A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Néprajz, kulturális antropológia - Surányi Béla: A Kárpát-medence paraszti növényhasználata a XVIII–XX. században
A KÁRPÁT-MEDENCE PARASZTI NÖVÉNYHASZNÁLATA A XVIII—XX. SZÁZADBAN 123 TÁJTERMESZTÉS A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A XVIII— XIX. század hazai agrártermelésének földrajzi kiterjedéséből 36 látható, hogy „viszonylag" az éghajlati és a termőföldi adottságokhoz igazodó növényeket termesztették, igazodván a termeszthetőség szélességi határához, tengerszintfeletti magassághoz. A hagyományos földművelés táji tagoltságát - gyökerei visszanyúlnak a XVIII. századba - a XIX. században végbement környezet átalakítás lényegében csak mennyiségileg módosította, gondolván itt elsősorban az Alföldre, ahol a szántóművelés vált uralkodó ágazattá. Legnagyobb kiterjedését Bácskában, a Bánságban és a Körös-Tisza-Maros szögben érte el. A rét általában a folyók ártereit követte. Megélő a Nagykunság-Hortobágyra, a Duna árterére, Bugac vidékének egy-egy területére szorítkozott. A szőlő- és kertkultúrának a Nyírség és a Duna-Tisza közének homokos tája adott színteret. A szántóföldi növények közül vezető szerep jutott a búzának és a kukoricának 37 , melyeknek területi részesedését még napjainkban sem ellensúlyozzák a takarmány- és az ipari növények. A búzatermesztés fő területe a Tisza mindkét partján húzódott, belenyúlva a Duna-Tisza közébe, melyet Bácska keleti része és Torontál megye zárt be. 38 A kukorica* 9 vetésterülete északról dél felé haladva növekedett, Bácskában (Vajdaság) és a Maros vonalától délre, Torontál megye és Temes déli részén elérte az 50 százalékot. A rozs 40 a Nyírség és a Duna-Tisza közének uralkodó növénykultúrájaként vált ismertté. Az Alföldön az árpcf ] termesztése a fentieknél kisebb jelentőségű volt. Azűö 42 termesztése nem mindig igazodott a természeti feltételekhez, hiszen Bácska déli részén kiterjedt művelése a lótenyésztés szerepével függött össze. A burgonya 41 a Nyírség és a Duna-Tisza közének és Somogynak egyik meghatározó termesztett gazdasági növénye. A szántóföldi termesztés többi szerepelője 44 arányaiban messze elmaradt a nagytájak uralkodó növényféleségeitől, s csak kisebb-nagyobb körzetekben szakítva meg a mezőgazdasági táj viszonylagos egyhangúságát. A cukorrép(f s műve\ése főleg Bácskában, a Maros északi szomszédságában, a Mátra-Bükk déli lábainál honosodott meg. A dohán/ 6 a Nyírségben, a Mátra-alján és Csanád megyében játszott jelentősebb szerepet. A kender, a len, a repce 1 főként a Nagyalföld déli részén bővítette a művelés szerkezetét. Bár a len ideális termesztő tája a mérsékelten meleg és csapadékban bővebb vidékekre esik. 36 Galgóczi K.( 1855): 10—14-,47—68., lásd még: Keleti K.( 1871): 89—102.,106—107. 37 Bulla B.-Mendöl T.(i999): 156-157. Lásd még: Szilágyi M.: A személyes paraszti tudás érvényessége.Bp.2006.123—136.( „A búza meg a tengeri vót a fő") 38 Princz Gy.—Teleki P. Il.(é.n.): 219. 39 Bulla B.-Mendöl T.(1999): 156-157. 40 Ua.157. 41 Ua. 42 Ua. 43 Ua., Princz Gy.—Teleki P.ll.(é.n.): 223. 