A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2006 (Debrecen, 2007)
Néprajz, kulturális antropológia - Petrovszki Ildikó: A Déri György-gyűjtemény szőrmés bőrruhái 2. Dunántuúl, Dél-Magyarország, Erdély
PETROVSZKI ILDIKÓ A DÉRI GYÖRGY-GYŰJTEMÉNY SZŐRMÉS BŐRRUHÁI 2. DUNÁNTÚL, DÉL-MAGYARORSZÁG, ERDÉLY A Déri György-féle népművészeti gyűjtemény szőrmés bőrruháit bemutató feldolgozásunk második részében 1 az Észak-Dunántúlról férfi subát és bőrmellényt, a Dél-Dunántúlról női ködmönöket, Dél-Magyarország volt bácskai területéről sokác hosszúködmönt, a Bánságból román női bőrmellényt, a partiumi Szilágyságból és az erdélyi Kalotaszegről női és férfi bőrmellényeket mutatunk be. A gyűjteményfeltáró jellegű bemutatás során a szakirodalomban fellelhető kutatási eredmények mellett a publikált és a múzeumi gyűjteményekben fellelhető tárgy-párhuzamokra támaszkodtunk. TÁRGYLEÍRÁSOK Női ködmön (D. Gy. 678.) Baranya megye, 1890-es évek 2 Méretei: háta h: 41 cm, ujja h: 58 cm, aljabőség: 104 cm Anyaga: timsós kikészítésű fehér juhbőr. Szabása: karcsúsított, fodros aljú típus, rövid derekú. Karcsúsító szabásvonala ívelt, oldala szintén szabott. Bővítménye a karcsúsító vonalak alá bevarrt trapéz alakú bőrdarab. Alja elöl elhegyesedő, „csákós". Ujja fehér varráserősítő irhacsík befogásával, „vóccal" van összevarrva. Fekete bárányprém szegélyezi a nyakán, az alján, az elején, az ujján és a vállán. 3 db gyapjúbojtos végű, fehér kerek bőrgombbal és a nyakban lógó fonott bőrszíj megkötővel zárható. Díszítménye: vörös rátétvirágok és tarka gyapjúfonalas hímzés. A ködmön teljes bőrfelülete díszített. A rátétvirágok motívumai küllőszerűen kicsipkedett kör alakú bőrvirág, forgórózsa, szétnyílott tulipán és szív. A hímzésben a piros szín az uralkodó, ezt narancssárga, fehér, zöld és lila árnyalatok egészítik ki, a hímzésmotívumok kerek és ovális rózsa, kisebb rózsák és tulipánok. Virágfüzéres hímzéssel és zöld-fehér szironyfűzéssel díszített vörös irhaborítás fedi az ujjvéget, az alját, az elejét, a karcsúsító i A Déri György-gyűjtemény történetéről és összetételéről részletesebben szóltunk az első részben (PETROVSZKI 2006). 2 Déri György leírása és téves meghatározása: Fehér alapú női bőrködmön. Gazdag gyapjúhímzés fedi teljes felületét ennek a kézzel varrt régi ruhatárgynak. Hímzései sokszínű nagy virágokat ábrázolnak és inkább a cifraszűrök hímzésére emlékeztetnek. Gyönyörűek a piros irhából kivágott és felvarrt tulipánok és rózsák, melyeket ezenkívül még gyapjúhímzések is ékesítenek. Sok helyen egy különös szironyozás is látható. Széleit fekete bárányprém szegi be. (Lásd: Magyar Népművészet, Néprajzi Múzeum kiad. 1928.31. oldal) Mezőkövesd (Borsod m.), XIX. sz. 90-es évei. (Déri György téves meghatározását a kartonon javította Dorogi Márton: „Téves adatfelvétel. Ez a ködmön tipikusan baranyai. A pécsi és budapesti múzeumban igen sok hozzá hasonló van baranyai jelzéssel.") szabásvonalat és a vállrészt. Hátán a háromszög alakú vörös vállfolt és a vörös irhaöv szegélyezte felület hatszög alakú, ebben az összetett szimmetrikus virágtő minta rátétes szív alapból indul, felette két pár kicsipkedett bőrvirág, közöttük hímzett kerek és ovális rózsák, majd felül középen rátéttulipán zárja a virágtövet. A középső hímzett rózsa kissé átalakítja, középpontos szerkezetűvé teszi a virágtöves mintát. A nagyméretű virágok között kisebb levelek és rózsák töltik ki a teret, sőt a rátétvirágokra is jutott hímzés. Az ujjon hasonló virágtöves minta kissé megnyújtva. Eleje csaknem teljesen vörös irhaborítással fedett, belső felén virághímzés, külső felén szironyfűzés. Kiegészítő díszítménye: a háton a karöltőből induló, csipkézett szélű vörös bőrből készült öv bőrpillangóval összedolgozva. A hímzésen elszórva apró gyapjúbojtok, a hátszabás alján és az övön bőrpillangók és bőrsallangok, a vörös irhaborításokon és pillangókon fehér és zöld szironyfűzés. Állapota: a prém több helyen kihullott, az alapbőr a karöltőnél zsákvászonnal pótolva, a hímzés és a rátétbőr helyenként elfakult és felhasadt. A Dél-Dunántúlról, Baranya, Somogy és Tolna megye területéről viszonylag nagy számban kerültek be a múzeumi gyűjteményekbe díszített bőrruhák, többségükben női ködmönök (BÁTKY1906). E vidékeken a mente mellett a ködmön volt a női viselet legértékesebb ruhadarabja egészen a századfordulóig. Múzeumi reprezentánsaik a 19. század '70-es éveitől az első világháborúig tartó időszakban készültek. Az egységesen karcsúsított szabásmóddal készült, de bőrszínük és díszítményük szerint számos változatot, karakterisztikus típust képviselő bőrujjasok pontos területi elterjedése és készítési helye - a tárgyakhoz fűzött elegendő feljegyzés és a részletesebb szakirodalmi feltárások híján - sajnos nehezen állapítható meg. Ez a típus, melyet maga a gyűjtő is tévesen adatolt, Baranya és Somogy megyékből ismert. Egy korai publikáció a Déri-gyűjteményben is képviselt Baranya megyei Püspökbogádról származó rátétes ködmönök hímzett változataként mutatja be (SZMIK1902) 3 . A dél-dunántúli ködmönök között ez a legdíszesebb ködmöntípus, minden részletében díszített felületével szinte összesűrítve illusztrálja az e területeken jellegzetes díszítőmódokat: a vörös rátétes háromszög alakú vállfoltot, mely kirajzolja a díszíthető hatszögletű felületet, benne a vörös rátétes szimmetrikus virágtövet a tulipán csúcsvirággal és a küllőszerűen kicsipkedett bőrvirággal. Utóbbi a Tolna megyei Sárköz ködmöneinek is jellegzetes díszítménye, és mint vándormotívum megtalálható számos dél-dunántúli 3 Az ugyanehhez a viseletcsoporthoz tartozó Hosszúhetényből a Néprajzi Múzeum is őriz egy példányt: NM 138.916.
