A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Régészet - Szelekovszky Márta: Egy magányos sír bemutatása. A Sajószöged-Geodéziai torony 2. lelőhelyen előkerült egyetlen avar sírról
A sírban eltemetett férfi mellékletei között két vascsatot találunk, ami két öv viselését jelenti. 18 Mindkét csat a váz jobb oldalán került elő, a jobb medencelapát alatt, illetve fölött. Az ásatás során készült munkafotókon (I. táblű 1-2) jól látható, hogy a fogazással díszített veretek derékmagasságában helyezkednek el, a felcsatolt öv vonalát kirajzolva, míg a rozetták egy vonalba rendeződnek a váz jobb oldalán, a medencecsonttól kb. combközépig egy vonalat alkotva - szintén jelezhetik a második öv vonalát. Az övet díszítő veretek 19 többsége a medence, illetve a combcsontok környékéről került elő. 20 A 8 rozettát (illetve töredéket) préselt félgömbsor övezi, mely 15-15 félgömbből áll. 21 A rozetták „belseje felé haladva" rovátkolt/kanelurás sávot, valamint egy kis körbefutó bordát érintünk 22 , míg elérjük a rozetták kidudorodó közepét. 23 A rozetták átmérője 2,2-2,4 cm. A fólgömbsorral keretezett rozettákkal díszített öveknek nagyon sok változata ismert, s megfigyelések szerint a tegezt 24 illetve a tegezt tartó fegyverövet díszíthették - pl. Jutás 130. sír, Mór 25. sír, Szegvár-Sápoldal, Környe. A sírból előkerült négy, szalagfonatos mintával, valamint fogazással díszített bronz övveret is, melyek a VII. század végéig keltezhető! 25 HASZNÁLATI TÁRGYAK A sír É-i sarkából előkerült egy 26 háromélű nyílhegy is, mely azonban már nem a széles levelű, kora avar formát képviseli, hanem a keskenyebb, 7. század közepétől elterjedő nyílhegyek csoportjába tartozik 27 . 18 Az egyik öv a ruhaviselet része lehetett, mlg a másik a „fegy veröv" funkcióját tölthette be. Erre lehetett ráerősítve pl. a vastőr, vagy a tarsoly, benne a kovakővel. 19 A többfunkciós véretekhez lásd: Garam Éva: Avar kori női fejdíszek, ZM14,2005,171. 20 Kioldott állapotban helyezhették rá? 21 Ugyanilyen rozetták készítéséhez használt préseló'tövet (15 félgömb, sugárirányú kanelurák) közöl Garam Éva - Garam Éva: Gürtelverzierungen byzantischen Typs im Karpatenbecken des 6-7. Jahrhunderts, ActaArchHung LI, 1999/2000,389.0, Abb. 5. 22 A „d" típus - Salamon-Erdélyi: Das völkerwanderungszeitliche Graberfeld von Környe. StudArch V, Budapest 1971,52-5423 Hasonló rozetták kerültek elő Börcs-Nagydomb 10. sírjából, ahol a rozettákat övező félgömbsori4 tagból áll. A mellékletek között találunk lemezgömbös ezüstfülbevalót is. A sír szintén magányos sír, bár a „temetőterületen" összesen 5 sír került elő, azonban ezek meglehetősen távol helyezkedtek el egymástól. Tomka 2005,157.0., 15. kép.; illetve egy meglehetősen töredékes darab a zsámboki 1. sírból - Garam É. 1983, FolArch, Über die früchawarischen Gräber von Zsámbok - A zsámboki kora avar sírról, 139-157.0., 3. ábra; a Környe 24,78 és 109. sírokból kerültek elő ilyen rozetták Salamon-Erdélyi 1971, Taf. 19, III. 24 A párosan előforduló rozettákat már általánosan a tegez díszítőelemeiként értékelik: Salamon-Erdélyi 1971,52.0., Max Martin: Awarische und germanische Funde in Männergräben in Linz-Zizlau und Környe. Ein Beitrag zur Chronologie der Awarenzeit, WMMÉ XV, 1990,68.0. 25 Heinrich Tamáska Orsolya: További adatok a fogazással díszített leletek készítési módjához: a konstrukció. MFMÉ - StudArch 11 (2005) 147-188. 