A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Iparművészet - P. Szalay Emőke: XVII. századi erdélyi ónkannák a Kárpátaljai Református Egyház gyülekezeteiben
XVII. SZÁZADI ERDÉLYI ÓNKANNÁK A KÁRPÁTALJAI REFORMÁTUS EGYHÁZ GYÜLEKEZETEIBEN 87 Sajnos ennek az edénynek sincs jelzése. Ugyanakkor formailag részletekbe menően nagy hasonlóságot mutat egy bizonyosan segesvári kannával, amely a beütött palmettas díszítés teljes azonosságával erősödik. 24 A fedél fogójával kapcsolatban úgy véljük, hogy a jelenlegi három korongos megoldás helyett eredetileg magasabb volt a fogó, a korongok fölött egy felfelé kissé szélesedő elem zárhatta. 25 Mindezek alapján ezt a kannát bizonyosan erdélyi, közelebbről segesvári készítésűnek tartjuk (6. kép). 6. kép Nagyszöllős kanna. Feltehetően segesvári edény Segesvárinak véljük a feketepotoki gyülekezet egyik edényét is. A kanna formailag nagyon hasonló az előbbiekhez, de a szájpereme alatt kidomborodó gyűrű jelent meg. Díszítése a három edény közül a legegyszerűbb. A talp beütött díszítése egyszerű vonalakból összeállított, felső részén és a száj alatt láthatjuk a két-két vonalkázott sávot (7. kép). 26 Fenékrózsája hasonló az előbbihez, de több eltérést fedezhetünk fel, elsősorban a középső virág más, másrészt a hajló inda vonala megtörik, így bizton mondhatjuk, hogy más öntőmintáról készült. Füle ugyancsak domborműves, mintája különbözik a korábbiaktól, egyszerű pontokból és vonalakból összeállított geometrikus minta. A felsorolt formai és díszítésbeli jellegzetességek alapján ez a kanna is a segesvári edényekkel vethető egybe, ezért feltételesen itteni készítésűnek véljük. Végigtekintve az eddig ismertetett kannákon, kitűnik, hogy a szájperemet és a fedél szélét, valamint a talpat övező beütött palmettas min24 Németh Gábor egy edényt közöl, amely jelzése alapján bizonyosan segesvári, elmosódott fenékrózsájának mintája ugyancsak hasonló. Németh 1983.22. kép. 25 Ilyen jellegzetesnek tűnő fedélfogó díszíti az előbb említett egyik edényt Németh 1983.25. kép, illetve ilyen a fogója egy másik segesvári edénynek Németh 1989.27.6. rajz. Úgy tűnik, hogy ezzel a megoldással a segesvári edényeken találkozhatunk. 26 Méretek: talp átm.: 12,6 cm száj átm.: 8,6 cm m.:28cm. tacsík segesvári jellegzetességnek tekinthető, használatát erősítik újabb edények. 27 7. kép Feketepatak kanna. Feltehetően segesvári edény Hasonlóan jegy nélküli a beregszászi gyülekezet kannája, amelyet az alapos formai és díszítésbeli elemzés után szintén segesvárinak vélünk. 28 Ez a kanna formailag eltér a korábbiaktól, talpa sima peremből rézsútosan indul, majd kis kettős vonalú törés után erőteljesen domborodó gyűrűvel kapcsolódik az ugyancsak kettős vonallal jelzett testhez. Szája kissé kihajlik, fedele vízszintes peremmel ellátott, felette erősen domborodik, mintegy megismételve a talp gyűrűjét. Közepén korongszerű sík részen emelkedik a három kisebbedő korongból és szélesedő pálcából álló fedélfogó, amely az előbb említett edény fogójával megegyező. Billentője három levélből áll, zsanérján domború elem. Füle különleges, nem a szokásos szalagfül, hanem szögletes, keskenyedő, alul törtvonalú, végén pajzs. 29 Belsejében virágdíszes fenékrózsa (8. kép). Díszítése viszonylag szerény, a talp gyűrűjén és a fedél domború részén pontokból összeállított félkörívek, a palást alján és a szája alatt egymást metsző hullámvonalak közeiben kisebb és nagyobb oválisok sorakoznak. 27 Weiner Mihályné is közöl segesvári városbélyeggel ellátott ugyanilyen palmettasoros díszítésű edényeket. 1971.7. kép 2-3. kanna. 28 Méretek: talp átm.: 11 cm, száj átm.: 8,7 cm, m.: 22,8 cm. A talpán véset felirat: G. V. MA Sara DK. András Keskeny. 29 Mítran, Gheorghe közöl ugyanilyen fülmegoldást segesvári edényen. 2002. IX. tábla 3. kép. 140.182.
