A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Régészet - Szelekovszky Márta: Egy magányos sír bemutatása. A Sajószöged-Geodéziai torony 2. lelőhelyen előkerült egyetlen avar sírról

rű használati tárgyként határozta meg szerepét.

36 A csontgömbök legfrissebb gyűjtését Garam Éva végezte el,

37 leletlistáját most kiegészíthetjük a sajószögedi darabbal. Az eszköz funkcióját tekintve lehetett a nyél végén elhelyezkedő „fogóvég" illetve szolgálhatott a nyél fején az „ostor felerősítésére"

38

. A Garam Éva által vizsgált kora avar darabok - előkerülési helyüket tekintve - túlnyomórészt a váz alsó részei mellett voltak elhelyezve, a váz jobb oldalánál. A középavar sírokból előkerült, szabályos gömb alakú, széles szárú darabok többnyire az alkar illetve a combtövek környékén voltak. A sajószögedi darabot a jobb könyök magasságában, annak külső oldalánál találták. A díszített, körte alakú, keresztben is átfúrt csontgömböket a kora avar korra, míg a szabályos gömb alakú, díszítetlen - a díszített darabok a Közép- és Alsó-Tisza vidéken gyakoriak a közép avar korban -, esetenként rövid, szóles szárral ellátott darabokat a közép avar korra keltezi. A közép avar korra keltezhető darabok többnyire a Közép-Tisza vidékén kerültek elő, s a csontgömbös sírok minden esetben vízközeiben, állattartásra alkalmas helyen találhatók - ebbe a sorba is illeszkedik a sajószögedi.

39 Esetünkben a csontgömb meglehetősen kopott, 3-4(?) pontkörös díszítés figyelhető meg rajta, a függőlegesen keresztülhaladó furat lefelé szélesedik, s 3 mm-es kis nyélcsonkban végződik, keresztirányú átfúrást nem tartalmaz. A sírban talált, 33 cm hosszú, egyélű vaskés nem bír különösebb keltező értékkel, csak annyit tudunk itt megjegyezni, hogy az avar sírokban a hosszú kések a VII. század közepétől jelennek meg.

40 A leletanyag alapján az imént bemutatott sírt a VII. század második felére, vagy harmadik harmadára keltezhetjük. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében ehhez fogható lelet eddig nem került elő, így a sír egyedülállónak mondható - ugyanakkor beleillik az ország egyéb területeiről ismert magányos avar sírok sorába, melyek megkönnyítették elemzését. IRODALOM SZENTPÉTERIJ. (HRG.) Archäologische Denkmäler der Awarenzeit in Mitteleuropa. Varia ArchHung 13, Budapest 2002 BALOGH CS.-KŐHEGYI M. 2001 Fájsz környéki avar kori temetők II. Kora avar kori sírok FajszGaradombon. MFMÉ StudArch 7 (2001), 333-364 BÓNA I. 1979 A Szegvár-sápoldali lovassír, ArchÉrt. 106. Bp. 1979,3-32. CSALLÁNY D. 1939 Kora-avarkori sírleletek, FolArch l-ll, 1939, Bp. 121-180 36 Kovrig 1963,139.0. 37 Garam Éva: Avar kori csont ostor vagy korbácsvégek és ostorbuzogányok. ComArchHung 1998,109-121.0. 38 Garam 1998,117.0. 39 Garam 1998,117-1190. 40 Szabó 1968,52.0. 1946-48 Szegedi avarkori sírleletek ós hún-bolgár ivókürtök régészeti kapcsolatai, ArchÉrt 1946-48, Bp., 350-361. GARAM É. 1976 Adatoka középavar kor és az avar fejedelmi sírok régészeti és történeti kérdéseihez; FolArch XXVII, 1976, Budapest, 129-158. 1983 Über die früchawarischen Gräber von Zsámbok - A zsámboki kloraavar sírról, FolArch, 139-157.0 1995 Das awarenzeitliche Gräberfeld von Tiszafüred. Cemetries of the Avar Period (567-829) in Hungary 3. Budapest 1995 1998 Avar kori csont ostor vagy korbácsvégek és ostorbuzogányok. ComArchHung 1998,109-121 2000 Gürtelverzierungen byzantischen Typs im Karpatenbecken des 6-7. Jahrhunderts, ActaArchHung LI, 1999/2000,379-392. 2005 Avar kori női fejdíszek, ZM14,2005,169-181. HEIN RICH-TAMÁSKA 0. 2005 További adatok a fogazással díszített leletek készítési módjához: a konstrukció. MFMÉ - StudArch 11 (2005) 147-188. KISS A. 1997 Az avar kori tegezek csontlemezeinek kronológiájához. ArchÉrt 1997,75-83. KISS G—SOMOGYI R 1984 Tolna megyei avar temetők, D1ss.Pann.lll. 2.1984 KOVRIG I. i946-48Avarkori sírleletek Csengődről, ArchÉrt 1946-48,340-349 1963 Kovrig Ilona: Das awarenzeitliche Gräberfeld von Alattyán. Budapest, 1963 LÁSZLÓ GY. 1955 Études archéologiques sur l'histoire de la société des Avars. ArchHung 34, Budapest 1955 M.MARTIN 1990 Awarische und germanische Funde in Männergräben in LinzZizlau und Környe. Ein Beitrag zur Chronologie der Awarenzeit, WMMÉ XV, 1990,65-90. MADARAS L. 2004 Kora avar kori sírok Öcsödről, MFMÉ-StudArch X, 2004,339-363 ORMÁNDY J. 1995 Granulációs díszítés avar kori tárgyakon, Gúla- és lemezgömbcsüngős arany fülbevalók, MFMÉ-StudArch 1,1995, 151-181. SALAMON Á.-CS. SEBESTYÉN K. 1995 The Szeged-Kundomb Cemetery. Das Awarische Corpus IV, 1995 SALAMON Á.-ERDÉLYI I. 1971 Das völkerwanderungszeitliche Graberfeld von Környe. StudArch V, Budapest 1971. STRAUB P. 1997 Avar kori tegezdíszítő csontlemezek. Motívumtipológia és kronológia. MFMÉ-StudArch III, 1997,117-151