A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Múzeumpedagógia - B. Pinczés Orsolya: Életkori sajátosságok a múzeumpedagógiai foglalkozásokon

rányomják bélyegüketa teljesítményükre, az aktivitásukra egyaránt. Gátlásosságuk, esetlenségük miatt nehezen motiválhatók. Ahhoz, hogy igénybe vegyenek egy múzeumpedagógiai foglalkozást, olyat kell kínálni, amely leginkább figyelembe veszi mind testi, mind lelki jellemzőiket. Leginkább aielőodás módszere a legmegfelelőbb számukra, egy-egy téma, logikus, részletes, viszonylag hosszabb ideig tartó kifejtése. Ebben a korban már van fogalmuk a szobrászatról, tudják ki Medgyessy Ferenc, ismerik a szobrászati technikák anyagok egy részét, célunk tehát a meglévő ismeretek elmélyítése, illetve az esetleges tévhitek kiküszöbölése. Az előadás időtartama terjedhet 15 perctől 1,5-2 óráig is, a múzeumpedagógiai foglalkozások alkalmával azonban 45-60 percet tartom az ideálisnak. Az előadás során a múzeumpedagógus tölt be aktív szerepet. Fontos cél, hogy az érdeklődést már rögtön a legelején felkeltsük. Ennek érdekében már az előadás legelején indítsunk egy elgondolkodtató kérdéssel, melyre az előadás végén kell csak válaszolniuk. A kérdés: Mi tehette Magyarország egyik legnagyobb szobrászává Medgyessy Ferencet? A kérdésre több helyes válasz is megengedett. Cél az, hogy saját maguk fogalmazzák meg a kiállításban látottak és a múzeumpedagógus előadása alapján a választ. Miután mára középiskolás diákok képesek bonyolult összefüggéseket feltárni, hipotéziseket felállítani, már tudnak formálisan gondolkodni, hamar elméletképzésekbe kezdhetnek. Nem árt a hangulat oldására egy- két humoros megjegyzést beleszőni előadásunkba, mely Medgyessy Ferenc esetében kézenfekvő, hiszen egy rendkívül jó humorérzékkel megáldott szobrászművészt ismerhetnek meg a gyerekek alkotásain keresztül. Fontos a múzeumpedagógus lelkesedése, mely magával ragadhatja a diákokat, így ők is élénkebben fordulhatnak a téma felé. A foglalkozás 45-60 percében Medgyessy életéről és legfőbb műveiről ejtünk szót, meg megállva az éppen sorra kerülő művek előtt, ós mintegy vizuálisan szemléltetve az elhangzottakat. A foglalkozás elején feltett kérdésre, az előadás végén adhatnak válaszokat a gyerekek. A válaszadással megtörténik a diákok bevonása, élményszerűvé válik az előadás, nem lesztárlatvezetés jellege, a gyerekek bátran fognak válaszolni, sőt saját maguk is tesznek fel vitaindító kérdéseket. Fontos, hogy a jó válaszokat mosollyal, bólintással, elismerő szóval, egy gesztussal jutalmazzuk, mely visszacsatolásul szolgálhat. Az élményszerű előadás során az „unalmasnak hitt múzeum" nem a kötelező rosszfogalmával azonosul, hanem ismeretgyarapító, szórakoztató, élményszerű hellyé válhat a középiskolás diákok számára is. Az eredményes múzeumpedagógiai munka előfeltétele, hogy az egyes módszereket alaposan ismerjük. A gyakorló, már több éves gyakorlattal rendelkező múzeumpedagógusok számára sem egyszerű feladat a módszerek kiválasztása. A legnagyobb nehézséget a módszereknek a csoportok sajátosságaival, a tartalom jellegzetességeivel való összehangolása okozza. Ahhoz, hogy az optimális módszert ki tudjuk választani elsődlegesen az adott téma és a gyerekek korosztályához igazított cél közötti egyensúlyt kell megtalálni. Emellett nem elhanyagolható tényező a múzeumpedagógus személyisége, felkészültsége, esetleges lelkesedése a téma Iránt. Ha mindezt szem előtt tartjuk egy múzeumpedagógiai foglakozás megtervezése során biztosan újabb, lelkes gyermekek válnak múzeumszeretővé, a mi segítségünkkel. IRODALOM FOGHTŰY KRISZTINA (SZERK.) 1997 Gyerekek a múzeumban. Tárogató kiadó, Budapest MÚZEUMOK MINDENKINEK PROGRAM II. 2005 Módszertani ajánlások. NKÖM, Budapest SZ. KÜRTI KATALIN 2006 Medgyessy Ferenc. Vezető a debreceni Medgyessy Ferenc Emlékmúzeum életmű-kiállításához. Szerk. Fodor Éva Irén. Debrecen TÓTH LÁSZLÓ DR. 2004 Pszichológia a tanításban. Pedellus Tankönyvkiadó, Debrecen