A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)
Történettudomány és művelődéstörténet - Lakner Lajos: Múzeum, emlékezet, elbeszélés. A Petőfi Ház és az irodalmi muzeológia születése
Andrian regénye szintén azt sugallja, hogy az egyén a közösségi emlékezet nélkül védtelenné, kiszolgáltatottá válik, képtelen lesz ugyanis valódi önismeretre szert tenni. A közösségi emlékezet hiánya identitás nélkülivé teszi az egyént, hiányzik ugyanis aza közös értelmi világ, amely az önmagáról kialakított kép valódiságát szavatolná. Az ilyen személyiség nem tud különbséget tenni álom és valóság között, ugyanis nincs mércéje, amely ebben eligazítaná. A Der Garten der Erinnerung hőse annak a tévedésnek az áldozata, hogy számára csak egyetlen világ létezik: a személyes emlékek világa. E hit és az ennek megfelelő életforma következtében nemcsak teljesen elidegenedik embertársaitól ellenségnek érezve őket, hanem lassanként önmagára is idegenként tekint, hisz egyre inkább egyetlen érzés uralja személyiségét, a félelem. Végül belehal egy tényleges vagy virtuális (nehezen dönthető el) támadásba, anélkül, hogy megismerhette volna önmagát. Az önismeret és a közösségi emlékezet hiánya természetesen egyben a közösség gyöngeségének, megtartó ereje hiányának is a jele. 40 A Petőfi Ház létrejöttének történetét is átszövi az emlékezet problémája. A ház alapítói számára mindenekelőtt az volt a kérdés, hogyan alakítható ill. hogyan őrizhető meg az általuk képviselt közösségi-nemzeti emlékezet. 41 S ebben milyen szerepe lehet a Petőfi Háznak? Gyulai Pál említett cikke egyik passzusa is épp ezt a kérdést érinti. Szerinte azért nincs szükség az emlékházra, mert a közösségi emlékezet nem e helyen, hanem a művek olvasása során teremtődik meg. Az egyén csak az olvasás révén tapasztalhatja meg, hogy egy közösséghez, egy nemzethez tartozik. Vagyis az irodalmi művek által felépülő imaginárius múzeum az igazi emlékezethely, s az olvasás az igazi kultusz: „Petőfi művei újabb és újabb kiadásban jelennek meg, mindenki veszi, olvassa ós énekli dalait. Az ily kegyelet legszebb koszorúja a költő emlékének." 42 A Petőfi Ház szorgalmazói viszont úgy érezték, hogy az emlékházra azért van szükség, mert már csak így tehető újra láthatóvá és megtapasztalhatóvá, hogy az egyén mögött, az egyén életében ott van a nemzeti közösség. Úgy látták, és a ház megnyitásakor ennek Herczeg Ferenc hangot is adott, hogy Petőfi és a nemzeti irodalom kultusza nem eleven, mert nem olvasnakazemberek. Olyan médium kell tehát, amely életet lehel a Petőfi-kultuszba. Efelismerésben bizonyára nagy szerepe volt annak, hogy a társaság, amely pedig a nemzeti irodalom letéteményesének tudta magát, ebben az időben - emberi és felnőtt - önmagává, ha birtokába veszi azt az értelmet, mely először "kívülről", a műalkotásokban, az intézményekben, a műveltség EMLÉKEIBEN lakozik, vagyis ott, ahol a szellem élete tárgyiasul." Paul RICOEUR: Létezés és hermenutika. - FABINYI Tibor szerk. A herneutika elmélete I. Szeged, JATE, 1987.243- (Kiemelés tőlem - LL.) 40 Nem véletlen talán, hogy a görögök életmegtartó funkciót tulajdonítottak az emlékezetnek. Vö. KESERŰ Katalin: Emlékezés a kortárs művészetben. Bp., Noran, 1998.18. 41 „A Petőfi-Társaság a maga nemzeti ideáljait oly magasságokba helyezte, hová nem férkőzhetik a pártharcok ostroma. Ha azonban ezeket az ideális magaslatokat, emelyek az egész magyarság közös fellegvárai, valamikor veszedelem fenyegetné, akkor a nemzet egy szerény, de áldozatra kész csapatot találna a társaságban, amely Petőfi nevét viseli és Jókai hagyományaiban nevelkedett." - mondta Herczeg Ferenc 1905. január 6-i megnyitójában. CSÁSZÁR Elemér - HAVAS István: A Petőfi Társaság hatvan éve a magyar irodalom szolgálatában. Bp., Singer és Wolfner, é. n. (1936.) 