A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)

Múzeumpedagógia - B. Pinczés Orsolya: Egy néprajzi kiállítás múzeumpedagógiai programja

154 B.PINCZÉS ORSOLYA A Kárpát medencébe érkező honfoglalók nomád pásztorkodási hagyományokat követtek, ez azt jelentette, hogy az állatokat télen-nyáron legeltették, tavasztól-őszig a legelőkön, télen pedig az időjárástól védettebb folyóvölgyekbe hajtották, ahol az állatok legelnivaló füvet találtak. Miután a magyarok megtelepedtek a Kárpát medencében, fokozatosan kialakultak a falvak. A nomád állattenyésztésnek ez nem kedvezett, de nem szűnt meg, hanem a szilaj állattartásban élt tovább. Az állatok tulajdonosai pásztorokat fogadtak, akik az alföldi füves pusztákon legeltették az állatokat. Milyen pusztákat ismertek az Alföldön? (Kiskunság, Nagykunság, Hortobágy) Kijárt már a Hortobágyon? Mesélj róla, mit láttál? Milyen állatokat legeltettek? Részösszefoglalás: Melyik az a négy állat faj, amelyet az alföldi pusztákon legeltettek a pásztorok? Miért tartották ezeket az állatokat? Mi volt a hasznuk? Hogyan nevezzük a rájuk vigyázó pásztorokat? Ló: A magyarság egyik legmegbecsültebb háziállata, a XIX. századig hadviselésre, és közlekedésre használták, (csikós) Pásztor bőgatyában Szarvasmarha: A magyarok itt a Kárpát medencében kitenyésztettek egy új szarvasmarhafajtát, a szürkemarhát. Főleg igavonásra és hústermelésre tartották, (gulyás) Sertés: húsáért és zsírjáért tartották, (kanász) Juh: A magyaroknál a legelterjedtebb juhfajta a magyar racka juh. Hosszú gyapja alkalmas erős, tartós anyag szövésére. Húsa is jelentős szerepet tölt be a táplálkozásban. Tejét sajtnak, túrónak, gomolyának dolgozták fel (gomolya: juhsajt lágy, édesebb ízű formája). Bőréből varrtak ruhát (nadrágot, bundát). Szarvából szerszámokat készítettek, (juhász) A pásztorok már jó előre, az állatok tavaszi kihajtása előtt kimentek a legelőre, hogy ott elkészítsék a pásztorszállást, kijelöljék a jószágállást. A régi állatfajták, mint például a rackajuh, szürkemarha, jól bírták az időjárás viszontagságait, nem kellett számukra különösebb építményt emelni, csupán nádból készítettek egy tető nélküli magas falazatot, azért, hogy az állatokat együtt tartsák, (karám) A jószágálláshoz tartozott még a pásztorkunyhó. A tűz védelmére szolgáló építményt a pásztorkunyhó bejáratával szemben helyezték el. A Hortobágyon ennek neve a vasaló. A vasalóban főztek, a középre leszúrt szolgafára akasztották a bográcsot, gyakran pedig az evés helyszíne is a vasaló volt. Az étel elkészülte után az ún. evőszéken ettek. Ennek a közepe lyukas volt, ide tették a tűzről levett bográcsot. Milyen pásztorételeket ismertek? (gulyás, pörkölt, slambuc) Hogyan telt a pásztor egy napja? Reggel a nyájat úgy indították el legelni, hogy délben az itatóhoz érjenek, este pedig a szállásra. Minden állatcsoportban volt egy vezérállat, amely nyakára kolompot kötöttek, és a nyáj ennek a hangját követte. Az elkóborlásra hajlamos állatok nyakába csengőt raktak. Keressük meg a kiállításban a kolompot és a csengőt! Miközben a nyáj legelt, vajon mit csinálhatott a pásztor? Különböző dísztárgyakat, használati eszközöket készítettek. Milyen tárgyakat készítettek? Soroljatok fel egypárat! (ostor, csengő, pásztorbot, bicska, kés, kürt, sótartó, ivópohár) Mutassatok rájuk a kiállításban! Mire használták ezeket? {ostor: az állatok egyben tartása, pásztorbot: jószágőrzés, terelés, erre támaszkodik, erre ül, bot emelésével irányítja a kutyáit, táncban és a verekedésben is megjelenik, csengő: elkóborolásra hajlamos állatok nyakába akasztották, a valamire adó pásztor úgy hangolta össze őket, hogy a nyájban kellemes legyen a hangzásuk ...stb.) Milyen anyagból készültek ezek a tárgyak? (fa, szaru, csont, bőr) Te melyik anyaggal dolgoznál a legszívesebben, és miért? Milyen eszközöket használtak a tárgy készítéshez? (kés, véső) Milyen jellegzetes motívumok jelennek meg ezeken a tárgyakon? (mindennapi élet motívumai: templom, kutya, virág, ló, kés, villa, bogrács, kanál, valamint templom, magyar címer) Milyen technikákat alkalmaztak? (vésés, faragás, karcolás, ólomöntés, szironyozás.) 3.) Befejezés - manuális tevékenység Nemezzsinór készítés 2. KISBUNDÁK ÉS CIFRASZŰRÖK MÚZEUMPEDAGÓGIAI FOGLALKOZÁS TERVE 1.) Általános bevezetés Az időszaki kiállítás címe Népművészeti Örökségünk: a Jászságtól Bereg i g. Mit rejthet ez a cím? Helyezzük el a térkép segítségével a Jászságot és a Bereget? Mit jelenthet a Népművészeti Örökségünk? Maga a kiállítás a három megye, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye népművészeti anyagából jött létre. A te-