A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Múzeumpedagógia - B. Pinczés Orsolya: Életkori sajátosságok a múzeumpedagógiai foglalkozásokon

Kis táncosnő (1923) Táncba lendülő, kezét széttáró, ruhás nőalakot ábrázol, a drapéria azon­ban nem elfedi, hanem felfedi testének szépségét, redőivel követi annak muzsikáját. Feje előrebillen, harmonikus zártságot alkotva karjával. Felmerülő kérdések: Mit jelenthet az, hogy kerekszobor? Próbálj beállni ebbe a pózba! Szerinted a tánc elején, a tánc kö­zepén egy mozdulat ez, vagy pedig a tánc végén teszi ezt a tán­cosnő? Próbálj meg egy tánclépéssort úgy felépíteni, hogy ez a mozdulat mindenképpen benne legyen! Milyen érzelmet közvetít feléd a szobor? Vajon miért az egyik kedvenc témája Medgyessynek a tánc? Találsz-e még a kiállításban olyan alkotásokat, melyeken a tánc megjelenik? 4. ) Műterem rekonstrukció, mely a Százados úti műtermet idézi, szerszámok, bútorok, kedves tárgyai: délszláv, üzbég hangszergyűjte­mény, fűrészhal fűrész, Seychelles-i diómag, négyszarvú koskoponya, legkedvesebb pasztellképei. 5. ) Domborművek Szüreti menet (1938. Pénzintézeti Központ pályázata) Lepelbe alig burkolt nőalakok és férfiaktok, akik antik kancsók­ban bort visznek, és az egyik fiú pánsípot fúj. Bukolikus hangulatú mű. (3,5x10,5 m) Magyar hang, hazai levegő, népviselet, népszokás mind az Alföldet idézi, szűkebben Debrecent és a Hortobágyot. (A kiállításon két terv és egy 1/3-os gipsz látható.) Felmerülő kérdések: Dombormű vagy szobor? Hogyan készítenél el egy domborművet? Meséld el, mit látsz rajta! Voltál márszüreten? Milyen hangulatú a mű? Melyik alak a legkedvesebb a számodra és miért? 30 perc kiállításban eltöltött idő épp elegendő arra, hogy a gyerekek képet kapjanak Medgyessy Ferenc szobrászművész életéről, munkássá­gáról. A foglalkozás utolsó fázisában egy rövid szerepjáték szolgál leveze­tésként. A szerepjátékok kiválóan alkalmasak arra, hogy a megbeszélés folyamán felmerült fogalmakat, tevékenységeket begyakoroltassuk a gye­rekekkel. A szerepjáték címe: Mester és modellje. A gyerekeket 3 csoportra osztjuk, mind a 3 csoportból kiválasztjuk ma­gát a szobrászművészt, akiknek az a feladatuk, hogy a 3 csoportban levő gyerekekből kiválogassák modelljeiket, és egy-egy szabadon választott Medgyessy szobrot, vagy domborművet elevenítsenek meg. Azoknak a gyerekek, akik nem lettek modellek, az a feladatuk, hogya megelevenített alkotásokról elmondják a véleményüket, helyesen oldotta e meg a „mes­ter" a feladatot, sikerült-e úgy beállítani a modelleket, ahogyan valójában látható. A „mesterek" és a „modellek" mindannyian elmondhatják a töb­bieknek, hogy hogyan érzik magukat az adott szerepben, mennyire volt nehéz, vagy éppen könnyű egy másik ember bőrébe bújni. Szívesen ta­nulnának-e szobrásznak, vagy vállalnánk-e a későbbiekben modellkedést, és miért? Lényegében számtalan kérdés merül fel egy szerepjáték során. A lényeg az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. A szerepjátékra történő felkészülés, motivált kutatatási tevékenységet jelent a gyerekeknek. Izgalmas és hatékony tanulási lehetőség, mind az extrovertált, mind az introvertált gyermekek számára. Ugyanakkor közel hozza időben a távoli eseményeket, a már nem élő személyeket, fejleszti a gyerekek empátiáját, beleérző képességét. A múzeum, mint közeg, ahol zajlik a foglalkozás kedveltté válhat, pozitív élmény kapcsolódik hozzá, ez­által a múzeumpedagógus elérte célját: a gyerekek felfedezték a múze­umban való élményszerű ismeretelsajátítást, amely majd motiválja őket az újabb múzeumlátogatásra. A múzeumpedagógiai foglalkozások legritkább résztvevői a tinédzser­korú, már középiskolás gyermekek. 73 és 18 év közötti gyermekekéi igen nehéz megmozgatni, érdeklődésüket felkelteni komoly feladatot jelent az őket tanítók, nevelők számára. Sok serdülő a „viharzás" időszakát éli át. Ebben a korban egyszerre sok, új feladattal találják magukat szembe, így az identitás kérdésével, a nemi éréssel, a kognitív fejlődés új oldalaival, ami az érzelmi életüket erősen megterheli. Ezek az új feladatok, érzések

Next

/
Oldalképek
Tartalom