A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Múzeumpedagógia - B. Pinczés Orsolya: Életkori sajátosságok a múzeumpedagógiai foglalkozásokon

Kis táncosnő (1923) Táncba lendülő, kezét széttáró, ruhás nőalakot ábrázol, a drapéria azonban nem elfedi, hanem felfedi testének szépségét, redőivel követi annak muzsikáját. Feje előrebillen, harmonikus zártságot alkotva karjával. Felmerülő kérdések: Mit jelenthet az, hogy kerekszobor? Próbálj beállni ebbe a pózba! Szerinted a tánc elején, a tánc közepén egy mozdulat ez, vagy pedig a tánc végén teszi ezt a táncosnő? Próbálj meg egy tánclépéssort úgy felépíteni, hogy ez a mozdulat mindenképpen benne legyen! Milyen érzelmet közvetít feléd a szobor? Vajon miért az egyik kedvenc témája Medgyessynek a tánc? Találsz-e még a kiállításban olyan alkotásokat, melyeken a tánc megjelenik? 4. ) Műterem rekonstrukció, mely a Százados úti műtermet idézi, szerszámok, bútorok, kedves tárgyai: délszláv, üzbég hangszergyűjtemény, fűrészhal fűrész, Seychelles-i diómag, négyszarvú koskoponya, legkedvesebb pasztellképei. 5. ) Domborművek Szüreti menet (1938. Pénzintézeti Központ pályázata) Lepelbe alig burkolt nőalakok és férfiaktok, akik antik kancsókban bort visznek, és az egyik fiú pánsípot fúj. Bukolikus hangulatú mű. (3,5x10,5 m) Magyar hang, hazai levegő, népviselet, népszokás mind az Alföldet idézi, szűkebben Debrecent és a Hortobágyot. (A kiállításon két terv és egy 1/3-os gipsz látható.) Felmerülő kérdések: Dombormű vagy szobor? Hogyan készítenél el egy domborművet? Meséld el, mit látsz rajta! Voltál márszüreten? Milyen hangulatú a mű? Melyik alak a legkedvesebb a számodra és miért? 30 perc kiállításban eltöltött idő épp elegendő arra, hogy a gyerekek képet kapjanak Medgyessy Ferenc szobrászművész életéről, munkásságáról. A foglalkozás utolsó fázisában egy rövid szerepjáték szolgál levezetésként. A szerepjátékok kiválóan alkalmasak arra, hogy a megbeszélés folyamán felmerült fogalmakat, tevékenységeket begyakoroltassuk a gyerekekkel. A szerepjáték címe: Mester és modellje. A gyerekeket 3 csoportra osztjuk, mind a 3 csoportból kiválasztjuk magát a szobrászművészt, akiknek az a feladatuk, hogy a 3 csoportban levő gyerekekből kiválogassák modelljeiket, és egy-egy szabadon választott Medgyessy szobrot, vagy domborművet elevenítsenek meg. Azoknak a gyerekek, akik nem lettek modellek, az a feladatuk, hogya megelevenített alkotásokról elmondják a véleményüket, helyesen oldotta e meg a „mester" a feladatot, sikerült-e úgy beállítani a modelleket, ahogyan valójában látható. A „mesterek" és a „modellek" mindannyian elmondhatják a többieknek, hogy hogyan érzik magukat az adott szerepben, mennyire volt nehéz, vagy éppen könnyű egy másik ember bőrébe bújni. Szívesen tanulnának-e szobrásznak, vagy vállalnánk-e a későbbiekben modellkedést, és miért? Lényegében számtalan kérdés merül fel egy szerepjáték során. A lényeg az, hogy a gyerekek jól érezzék magukat. A szerepjátékra történő felkészülés, motivált kutatatási tevékenységet jelent a gyerekeknek. Izgalmas és hatékony tanulási lehetőség, mind az extrovertált, mind az introvertált gyermekek számára. Ugyanakkor közel hozza időben a távoli eseményeket, a már nem élő személyeket, fejleszti a gyerekek empátiáját, beleérző képességét. A múzeum, mint közeg, ahol zajlik a foglalkozás kedveltté válhat, pozitív élmény kapcsolódik hozzá, ezáltal a múzeumpedagógus elérte célját: a gyerekek felfedezték a múzeumban való élményszerű ismeretelsajátítást, amely majd motiválja őket az újabb múzeumlátogatásra. A múzeumpedagógiai foglalkozások legritkább résztvevői a tinédzserkorú, már középiskolás gyermekek. 73 és 18 év közötti gyermekekéi igen nehéz megmozgatni, érdeklődésüket felkelteni komoly feladatot jelent az őket tanítók, nevelők számára. Sok serdülő a „viharzás" időszakát éli át. Ebben a korban egyszerre sok, új feladattal találják magukat szembe, így az identitás kérdésével, a nemi éréssel, a kognitív fejlődés új oldalaival, ami az érzelmi életüket erősen megterheli. Ezek az új feladatok, érzések