A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Emlékezés a Bocskai-felkelés 400. évfordulójára - Nyakas Miklós: Bocskai és a hajdúk

hajdúkapitányt, aki 1604. október 15-én az elsők közt csatlakozott Bocskaihoz, s részt vett az álmosai ütközetben, s aki 1605 januárjában Szatmár ostromát vezette, amiért a vár feladása után az őrséget levágatta, Bocskai fogságra vetette. Igaz, később megbocsátott neki. Bocskai kiváltságlevele a kismarjaiaknak azt látszik bizonyítani, hogy a fejedelemnek távlatos elképzelései voltak egyes közösségek kollektív kiváltságolásáról, s szerepéről. Ezt bizonyítja székely politikája is, amelyre mind a kismarjai, mind a hajdúk nemesítésénél hivatkozott is, s ebből a nézőpontból tekintve a hajdúpolitikáját, kiváltságolásait távlatos nemzeti és társadalmi programnak is tekinthetjük. 3. A hajdúk kívánságairól kevés konkrét adatunk van. Mindenesetre látnunk kell, hogy a hajdúság már a felkelés pillanatában sem egységes társadalmi alakulat, hanem több szempontból is erősen rétegzett. Ebből következik, hogy elvárásaik is mások lehettek, de ennek részleteiről vajmi keveset tudunk. A hajdúság katonailag legértékesebb részének tömeges megnemesítése, letelepítése, földhöz juttatása olyan kompromisszum lehetett, amelyet eredetileg egyik fél sem akart, de amely nagyon sokféle ok miatt az egyedüli járható útnak bizonyult. Bocskai három kiváltságlevélben oldotta meg a tömeges nemesítést és letelepítést. Az 1605. dec. 12-én kelt korponai kiváltságlevélben 9254 hajdúvitézt kiváltságolt, s telepített le Szabolcs vármegye területére. Erre a legjelentősebb kiváltságolásra, a hajdúk „Magna Chartájának" is mondott adománylevélre vezetheti vissza jogait a mai hajdúvárosok többsége, Böszörmény esetében a Báthory Gábor által Kallóból történt áttelepítéssel bonyolítva. Szoboszló 1606. szept. 2-án külön kiváltságlevelet kapott, itt számot nem ismerünk, csak a Halasi Fekete Péter alatti kapitányok nevét. Külön kiváltságlevelet kaptak a kölesér-nagyszalontai hajdúk, amely kiváltságolás már Bihar területére szólt, és így sorsuk is másként alakult, mint szabolcsi társaiké. Ugyanakkor Bocskai váratlan és korai halálával a 30 000 főre becsült hajdúság kétharmadának a sorsa rendezetlen maradt. Bocskai egyéni nemesítéseinek fényében és a későbbi - elsősorban a Báthory Gábor alatti történéseket figyelembe véve azt mondhatjuk, hogy a hajdúság vezető rétegének ambíciói a nemességbe való emelkedést célozták. Néhány példát említsünk csupán ennek érzékeltetésére. Bődi (Bődy) Halasi Mátyás, a fejedelem által 1606-ban Szoboszlóra telepített lovashajdúk egyik kapitánya, 1608 áprilisában maga és felesége számára Báthory Gábortól kiváltságlevelet kapott a Kisbajomban lévő portájukra. Fekete Péter /halasi/ a Bocskai-szabadságharcban feltűnt hajdútiszt. Bocskai 1606. szept. 2-án az alatta szolgáló hajdútisztekkel együtt Szoboszlót adta neki adományul, 1608. májusában Báthory Gábor birtokadományt adott neki Burdán, s ugyanekkor rétszentmiklósi házát és földjét kiváltságolta. 1612-ben Szoboszló kapitánya lett. 1619-töl Bethlen hűségére állt és részt vett a Habsburg-ellenes hadjáratokban. 1620 májusában a csehek megsegítésére küldték, majd a Dunántúl elfoglalására. 1621-ben is jelen volt a harcokban, amelyekben jelentős hadisikercket ért el. 1633-ban még szoboszlói kapitány volt. Bocskaitól feleségével. Éles Annával 1606-ban, 1617-ben pedig II. Mátyástól címeres nemeslevelet kapott. Csomaközy András (fi 635) középnemesi származású hajdútiszt a Bocskai-szabadságharc idején emelkedett hírnévre. 1605 augusztusában Homonnai Drugeth Bálint 500 hajdúval Csejtéröl a közeledő császáriak ellen küldte, decemberben Árva várát támadja. Rhédey Ferenc magával vitte Váradra, ahol vicckapitány lett. 1616. elején Bethlen Gábor az ellene gyülekező szabadhajdúk szétszórására küldte. 1620 augusztusában a fejedelem hadtoborzását irányította. 1623-ban Eszterházy Miklós „jó barátja"-ként üdvözli őt. 1632-ban I. Rákóczi György híveként szétszórja a fejedelem ellen készülő hajdúkat. 1633-ban a Báródság kapitánya és nagybirtokos. Szilassy János (fi 614) egykori „kóborló" molnárlegényből hajdúvezérré emelkedett hajdúkapitány. A tizenötéves török elleni háborúban tűnt ki, 1600-ban Mihály vajda hajdúinak parancsnoka volt. Nem tudni, mikor állt Bocskai zászlai alá. 1605 augusztusában Homonnai Drugeth Bálint kapitányaként vert szét egy császári tábort. Az elsők között kapott kiváltságot 1605-ben Korponán. 1608 áprilisában a hajdúegyezmény egyik aláírója volt. Báthory Gábortól Hencida várát és Kölest kapta adományként. 1609-ben újabb adományokban részesült, részt vett a havasalföldi 70