Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Berek Sándor: A néprajzi cigány reprezentációk képi forrásai a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában

A NÉPRAJZI CIGÁNY REPREZENTÁCIÓK KÉPI FORRÁSAI A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM NÉPRAJZI ADATTÁRÁBAN 2. kép Cigányok borotválása. Hortobágy, 1902. Haranghy György felvétele (F 00982) ciók. Előbbi egy életkép, sok szereplővel, de nem látunk a szereplők cigány etnikus identitása utaló jeleket. Utóbbi is valószínűleg ugyanazon a helyszínen és ugyanazon alkalommal születhetett, műfaja ennek is életkép, a szereplők viselete pedig nem mutat eltérést a paraszti ruházkodástól. A fotográfus maga sem etnicizálta a felvételeket vagy az is lehetséges, hogy egyszerűen magától értetődőnek tartotta az etnikus kapcsolatot, így nem érezte szükségesnek azt külön megnevezni. Az Egy lovas ekhós cigányszekér című fényképe tárgyfotó, míg Cigányasszony hátán a gyerek című felvétele mezítlábas asszonyaival elsősorban viseletkép. A fényképek közös jellemzője, hogy városi környezetben és utcai helyszíneken mutatja be a cigányokat. Perczel Miklós Vak cigány című képe is Debrecenben, de természeti környezetben készült. Az elnevezésen kívül semmi sem utal etnikus reprezentációra. Általános társadalmi szituációban, az alamizsna elfogadásának pillanatában ábrázolja polgári öltözetű szereplőjét. Zoltai Lajostól két felvételünk van, mindkettő 1908-ból. Az egyik Püspökladányban készült és Tapasztó cigányok a címe, míg a másik Hajdúhadházon született, ennek a címe pedig Cigányputri. A Tapasztó cigányok olyan életkép, amely a munkafolyamat közben ábrázolja alakjait, de egyben ugyanakkor munkaeszköz-, épület- és viseletfotó is lehet, míg a Cigányputri &Isősorban épületfotó, életképi mozzanatokkal. Haranghy György Cigányok borotválása című fényképe 1902-ből való. Az életkép a borotválást és a hajvágást örökítette meg a Hortobágyon, a háttérben a pusztával, a gémeskút körvonalaival, és néhány szalma- vagy szénakazallal. Az elnevezésen kívül itt sem utal semmi sem etnikus reprezentációra. Ecsedi Istvánnak két fényképe van ebben a gyűjteményben. A Hídivásár, cigányok címűnél, amely a Hortobágyon készült, nem ismerjük a felvétel időpontját. Ez is életkép, amelynek szereplői a vásározók között sétálnak és a séta közben hegedülnek, és mivel a viseletük nem mutat határozott eltérést a paraszti ruházattól, amely a háttérben is megfigyelhető a vásározó férfiakon, az elnevezésen túl etnikusan csak a hangszer és a cselekvés identifikálja őket. Ecsedi István Cigányszekerek című fényképe 1930-ban a Hortobágyon, a csárda mellett készült. Tárgyfotó, amelyen több megrakott, lovas ekhós szekeret láthatunk. Lükő Gábor felvétele pedig 1940-ben 119 a kárpátaljai Máramarosban, Vucskómezőn született. A címe Cigányaszszony, és egy cigányasszonynak és a kislányának beállított, egész alakos portréja, de egyben viselet-és épületfotó is. A Déri Múzeum Fotótárának néprajzi anyagai között az 1950-es évektől szaporodtak meg a cigány reprezentációk. A gyarapítás nem volt folyamatos, és a gyűjtésnek több periódusa különül el. A fotográfiák döntő többsége 1950 és 1966 között keletkezett. Ennek az időszaknak a fotográfusai Balogh István, Béres András, Faragó István, Fekete Gáborné, Kányási István és Varga Gyula voltak. A gyűjtés első periódusa az 1950-es és az 1951-es évek, ebből az időszakból 54 fotográfiánk van. A fényképek a felvétel helye és a fénykép témája szerint sorozatokba rendeződnek. Az első sorozat öt fotográfiája két időpontban, 1950. július 19-én és november 20-án készült Püspökladányban.

5 Béres András ezeken a püspökladányi fényképeken egy folklór tárgykörébe tartozó szokást örökített meg. A beállított szokásképei mindegyikének ugyanaz a témája, cigányvőfély vagy vőfély lakodalomba vagy cigánylakodalomba hívogat. A fényképek ugyanakkor a vőfély egész alakos portréi és viseletfotók is. A második sorozat 46 fényképből áll. A sorozat fotográfiái két időpontban születtek, így 1950 májusában 30 felvétel, míg 1951. május 29-én 16 felvétel készült. Az adatleírásokban szereplő képek közül azonban az egyik hiányzik. A fotografálás helye mindkét alkalommal Vértes volt.

6 Az 1951. május 29-én született felvételek eredetileg filmkockák, a fényképek ezeknek a másolatai. Béres András ezeken a fotográfiákon is folklorisztikai eseményeket örökített meg. Az eseményfotók, a szokásképek témája itt a tánc, az első tíz felvételének egyaránt Cigánytánc, gyerekek, míg a többinek egyszerűen a Cigánytánc címet adta. Az előadók gyerekek vagy felnőttek, a fotográfiák több egyéni női és férfi, páros és csoportos vegyes tánc mozdulatait, mozdulatsorát mutatják be, amelyek ugyanakkor viseletfotók is. Béres András még ebben a periódusban, de már Kismarján, 1951. május 19-én és május 20-án, további egy-egy felvételt készített cigányokról.

7 Az első címe Öreg ember. Egeresi Mihály hátul Rácz Béla cigány, a másodiké Cigánytánc, járjaZsákaiKároly. Az Öreg ember című fotográfia egész alakos portré, helyszíne a belső kert, háttérben a kerítéssel és különféle gazdasági épületekkel. Viseletfotó ez is, amelyen azonban alig látunk eltéréseket szereplőinek ruházatában, öltözködésében. A lényeges megkülönböztető jegye a hátul álló idős férfinak a hóna alatt tartott hegedűje és a kezében fogott hegedűvonója. A Cigánytánc, járja Zsákai Károly című fotográfiának ismét folklóresemény a témája, a már korábban és más helyen is fényképezett szokás, a tánc, noha itt csupán egyetlen mozdulatot örökített meg a fotográfus. Ez a kismarjai kép az Öreg ember című fényképhez hasonlóan, személyes portréba hajló felvétel. 5 Fotószámok: 6131,6i3i/a, 6131/b, 6165,6166. 6 Fotószámok: 7376, 7377, 7378, 7379, 7380, 7381, 7382, 7383, 7384, 7385, 7386, 7387, 7388, 7389, 7390, 7391,7392, 7393, 7394, 7395, 7396, 7397, 7398,7399, 7400, 7401, 7402, 7403,7404, 7405, 7406, 8228, 8229, 8230, 8231, 8232, 8233, 8234, 8235, 8236, 8237,8238,8239,8240,8241,8242,8243. 7 Fotószámok: 6344,6349.