A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Régészet - D. Szabó László–Csippán Péter: Újkori mészárszék nyomai Debrecen belvárosából

ÚJKORI MÉSZÁRSZÉK NYOMAI DEBRECEN BELVÁROSÁBÓL 49 EJneonatus •juvenilis Isubadultus Hadultus •maturus 2. ábra Az életkorok megoszlása a főbb haszonállatfajoknál szarutülök későbbi eltávolítása, míg a metapodiumok (lábközépcsontok) esetében esetleg csontmegmunkálás, vagy enyvfó'zés céljából. Ezekben az esetekben azonban mindig csupán az egyik testtájék csontjai dominálnak a leletanyagban (CSIPPÁN In press). A feltételezést, hogy valamilyen mészáros tevékenység nyomára sikerült bukkanni, az egyes, egymáshoz viszonylag közel elhelyezkedő objektumokból előkerült nagyszámú alacsony húsértéket képviselő testrégió is bizonyítja. Az állatok feldolgozása során a fejet (alsó állkapcsok a nyelvvel és az azokon található rágóizmok ez alól kivételt képezhetnek, az alábbi analízis azonban a fej egészét veszi alapul), valamint az úgynevezett szárazvégtagokat (carpalis/ tarsalis csontok és ujjpercek), amely testrészeket az állat elsődleges darabolásánál először távolítják el, hiszen a rajtuk lévő húsmennyiség elhanyagolható. Jelen esetben a nagyszámú alacsony húsértékű testrégiót képviselő csonttöredék mellett, jelentős mennyiségű magasabb értékű testrégiót (db) 120 képviselő töredék is előkerült, bizonyítva a további feldolgozási fázisokat. Az egyes testtájakat képviselő csontokat tehát a fentiek szerint választottuk szét. fgy a fej és az autopodialis csontok kivételével minden egyéb csont magasabb húsértékű testrégiót képvisel. (3. ábra) A következő vizsgálatok semmiképp nem azt jelentik, hogy ezen a mészárszéken csupán szarvasmarhát vágtak, azonban ennek az állatfajnak bizonyos csontjai (szarvcsap stb.) mészáros tevékenységre, az állat elsődleges darabolására utalhatnak, illetve megkönnyíthetik a mészárszékek lokalizációját. A leletanyag mészárszéki hulladék voltát erősítheti a már említett háziszárnyas csontok hiánya, hiszen a mészárszékeken soha nem vágtak baromfit. Ezen állatok vágásra mindig az adott háztartásban került sor, így csontjaik a mészárszéki hulladékba nem kerülhettek. A csontok eloszlása alapján a 3. és a 11. objektumokból előkerült, arányaiban kimagasló mennyiségű szarvasmarha szárazvégtag- és koponyamaradvány egyértelműen mészárszéki hulladékként értelmezhető (VÖRÖS 2004b, 231). Nagyobb mennyiséget tartalmaztak még a 7. és a 9. objektumok is. Kapcsolatuk a 3. és a 11. objektumokkal igen valószínű. Ezeknek a csontoknak az aránya, az összes objektumra kivetítve eléri az 50-60%ot. Az egyes testrégiók az objektumokban való eloszlásának homogenitását vizsgálhatjuk az alábbi statisztikai próbával. A x

2 (khi négyzet) próba lényege, hogy segítségével egy számított egyenletes eloszláshoz viszonyíthatjuk a mintában található valós értékeket. 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 13 14 sz Objektum g koponya v. szárazvégtag • húsos testrégió 3. ábra A szarvasmarha szárazvégtag- és koponyamaradványok, valamint a húsban gazdagabb testrégiókat képviselő csontok eloszlása az egyes objektumokban (sz = A szarvasmarha csontjainak átlagos megoszlása az állat teljes csontvázban)