A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Múzeumpedagógia - B. Pinczés Orsolya: Egy néprajzi kiállítás múzeumpedagógiai programja

B. PINCZÉS ORSOLYA EGY NÉPRAJZI KIÁLLÍTÁS MÚZEUMPEDAGÓGIAI PROGRAMJA A múzeumi közművelődés igen szerteágazó, széles tevékenységi kört ölel fel, de a kezdetektől kiemelt jelentőségű része volt a múzeumpedagógiai jellegű tevékenység, a gyermeklátogatókkal való foglalkozás. A múzeumoknak szinte a „legfontosabb" látogatói a gyerekek, óvodáskortól a középiskolás korig. Belőlük nevelődnek ki a múzeumba szívesen járó, a múzeumot kedvelő felnőttek. „A művészetek nagymértékben elősegítik az értelmi és érzelmi erők egyensúlyát, a személyiség harmóniáját. A művészeti nevelés lényegében nem más, mint a személyiséget gazdagító sajátos hatáslehetőségek kibontakoztatása."* Ezért kell a művészeti nevelésre idejekorán sort keríteni, akkor, amikor még az ember minden újra érzékenyen reagál, tehát már kisgyermekkorban. A múzeumok által nyújtott tudásanyag segíti az iskolai munkát, az esztétikai értékek felismerését, a szemlélet formálódását. Mindez csak akkor valósulhat meg, ha a múzeum olyan programot dolgoz ki, mely hasznosítható az iskolai tanórán, mely a tanterv által előírt anyaghoz kapcsolódik. A múzeumok nemcsak eleven szemléltetőanyagot nyújtanak az iskolában tanultakhoz, hanem új ismeret szerzését is lehetővé teszik. A tanulás folyamatában pedig a bevésődés akkor a legalaposabb, ha ugyanarról a témáról egyszerre több irányból éri benyomás a gyermeket. Ezek az élmények pedig olyan mélyen bevésődnek, melyet még a legmodernebb audiovizuális eszközökkel sem tudnánk elérni. így válik a múzeumok egyik legfontosabb feladatává a kultúra, a művelődés közel vitele a fiatal generációhoz. A debreceni Déri Múzeumban egy időszaki kiállítás kapcsán indult útjára a múzeumpedagógiai program 2004 őszén. A „Népművészeti Örökségünk: a Jászságtól Beregig" című kiállítás három megye (JászNagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar) összefogásaként került megrendezésre. Az alföldi tájegységek népművészeti emlékeit felsorakoztató kiállítás kiváló lehetőséget nyújtott a gyermekfoglalkozásokra, melyeken kicsik és nagyok megismerkedhettek a pásztorkodással, a különböző népviseletekkel, valamint kipróbálhatták a nemezelést, a horgolást, és a szűrrátét készítést is. A 60-90 perces foglalkozások játékos tárlatvezetéssel indultak, a kiállított tárgyakról beszélgettünk, majd ezt követően a látottakat mintegy megerősítve, a kézügyességet fejlesztve elkészítettünk egy tárgyat. A gyerekek élvezettel vettek részt azokon a programokon, ahol egy számukra idegen anyag, eszköz meghódítása volt a cél. Legnagyobb sikert a nemezelés hozott, a gyerekek boldogan, egész személyiségüket beleadva „küzdöttek" a gyapjúval, hogy nemezlabdát vagy nemezzsinórt készítsenek. i Szerk.: Foghtííy Krisztina-Harangi Anna: Múzeumpedagógia - Útmutató pedagógusok számára, Korona Kiadó Bp. i993.(ln.: Dr. Foghtííy Krisztina: Pedagógia, művészetpedagógia, múzeumpedagógia. 7. oldal) A „Népművészeti Örökségünk: a Jászságtól Beregig" című időszaki kiállítás több lehetséges témát kínált. Az egykori alföldi pásztorok, gazdálkodó parasztemberek és mezővárosi polgárok díszes használati tárgyai mellett régi viseletekbe öltöztetett bábuk és a hajdan volt korok világát illusztráló művészi grafikák is kiállításra kerültek. Ennek megfelelően igyekeztem három, olyan foglalkozást megtervezni, melyek segítségével a múzeumba látogató gyerekek egy viszonylag széles spektrumon keresztül ismerkedhetnek meg a három alföldi megye népművészetével. A pásztorfaragásokra, a kisbundákra és cifraszűrökre, valamint az alföldi népviseletre esett a választásom. A szabadon választható foglalkozások egyenként 60 percet vettek igénybe. A tendencia azt mutatta, hogy legelőször a pásztorfaragások keltették fel az érdeklődést, majd kedvet kapva a többihez is, mind a három foglalkozást kipróbálták. A korosztályt tekintve óvodásoktól kezdve a középiskolásokig szélesedett a skála. Leginkább mozdítható, motiválható korosztály a 6-12 évesek, tehát a kisiskolások voltak. Óvodások is szép számmal fordultak meg nálunk, de sajnos a középiskolásokat igen nehéz volt a múzeumba becsalogatni. Ennek oka egyrészt a speciális téma volt, hiszen gimnáziumban a néprajz, sajnos periférikus helyet foglal el a tantárgyak között. Másrészt a középiskolások és tanáraik leterheltsége, a magas követelmények okolhatók. A következőkben ennek a három foglalkozásnak szeretném a módszertani tervét közrebocsátani: 1. PÁSZTORFARAGÁSOKMÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁS TERVE 1.) Általános bevezetés Az időszaki kiállítás címe: „Népművészeti Örökségünk: a Jászságtól Beregig". Mit rejthet a cím? Helyezzük el a térkép segítségével a Jászságot és a Bereget! Mit jelenthet a népművészeti örökségünk? Maga a kiállítás a három megye, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészeti anyagából jött létre. A teremben a népviseleteket, a szobabelsőket, különböző használati tárgyakat, pásztorfaragványokat láthatunk. 2.) Ma leginkább a pásztoréletről, a pásztorfaragásokról lesz szó. Mit csinál a pásztor? Az állattartás az emberiség egyik legősibb foglalkozása. A magyar nép életében mindig jelentős szerepet töltött be.