1942 GYULAI: i.m. 157. egyre többször volt kénytelen szembenézni azzal, hogy az általuk újra és újra elmondott, a reformkorra és a szabadságharcra épülő nagy nemzeti elbeszélés mind inkább olvasók, pontosabban hallgatók nélkül marad. A társaság tagjainak egyre inkább tapasztalniuk kellett a közönség érdektelenségét. A kiállítás, úgy tűnik, s minden bizonnyal ez volt az egyik cél, még ha a ház terve régóta érlelődött is, egy ideig változtatott ezen a helyzeten. Legalábbis a korabeli újságok sikerként számoltak be azokról a matinékról, melyeknek csúcspontja Jászai Mari szavalata volt. 43 A Petőfi Hát ügye is csak akkor mozdult meg, amikora kor jeles politikusainak feleségei mozgalmat indítottak. 44 20. század első évtizedében a társaság tevékenysége egyre inkább a kulturális élet perifériájára szorult. Újra és újra azt kellett tapasztalniuk, hogy bármennyire is formálni szeretnék az irodalomról való gondolkodást és az irodalmi értékrendet, ez mindinkább a moderneknek, Adynak és követőinek sikerül, mert egyre inkább ők határozzák meg az irodalmi közbeszédet. Úgy látták, hogy Ady hatása alól senki sem tudja kivonni magát. Pedig szerintük Ady és a hozzá közel állók megosztják az egységes magyar irodalmat és kikezdik az addig egységesnek hitt nemzeti emlékezetet. 45 1905-ben a társaság elnöke, Herczeg Ferenc már „a dekadenciába hulló irodalom fenegyerekeit" intette fajszeretetre 46 Térvesztésüket a nemzeti emlékezet válságaként élte meg a társaság: „mi, magyar írók, felfogadjuk, hogy szűzies tisztaságban őrizzük meg a tollúnkat nemzetünknek". 47 Úgy tarthatták, hogy elérkezett az utolsó pillanat, a huszonnegyedik óra, amikor az egységes nemzeti emlékezet még megmutatható: a láthatatlan kiállítható és átélhetővé tehető. Ezért kell az emlékház és ezért kell a kiállítás: e láthatatlan nemzeti közösséget újra átélhetővé tenni, vagyis az egyének életének történetét újra a nagy nemzeti elbeszélés részekéntfelmutatni. A Petőfi Ház ennek a lehetőségét ígérte. Az emlékházat az egyéni és a közösségi történetek, elbeszélések találkozási helyének szánták. Herczeg Ferenc és a Petőfi Társaság vezetői megértették, hogy önmagában nem elég a nagy nemzeti elbeszélés, nem elég a nagy nemzeti történelem, az egyének számára átélhetővé is kell tenni. Bár ekkor már régóta látogatható volt Petőfi kiskőrösi szülőháza, azonban e célra nem volt alkalmas. 48 Ott ugyanis csak az áhítat adatott meg a látogató számára. A korbeli leírások is szentélyként örökítik meg e házat: az asztallal mint oltárral, a Petőfi-képpel mint oltárképpel, a vendégkönyvvel mint misekönyvvel és a koszorúkkal mint áldozati ajándékokkal. 49 E ház templom volt tehát, ahol 43 Előadás a Petőfi-Házban. Az Újság, 1912. december 17.21. 44 CSÁSZÁR - HARSÁNYI: /. m. 17. 45 Ady Petőfi nem alkuszik című 1910-es írása minden bizonnyal a századvég egységes Petőfi-kultuszától és ennek egyik legfontosabb intézményétől, a Petőfi Háztól való elkülönülésként is értelmezhető. 46 CSÁSZÁR - HARSÁNYI: /'. m. 19.; FENYŐ Miksa: Beöthy Zsolt - Herczeg Ferenc. Nyugat 19132.SZ. 47 CSÁSZÁR - HARSÁNYI: /'. m. 19. (Kiemelés tőlem - LL) 48 HERCZEG Ferenc: Petőfi. = KÉRY Gyula szerk. A Petőd-ház történetet és katalógusa. Bp., Kunossy, Szilágyi és társa, 1911.11-14. 49 PRAZNOVSZKY: /. m. 43.
