A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2007 (Debrecen, 2008)

Történettudomány és művelődéstörténet - 100 éves a Nyugat, 80 éves az Ady Társaság. 3 beszélgetés Kiss Tamással

arra, hogy micsoda dolog, hát itt a hivatalos írás és mit mondott Groza és mit állított és hol van a román-magyar barátság. Azt mondta a százados, hogy Groza nekem nem parancsol és két napig le voltunk fogva. De nem ezt akartam mondani, hanem említetted Oláh Gábort. Eszembe jutott, mert Oláh Gábornak négy vagy öt osztályzati naplója, tanári zsebnaptárja a kezembe került, illetve tulajdonomba került, és benne sok vers ós verstöredék, meg rajz, mert ügyesen is rajzolt. Feltételezhető, hogy Oláh Gábor nem csak a Kar utcán írt, hanem valóban, az iskolában is, ahol tanított, vagy a könyvtárban és ezeket a verseket akkor is írhatta, amikor a tanítványai dolgozatot írtak, mert nála nagyon könynyen ment a versírás. K. T.: Persze, az agya az állandóan dolgozott, regények sorát írta. Amikor kiadtuk a verseit - 57-ben jelentettük meg elég szép kiadásban, jó gazdag válogatást a költészetéből

40 - akkor én áttekintettem az egész Oláh Gábor hagyatékot a Déri Múzeumban. Oláh Gábornak legalább 20-25 regénye sincs kiadva. Gyönyörűen, kézzel írta. Beköttetett könyveket és abba írta a regényeit.

41 Ismeretlen kérdező: Sajnálom, hogy én abba nem tudtam bekapcsolódni, mert nekem nagyon sok ilyen kézirata van Oláh Gábornak. Olyan dolgok, amik érdekesek lettek volna, vagy rajza. K. T.: Minden percét az írásnak szentelte, azon kívül, hogy a katedrára lépett és a katedráról lelépett, minden percét az írásnak szentelte. Nekem Oláh Gáborról Gulyás Pál mondta azt egyszer, hogy amikor meglátogatta, kitette az óráját és azt mondta: „Tíz percem van, Gulyás Pál!" Gulyás Pál a leggyönyörűbb verset írta aztán Oláh Gáborról, nagyon szép verset.

42 Boross Zoltán: Kedves Tamás, mindketten ennek a kornak a tanúi vagyunk. Bennem felötlik egy kérdés, mint költő, adtál választ ennek a kornak minden kérdésére? Tudniillik mi, akik még ma is, öregen is fiatalok vagyunk, minden költőtől azt várnánk, hogy népünk alakulását, boldogulását, sorskérdését a költő mindig foglalja bele a költészetébe. A költő nem szubjektív alany, aki csak magáról beszél, saját maga érzéséről, hanem egy nagy közösségnek, a nemzetnek a gondolatait adja elénk. A Dunához Orsovánál versedben van egy rész, ami pont ezt fejezi ki. Kérdezem tőled, vannak-e még olyan verseid, amelyek ezt a kollektív gondolkozást, a nemzetféltésről való gondolkozást, a mi roppant szomorú sorsunknak a megpróbáltatásait fejezi ki. Gondolkozz azon, ha mi valamikor 1938 után kézbe vettünk egy lapot, újságot olvastunk, mit kerestünk benne! Hogy foglalkoznak-e a nemzet problémáival. Mindig ezt kértük a költőktől, mikor megjelent egy vers. De ez nem jelent meg soha. Nektek, mint költőknek, meg kellett volna ragadni azokat a pillanatokat, hogy a nemzetnek adjatok erőt, hogy a nemzetnek adjatok kitartást, ahhoz, amit vállalnunk kellett volna, amit nem 40 Oláh Gábor válogatott költeményei. Szerkesztette: Durkó Mátyás - Kiss Tamás - Tóth Endre. Az előszót Kiss Tamás írta. Debrecen, 1957 41 Valójában a nyomdából kapott üres lapokkal készült kötéspróbákat. 42 Gulyás Pál két verset is írt Oláh Gáborhoz, egyet még „Debrecen élő gyermekéhez": Oláh Gáborhoz, a másikat a halálára: Oláh Gábor elment. Mindkettő Az Alföld csendjében (Debrecen, 1943) című kötetében jelent meg. tudtunk vállalni. Ez az olvasó panasza és ezt hiányoljuk még ma is a költészetből, akkor, mikor tele vagyunk gonddal és bajjal. Nem tudja ez a politikát sokszor megoldani, de szépen kifejezi azt, amennyi a bajunk, nyomorúságunk. Bizonyára benned is élnek ilyen gondolatok, én tudom ezt, mert ismerlek téged, sokszor beszélgettünk ezekről a kérdésekről, mégis fájlalom. Többet kellene ezzel egy nemzetbeli költőnek foglalkoznia. Nem érzed-e magad adósnak ebben a kérdésben? Én most lehetséges, hogy nagyon élesen kritizállak, de azért vagyunk itt együtt, barátok közt. Vajon élnek-e benned ilyen gondolatok? Voltak idők, mikor kellett volna választ adni a kérdésre. Sajnos a költők hallgattak. K.T.: ín nem értek egyet azzal, hogya költő direkt fejezze ki a mindennapoktársadalmi, politikai problémáit, sőt nemzeti problémáit sem. Nem! Ez nem tartozik a költészet körébe, esztétikailag ezt valahogy nem is tudom elfogadni. A költő élete, a költő egész gondolkodása allegorikusán, szimbolikusan szívódik fel költészetébe, nem direkt. Megénekelni valamit, illetőleg megverselni valamit lehet, de az nem biztos, hogy esztétikailag műalkotás lesz. Hát persze, amit én átórzek, átélek, az, ha nem direkte is, de felszívódik a költészetembe. Persze Petőfi megfogalmazta ezt egyszerzl XIX. század költőiben, és akkor, amikor ezt megfogalmazta, a forradalmas korszakban, a forradalmas napokban, ez időszerű volt. Megírta a Nemzeti dalt, de az már nem kötődik annyira a korhoz, politikához. Ma is szavaljuk a Nemzeti dalt. Szóval, a költészet nem direkt fejezi ki a kort és a költő életét, egy költői életrajzot egy költői életműből nem lehet megismerni. A legnagyobb költőjéből sem, Adyéból sem, Petőfiéből sem. Pedig Ady politikus költő volt a javából. Nem lehet! Hidd el, nem lehet! Az Üdvözlet a győzőnek, az direkt vers, az nagyon. Azért ő megírta a márciusi verseit, meg a többieket, ezeket megírta, a Népszavának direkt megírta ezeket. Hát az a költőtípus volt. ín nem az vagyok. Azért csak megírtam. Most dolgozom belőle. Ezek olyan durva fordulatok, markáns fordulatok, talán politikai fordulatok is az életemben és a költészetemben. Hadd válaszoljak még akkor egy verssel erre a Te kérdésedre és azt hiszem, ezzel be is fejezhetjük a mai beszélgetést. Ezt állva fogom felolvasni, ez a legutóbbi versem. Hatalom

45 Ahol cinkos a hatalom, elhízik a forradalom, teli hassal üvöltse bár, hogy-„fői, föl, te éhes proletár" Hoz titkos rendeleteket, kicseréli a fejeket, ököllel üti szájadat, gumibottal a májadat, kihirdeti, hogy béke van: holott mindennek vége van. Ez a válaszom! 43 Először A végső szó keresése című kötetében jelent meg, 1992-ben.