négy fotográfiája Debrecenben készült, azonban a felvételek időpontjait nem ismerjük. További nehézséget okoz az, hogy a Teknővásár és a Teknővájók című képeinek esetében nem lehetünk biztosak abban, hogy a fényképek minden kétséget kizáróan cigány reprezentá4 Fotószámok: 979,980,981,982,983,1380,1520,1521,2371,2685,4185.
