A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Emlékezés a Bocskai-felkelés 400. évfordulójára - Nyakas Miklós: Bocskai és a hajdúk

nyerükef, s nem ismerték a mezőgazdasági munkát. Biztatások, ígéretek helyett bizonnyal értékes ajándékokat küldött a hajdúk magatartását meghatározó kapitányoknak, és zsoldot, valamint gazdag „sákmánt" ígért a rendszertelenül fizetett közkatonáknak. Megbízottai természetesen számítottak és hivatkoztak a hajdúk protestáns voltára is, azt állítván, hogy Belgiojoso amiatt üldözi urukat, mert az nem akar katolikussá lenni. Emellett azzal a titkos céllal vonja össze a hadakat Adorjánnál, „hogy mindenkit a katolikus hitre térítsen, és aki ellenkezik, azt kiirtsd' - olvashatjuk Belgiojoso több írásában, így az ecsedi Báthory Istvánnak küldött levelében is".

21 A helyzet tehát ténylegesen az lehetett, hogy a sokat próbált, mondhatnánk úgy is, hogy a „hétpróbás" hajdúvezérek az azonnali és kézzelfogható „zsákmány" reményében állottak Bocskai mellé, feltehetően állandó zsold megfizetésének ígéretével, s a ténylegesen megvalósuló jutalmazás, a megnemesítés és letelepítés ekkor szinte bizonyosan nem került szóba. Ugyanakkor komolyan hibáznánk, ha az 1604. okt. 14-ének estéjén aláírt hitlevél pontjainak nem tulajdonítanánk kellő fontosságot. Ez a hitlevél ugyanis nemcsak egy végső szükségbe jutott nagyúr és a zsoldba fogadható katonák szerződése, hanem komoly nemzeti és vallási kitételei is vannak. Nevezetesen: „Az mi hit levelünket attuk az nagyságos Vytézlő Bocskay Istvánnak, ez körösztinsignek s az mi Orzagunknak s ides Hazánknak legh fő képpen az egi Igaz Hitnek megh oltalmazására kötöttünk hitvei erre magunkat s hogi edgüt ilnink s halnánk az egi Igaz hit mellet megh".

22 A rendi és vallási kitételek valószínűleg - teljesen érthetően - elsősorban Bocskai kívánságai lehettek, hiszen a nemzet és Európa előtt fegyveres szembefordulását a császári hatalommal a későbbiekben is ezzel indokolta. A hajdúk ezt mindenesetre elfogadták, s meggyőződésünk szerint magukévá is tették. Ezt bizonyítja az ún. második hajdúfelkelés alatti magatartásuk, amikor követeléseiket önállóan fogalmazták meg, még ha tollforgató értelmiségiek, elsősorban református prédikátorok segítségével is. A vallási szempontot pedig nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hajdúk magatartásánál. Bihar megye ekkor gyakorlatilag tisztán református terület. Alvinczi Péter, Pázmány Péter leghevesebb és leghatalmasabb ellenfele például egészen biztosan hatással volt a hajdúmozgalomra. Alvinczi Péter (Nagyenycd, 1570 körül - Kassa, 1634. nov. 22.) iskoláit Nagyenyeden kezdte, majd Nagyváradon tanult, azután pedig két ízben is ellátogatott a külföld nevezetesebb egyetemeire. 1599ben, év elején hazajött, ekkor debreceni rektor, 1603 őszén nagyváradi első pap lett. Mint ilyen, 1604. február 22-én a bihari egyházmegyének esperese is. 1605 legelején, mivel Várad császári kézen maradt, Nagykerekiben lett lelkész, innen körülbelül egy év múltán Kassára ment magyar elsőpapnak. A közéletben is kivételes szerepet játszott, előbb Bocskainak, azután Rákóczi Zsigmondnak, majd Bethlen Gábornak legbizalmasabb híve. Valószínűleg ő volt a szerzője a Bocskai védelmére kiadott Apológiának (1608) is. Bocskai hadainak rendtartása egyébként előírta a rendszeres hitéletet, már ekkor, s különösen a második hajdúfelkelés során a hajdúk érvrendszerében a protestáns szempontok kiemelkedően fontosak voltak. Ne felejtsük el, hogy ezek a hajdúk minden ismert kilengésük, és a korra jellemző zsoldosmentalitásuk ellenére e táj lakói voltak, s letelepítésük után egyik első dolguk volt egyházukat és iskolájukat megszervezni. Ez egy évtizeden belül meg is történt. Bár a hajdúk fegyveres segítsége nélkül Bocskai ellenállása és fegyveres szabadságharca katonailag reménytelen helyzetbe került volna, a bihari nagyúr a kezdetektől fogva szuverén volt, személyisége, politikai, katonai, diplomáciai tehetsége az első pillanattól kezdve lehetővé tette, hogy a nemzet érdekeit fogalmazhassa meg, s ha kellett, ezt a hajdúság felé is a legkeményebben érvényesítette. Lippai Balázs kivégzése ezt bizonyítja, amelyre Bocskainak elsősorban politikai szempontok miatt volt szüksége. Szénássy Mátyást, a tizenötéves háborúban feltűnt, híressé vált 21 Bocskai István Ecsedi Báthory Istvánhoz. Szerencs, 1605. márc. 20. MTT. 1874. 64 - 66. 22 Nagy László: A Bocskai-szabadságharc katonai története. Bp., 1961. Függelék. 69