A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Orosz György: Énekeljetek az úrnak minden föld. A „Mesterek mestere” katekizmusi ének a római katolikus és az ortodox vallási kultúrában
énekelték?" kérdésre a következő választ adta: „Ifjúsági összejöveteleken, táborok alkalmával, kirándulásokon, vagy csak amikor épp eszünkbe jutott énekelgetés közben. Közösen énekeltük, vagy valaki előéneklő volt, aztán utánaismételték a többiek." Mivel a középkori misszió elsősorban a germánok és a szlávok keresztény hite térítését tartotta a legfőbb feladatának, szerettem volna ezen írásomban a „Katekizmusi éneknek" legalább egy német nyelvű szövegváltozatát elhelyezni. Ilyenre a rendelkezésemre álló szakirodalomban nem bukkantam, ezért, mint oly sokszor már korábban is, levélben fordultam segítségért a kiváló folkloristához, Erdélyi Zsuzsannához, megkérdezvén tőle, hogy nincs-e neki Magyarországon gyűjtött idevonatkozó sváb szövege. Az „imádságos asszony" válaszlevelében (2005. február 25.) a következőt írja: „Sajnos én nem tudok Magának német szöveget adni, mert nem került kezembe sváb gyűjtéseim során. Berze idézi Erk-et 1856-ból Deutscher Liederhort c. nagy munkájában; miután csehországi németekről szól, lehet, hogy szudétanémet területről, bár beljebb Morvában is vannak németek." Ekkor márfolyamatban volt Erk könyvének 56 a beszerzése könyvtárközi kölcsönzéssel, de azi856-os helyett egy későbbi szövegkiadást kaptam kézhez, amelyből valamilyen oknál fogva sajnos kihagyták a „Katekizmusi ének" német szövegváltozatát, amire Berze Nagy János hivatkozik. 57 A „Katekizmusi ének" német kapcsolódását illetően így kénytelen vagyok ennyivel beérni. A tanulmányom itt a végéhez ér. Az alábbiakban összefoglalom írásom súlyponti mondanivalóját. Szent Eucherius 449 körül írt „De numeris" című értekezését a szent számokról egyházi embereknek, papoknak ós szerzeteseknek szánta, olyanoknak, akik tudtak olvasni, továbbá alapos teológiai felkészültséggel rendelkeztek és jártasak voltak a Bibliában. A lyoni püspök eme szövege szolgált prototípusként a későbbi „Katekizmusi ének" európai szövegváltozatainak megalkotásához. Miután dallam is társult az alapvető hitbeli igazságokat és bibliai ismereteket közvetítő szövegekhez, hitoktatásra használták őket, de egyúttal a visszafogottabb mulatozás céljait is szolgálták. Az Eucherius-féle bonyolult szöveg leegyszerűsítése és verssé-énekké alakítása papok és szerzetesek munkálkodó kezének köszönhető. A „Katekizmusi ének" minden bizonnyal sokszor elhangzott lakomákon, mert ezek fontos közösségformáló színterei voltak a középkori emberek életének. A kolostori refektóriumokban is borozgattak, vigadoztak, ahová előkelő világiakat is meghívtak. A laikus keresztények által rendezett mulatságokra, lakodalmakba, torokra az egyháziak, papok és szerzetesek is hivatalosak voltak. A mai időkben is illik meghívni a papot, a lelkészt az esküvői lakomára, amennyiben a vőlegényt és a menyasszonyt templomban adják össze. Sokszor a temetés utáni halotti torra is meghívást kapnak a papok. 56 ERK 1856. 57 ERK 1856:407.1.198. sz. Die zwölf heiligen Zahlen. In: BERZE NAGY1939:116-117. „Ezzel rokon csehországi német változatban a kezdet: »Lieber Freund, ich frage dich...«. A feleletek a második felelettől kezdve visszafelé ismétlődnek. A számok jelentése a morva változat számainak jelentésével azonos. Az éneket énekelték, dallamát L. Erk közli." (B. N.J.) A széles néptömegek a kései középkorban váltak lelkileg is kereszténynyé, és ekkortájt kezdi a laikus nép önállóan, az egyházi rend tagjainak irányítása és felügyelete nélkül is énekelni a „Katekizmusi éneket", amely nem lesüllyedt egy alacsonyabb használati szintre, hanem ezen ének esetében értéknövekedés ment végbe. A nép külsőleges hite interiorizálódott és a laikusok kezdtek aktívan viszonyulni a keresztény valláshoz és kultúrához. A „Katekizmusi ének" ma is ól, ismerik és használják mind a papok és a szerzetesek, mind a laikus keresztények: hitoktatás és mérsékelt mulatozás céljából. Eucherius püspök „De numeris"-ét magyarra fordíttatásával hozzáférhetővé tettem a latinul nem tudó kutatók számára. Az orosz„Evangéliumi ének" közlése, eredeti nyelven és magyar fordításban, gazdagítja a párhuzamos európai szövegváltozatok tárát. Gondolataim és következtetéseim megfogalmazása során a következő mottó vezérelt: A kultúra - hagyomány. A hagyományt őrizni ós ápolni kell. A kultúráról nem elsősorban beszélni, hanem azt cselekedni kell. Ami pedig tartós értéknek bizonyul, azt kötelességünk átörökíteni nemzedékről nemzedékre. Köszönet és hála az egykori görög katolikus papnövendékeknek, a bencés szerzeteseknek és a világi keresztényeknek, akik tudományos munkálkodásom tanulmánnyá formálását őszintén és szívből segítették. SZÖVEGTÁR Eucherius: Liber formularum spiritalis intelligentiae Caput XI. De numeris 58 Sane tandem his nominibus absolutis, numéros quoque breviter digeramus, quos mystica exemplorum ratio inter sacros celebriores fecit. I. Hic numerus ad unitatem Deitatis refertur: in Pentateucho: Audi, Israel, Dominus Deus tuus unus est. (Deut. VI. 4) Et Apostolus: Unus estDeus, una fides, unum baptisma (Ephes. IV, 5). Et arca Noe, qua sancta Ecclesia designatur, in uno cubito consummatur (Gen. VI, 16), quia in unius Dei contemplatione quies aeterna perficitur. II. Ad duo testamenta divinae legis referuntur, in Reg.: Et fecit in Dabirduo Cherubin decern cubitorum magnitudine (III Reg. VI, 23). Duo praecepta charitatis, amoris videlicet Dei et proximi. Duo in agro, duoin molendino, duo in lecto (Luc. XVII, 31) leguntur in sancto Evangelio. III. Ad Trinitatem; in Joannis Epistola: 1res sunt gui testimonium dantin coelo, Pater, Verbum, et Spiritus sanctus, et très sunt gui testimonium dantin terra, spiritus, aqua et sanguis (1 Joan. V, 7). Et in Gen.: Très propagines (Gen. XL, 10). 58 EUCHERIUS: Liber formularum spiritalis intelligentiae. Caput XI. De numeris. In: CASSIANUS 1859:770-772.