26 A sírba helyezett nyilak számát László Gyula rangjelzőnek vélte (László Gyula: Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. ArchHung 34, Budapest 1955 27 Kovrig 1963,141. A Sajószögeden előkerült sír példányának (megmaradt) levélszélessége 1,8 cm. A sírban az íjat a férfi bal oldalához helyezték, tehát „életbéli viselés" szerint, hiszen általában az íjat bal oldalon, míg a tegezt jobb oldalon viselték - sírokban azonban gyakran megfigyelhető a hiedelmekkel kapcsolatos „fordított elhelyezés". 28 A kora avar korra jellemző íjakat borító csontlemezek keskenyebbek 29 , a sajószögedi íj végét borító csontlemezek szélessége 2,4 cm, az íjközéplemez szélessége 2,8 cm. 30 A sírban az íj csontborítását képező csontlemezek nagyrészót megtalálták. Feltehetően felajzott állapotban tették a sírba, mivel azonban az állati bolygatás pont azt a részt érintette, ahol az íj is előkerült ezt biztosan nem állapíthatjuk meg. Az íj húrja feltehetően a mellkas környéki darabokhoz lehetett fixen rögzítve, ugyanis az erről a tájékról előkerült darabok végződése majdnem vízszintes, míg a lábtájókról előkerült daraboké lekerekített itt könnyebben lehetett ki-beakasztani a húrt (pontosan ilyen a csengődi 3. sírba tett íj helyzete is). 31 A sírból előkerült három faragott, festett csontlemezből készült tegezveret-töredók is, melyek közül a „futókutya"-mintával díszített, festett szájperemlemezt lehet besorolni a Kiss Attila által meghatározott II., közép- és későavar kort átölelő csoport C típusába. Hasonló darabok kerültek elő pl. a csengődi, a győri, a jászapáti és a kiskörös-városalatti sírokból, s ezen ornamentika párhuzamait a VII. század közepétől keltezhető leletegyüttesekben találhatjuk. 32 Straub Péter szeriációs elemzésében ez a motívum (15. motívum) a közép avar kor második felének tegezmotívumai között szerepel. 33 A torkolatlemezen lévő motívum ábrázolhat erősen stilizált madárfejet 34 . Fontosnak tartom megjegyezni, hogy mindhárom csontlemez-töredéken vörös festék nyomai láthatók. 35 A csont ostor/korbácsvég az alattyáni temetőben nagy százalékban szegényebb sírokból került elő, így Kovrig Ilona rangjelző helyett egysze28 Kovrig 1963,108,140-141. 29 Csallány Dezső: Szegedi avarkori sírleletek és hún-bolgár ivókürtök régészeti kapcsolatai, ArchÉrt 1946-48,3540. 30 Általánosan elfogadott nézet, hogy íjlemezek szélessége a kora avar kortól fokozatosan szélesedik, a legkeskenyebbek 1,7 cm, a legszélesebbek akár 4,1 cm szélesek is lehetnek: Tomka 2005,173; habár találunk ettől elütő kivételeket is, igaz az általános tendencián ez nem változtat: Szabó János Győző: Az Egri Múzeum avarkori emlékanyaga III, EMÉ 6,1968,51-52.0. 31 Kovrig Ilona: Avarkori sírleletek Csengődről, ArchÉrt 1946-48,3410. valamint Csallány Dezső: Kora-avarkori sírleletek, FolArch l-ll, 1939, Bp., 148-150.0. alapján tett észrevétel! 32 Kiss Attila: Az avar kori tegezek csontlemezeinek kronológiájához. ArchÉrt 1997, 75-83.0. 33 Straub Péter: Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia. MFMÉ-StudArch III, 1997, W.o., azonban a 146. oldalon található, 2. kép képaláírása szerint ez már későavar díszítőmotívum ! 34 Straub Péter: Kiegészítés a kora avar kori tegezcsontok időrendjéhez, ComArchHung 2006,165.0., 2. kép alapján. 35 Festett tegez volt az öcsödi 1-2. sírban, azonban az itt talált darabokon kék és fehér festék nyomait figyelték meg - Madaras László: Kora avar kori sírok Öcsödről, MFMÉStudArch X, 2004,346.0.
