A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Iparművészet - P. Szalay Emőke: XVII. századi erdélyi ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben
86 P.SZALAYEMŐKE 5. kép Borzsava kanna. Feltehetően segesvári edény; z rojz Borzsavai kanna mintája (Pap Zoltán rajza) rény munka, a segesvári kannákról eddig ismert sajátos jegyek alapján teszünk kísérletet feltételezésünk alátámasztására. Elsőként a borzsovai gyülekezet kannáját mutatjuk be. Az edény enyhén domború talpa gyűrűvel kapcsolódik teljesen szabályos, henger alakú testéhez, fedele domborodóan megy át a vízszintes tetőrészbe. Billentője törtvonalú, maszkos. A fülön domborműves díszítés fut végig, amelyet levelek között apró virágok, a fül alján kartusba fogott maszk díszít. 19 A kanna talpán egy sima sáv felett nagyméretű, egymástól viszonylag távol álló akantuszlevelekből álló beütött sor, amely az elemek ritkaságában hasonlít két jelzett segesvári edény díszítéséhez. 20 Palástján és a szája alatt egy-egy sima sáv felett egymásnak felelő díszítmény, sarkára állított négyzetek sorakoznak, felettük három egyszerű levél és háromszög alakban rendezett vonalak (2. rajz). Az alsó szájperemén ugyancsak láthatjuk a beütött akantuszlevél sort. 21 Ugyanakkor fel kell figyelnünk arra, hogy a fedél széle dísztelen. Ezért felmerül, hogy ez nem az eredeti fedél, hanem esetleg pótlás, ezt a feltételezést a később bemutatandó nagyszöllősi kanna alapján tesszük. Az edény belsejében finom rajzú fenékrózsa. A gyöngysor kerettel szegélyezett jellegzetes reneszánsz, bordázott talpú, félgömb alakú vázából emelkedik a középső, rövid száron ülő nagy háromszirmú virág, két oldalt két margaréta szerű virág, alattuk becsavarodó ágak kacsokkal, végükön 19 Ehhez a domborműves mintához hasonlót láthatunk egy segesvárinak meghatározott kanna fülén, amelynek a fenékrózsája megegyezik ennek a borzsavai kannának a díszítésével. Sasianu, Alexandru 1986.82.32. sz. kanna. 20 Németh két kannát, egy díszeset és egy szerényebbet közöl, amelyekről feltételezi, hogy azonos öntó'mintáról készültek, Németh 1983.24-25. kép. 21 Méretek: talp átm.: 13,7 cm száj átm.: 10 cm m.: 27,8 cm. egy-egy margaréta. A borzsavai kanna fenékrózsája teljes szépségében mutatja a minta finomságát. Bár jelzés nélküli az edény, a felsorolt formai jellegzetességek alapján feltétlenül erdélyi készítésűnek véljük. További megerősítést jelent a fenékrózsa mintája, amelyet segesvárinak tartanak. 22 Mindezek alapján felvetjük, hogy ez a kanna Segesváron készült (5. kép). A következő nogyszöllősi kanna formáját tekintve megegyezik a borzsavai edénnyel. Kis domború talpa gyűrűs szélű, teste hengeres. Fedele közepén kör alakú részen emelkedik a három korongból álló kis fogó. Díszítménye felépítésében ugyancsak követi a borzsavai kannáét, de jóval szerényebb, csupán a talp fölötti és száj alatti két-két függőlegesen vonalazott sávból áll. Kettős tagolású billentője maszkos díszítésű, felül és közepén zeg-zug vonalas. A talp szélén, száján és ép fedelén ugyancsak megtaláljuk a beütött díszítést, de ez nem az előbbi kannán látott ritka akantuszlevélsor, attól különbözik, a kisebb levelek sűrűbben sorakoznak. Füle szintén érdekes számunkra, ugyanis domborműves díszítése a közepén húzódó domború kör alakú elemek és szegélyező levelek révén hasonló a borzsavai előbbi kannához, de az utóbbiak tagoltabbak. Füle alján vésett zeg-zug vonal. Palástján az egyedüli vésett díszítést a koszorú formába elhelyezett felirat adja. 23 Fenékrózsája elmosódott, de erőteljes, nem rajzos elemekből állhatott. Nagy hasonlóságot mutat a két fentebb bemutatott benei 2. és beregsomi, jelenleg feltételezetten nagyszebeninek vélt készítőhelyű kanna fenékmintájával. 22 Sasianu 1986.32. sz. tárgy fenékrózsájának mintája, ezen túl az edény fülének domborműves díszítése is az előző borzsavai kannához hasonlóan jelenik meg ezen az edényen is. 23 Méretek: talp átm.: 13,1 cm száj átm.: 8,5 cm m.: 28,3 cm. Felirata: "A NAGYSZÖLÖSI REEORMATA ECCLESIAHOI VALÓ KANNA ANN01720 PD:wx BR."