44 Ua. 45 Ua. 46 Ua. 47 Ua. A Kárpát-medencében a „vezérnövények" uralta mezőgazdasági tájakról megállapítható 48 , hogy a XX. század elején végső soron egyik tájegységben sem folyt egyoldalú termelés. De azért kitűnik, hogy a Királyhágón inneni területeken, Királyhágón túli tájon is a kukorica, a Dráván-túli részeken (Dráva-Száva köze) szintén a kukorica, a Mátra-Bükk vidékén a búza, a kukorica, a Dunántúlon és az Alföldön a búza, az északnyugati Felvidéken az árpa, hasonlóan a Kisalföldön is, továbbá az észak-keleti Felvidéken a búza uralta a tájat. Az egyéb terményeket 49 illetően az Alföldön a csalamádé, a bükköny és a bab, a Kisalföldön a cukorrépa, a Dunántúl fennmaradó részén a csalamádé,a Dráván túl a bab,a Mátra-Bükk vidékén a csalamádé és a bükköny, az észak-nyugati Felvidéken a lóhere, az északkeleti Felvidéken szintén, a Királyhágón innen és túl viszont a bab jelentette az ún. másodlagos gazdasági növénycsoport vezérnövényét. A szőlő- és gyümölcskultúra 50 - a kerti növényeket is beleértve - szinte az egész Kárpát-medencében hozzátartozott a paraszti gazdálkodáshoz. Súlypontja a XIX. században - főleg a szőlő - viszont a Duna-Tisza közé\e tevődött át. Az Alföld gazdálkodásában a hagyományos növényfajok nagyarányú termesztése mellett - elsősorban a XIX. század második felétől - mind jelentősebb szerepet kezdtek játszani a kisebb-nagyobb kiterjedésű tájtermesztési körzetek. Ezek kialakulása nagyban összefüggött a magyar mezőgazdaság általános fejlődésével, h piaci viszonyok változása, a fogyasztói ízlés módosulása, a már meglévő gazdálkodási hagyományok ösztönző ereje, mind-mind hozzájárult egy-egy növényre (növénycsoportra) épülő tájtermesztés kibontakozásához, amely a kertes gyümölcstermesztésben volt a gyakoribb, vagyis a belterjes művelésű növényféléknél. A szántóföldre kerülő kerti növények, 51 így a paradicsomtermesztés a Mátra tövében, Vecsés környékén, Nagykőrös vidékén a káposzta, a saláta és az uborka, Szeged és Kalocsa körzetében a paprika, Makó körül a vöröshagyma (fokhagyma) vált tájba illő növénykultúrává. Jelentős kertészeti körzet alakult ki Üjvidék környékén is. Érsekújvár körzetében 52 a paprika birtokolt jelentősebb szántóterületet. Számottevő arányokat öltött a kertkultúra Öttevény vidékén is. A Fertő-tó környékén 53 már a XVIII .század elején nyoma van a vöröshagyma, a fejeskáposzta, majd a zeller művelésének. A mezőföldi tájtermesztés 54 a XIX. század második felétől elsősorban a paprika termesztésében jeleskedett. Mohács környékén 55 a saláta és a kelkáposzta-félék termesztésének alakult ki hagyománya. A zöldségfélék művelése 56 közkedveltségnek örvendett Pozsony vidékén, az Ipoly-medencében, a borsodi Sajó-völgyben. Szántóföldi kultúrában 57 is jelenlévő bab és borsó a Vág-völgyében és a Sze48 Fodor F.(i924): 78. Jól áttekinthető térképmelléklet a térség gazdaságföldrajzáról,a mezőgazdasági tájtípusokról. 49 Ua.79. 50 Bulla B.-Mendöl 1(1999): 157-158. 51 Ua. 52 Ua.187., Princz Gy.—Teleki P. Il.(é.n.): 222-223. (ábra) 53 Somos A.(1983): 25. 54 Surányi D.O985): 201. 55 Ua. 56 Frisnyák S. szerk.( 1998): 372. 57 Bulla B.-Mendöl T.(l999): 249.
