Magyari Márta szerk.: A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2008-2009 (2010)

NÉPRAJZ, KULTURÁLIS ANTROPOLÓGIA - Berek Sándor: A néprajzi cigány reprezentációk képi forrásai a debreceni Déri Múzeum Néprajzi Adattárában

117 BEREK SÁNDOR A NÉPRAJZI CIGÁNY REPREZENTÁCIÓK KÉPI FORRÁSAI A DEBRECENI DÉRI MÚZEUM NÉPRAJZI ADATTÁRÁBAN AZ ARCHÍV FOTÓTÁR NÉPRAJZI CIGÁNY ANYAGA A Déri Múzeum Archív Fotótárában négy cigányokról készített és a néprajzhoz sorolható fénykép található. Az első fotográfia Debrecenben készült, a felvétel pontos időpontját nem ismerjük, a kép szerzője Kiss Ferencz, a címe pedig Czigányélet} A második és harmadik fotográfiánknak, amely 1890 körül született, szintén Debrecenben, a szerzője ismeretlen, de feltehetően ugyanaz a fotográfus lehetett, mivel a fényképek részben ugyanannak a szituációnak a változatai. A fényképek címe egyaránt Cigány kovács vagy lókupec

1 A negyedik fotográfiánk szerzője Révész Endre, felvételének címe Táncoló cigányasszony a debreceni nagyvásárból} A fénykép 1929. április 22-én készült Debrecenben. Mit örökítettek meg ezen a négy fekete-fehér képen a fotográfusaink? A Cigány kovács vagy lókupec, a Táncoló cigányasszony a debreceni nagyvásárból és a Czigányélet című fotográfiák között összefüggést teremt a felvételek helye, amely minden alkalommal Debrecen volt, a fényképek által behatárolt időhorizont ugyanakkor bizonytalan, illetve az ismert adatok alapján legalább negyven év lehet. A Cigány kovács vagy lókupec című fényképek esetében a fotográfus úgy gondolta, hogy egy mesterség vagy egy foglalkozás gyakorlóit örökítette meg. Nem zárhatjuk ki azt, hogy helyesen járt el, mivel a bővebb, de már a fénykép határain kívül maradt valóságrészlet, vagy akár szóbeli közlés is indokolhatta meghatározását. A fotográfiáján azonban nem utalt erre egyértelműen. Nem látjuk a kovácsmesterség szerszámait, és nem ezekre a gyakorlatokra irányul a kép szereplőinek mozdulatsora, továbbá az alkudozás tipikusnak tartott mozzanatait sem tudjuk biztosan azonosítani. Az első centrális elrendezésű fotográfián egy térdelő, bajszos felnőtt férfi látható két szekérből kifogott, de még felszerszámozott lóval, amint az egyiknek a kötőfékjét tartja. A közvetlen háttérben gémeskút körvonala, továbbá két szekérbe fogott, takarmányt kóstolgató igavonó, míg távolabb a fák között hoszszú házak, egy másik gémeskút részletei és egy újabb ló alakja sejlik fel. A felvétel éles fényei és árnyékai egy verőfényes késő délutánra utalnak. A második fotográfia készítésénél a fotográfus fényképezőgépét enyhén jobbra fordította, és ezzel a felvétel elrendezése és a háttér részben átalakult. A fotográfiai szituáció is módosult, és kibővült további szereplőkkel. A megváltozott háttérben emeletes városi lakóépületek és az első fotográ1 18-6. Fi8-20.doboz. 2 20-3. F i8-20.doboz és 20-4. F i8-20.doboz. 3 9- F óo.doboz. Piac. Nagyvásár. fia közvetlen háttere, így a gémeskút részletei látszanak, a lovak a szekérből kifogott, de a még felszerszámozott igavonók, ezen túl észrevehetjük még balra a szekérnek a rúdját, jobbra pedig egy takarmányt ropogtató lovat is. A fénykép centrumában félig-meddig eltakarva most két lovak között álló felnőtt férfi beszélget az első fotográfiáról már ismert, és továbbra is a lovak mellett térdelő férfival. Viseletük rövidebb karimájú kalap, sötét mellény, derékkötő, világos ing, bő gatya és csizma. A Cigány kovács vagy lókupec című fotográfiák így inkább a fotográfus beavatkozásától mentes életképek, és nem mesterségfotók, munkafotók vagy portrék. A Táncoló cigányasszony a debreceni nagyvásárból című fénykép, bár elnevezése szokásképre utal, de valójában beállított portré. A fotográfus határozottan az előtérben álló női alakra fókuszált. A közvetlen hátteret adó vásári közönség az asszonyhoz közel, de a fotográfia térében mégis megkülönböztetetten, nézői pozícióban helyezkedik el, és a középpontba állított női alakra és magára a fotográfiai aktusra figyelve. A tágabb környezet elemei elmosódottak, már nem szándékolt mozzanatai a konstrukciónak. A megörökített viselet szerkezetében etnikus jegy lehet az áll alatt megkötött tarka fejkendő és a derék köré font díszített világos nagykendő, továbbá az, hogy a fotográfia főszereplője mezítláb járult a fényképezőgép lencséje elé, de ezt az etnikus karaktert a viselet egyes darabjai nem külön-külön, hanem inkább együttesen hozzák létre. A beállított helyzetet mutatja az, hogy a test tartása egyenes, zárt és merev, egy félfordulatban mozdulatlanná dermedt, az arc és a tekintet nyugodt, és egyben a fotográfusra irányul, míg a tánc folyamatára csak a csípőre tett kezek utalnak. A Czigányélet című fotográfia nappal, napsütésben, valószínűleg nyáron, a szabadban, a természetben készült, amelynek hangsúlyos alkotórésze a sötét, felhősödő, komoruló égbolt, a fákkal, bokrokkal és élesen bemetszett dombvonulattal lezárt látóhatár, a viszonylag tágasabb sík, de kopár, gondozatlan, árkokkal szabdalt közvetlen háttér, amelyet kanyargós, kitaposott földút választ el a fotográfia közeli, szűkebb térségétől. A fénykép társadalmi kompozíciója változatos életkorú személyeket, ezzel egyben változatos viseleteket mutat be, továbbá a vándorló életmód néhány jellemzőbb kelléke mellett többféle társas cselekvést, szokást sűrít össze, de ugyanakkor egyik képalkotó mozzanat ábrázolása sem kap benne kizárólagos hangsúlyt. A fotográfia megkomponált. A kompozícióban négy társas alrendszer, négy mélységben is tagolt életkép különül el egymástól. Az első életképen, a fénykép bal oldalán egy keresztbe fektetett farúd mögött, játék közben egy mezítlábas, pendelyes, kócos hajú, nagyobbacska kislányt látunk oldalnézetben, mellette egy másik, ülő helyzetben levő, a fotográfusnak hátat fordító, meztelen kisebb gyermeket, és közvetlenül mögöttük, részben takarva, egy félig-meddig fekvő, sötét