A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Régészet, ókortudomány - Szolnoki László: A nagycseri vaseszközlelet
láncszemekkel záródó kapcsos vagy karikás béklyóval szemben, nem csak a ló mozgását korlátozták legelés közben, hanem ellopását is megakadályozták. Ezeket az eszközöket a középkorban a falusi kovácsok készítették. 17 A cigánybéklyóknál két változatot lehet megkülönböztetni. Az egyik változatnál a lakatot a kengyel szárából alakítják ki, ilyen a Nagycserén előkerült béklyó is, a másiknál ezzel szemben a lakat külön összekötő tagként a kengyel szárai között található. Teljes béklyó ritkán kerül elő, sokkal gyakoribb, hogy béklyólakatok, láncdarabok és néha béklyókulcsok látnak napvilágot a feltárásokon. A vizsgált lelet legjobb párhuzama Árpád-kori és CeglédMadarászhalmon került elő." A cigánybéklyók mindkét változata az Árpád-kort követően is használatban maradt. Késő középkorból származó darab Ozoráról ismert. 39 A Déri Múzeum néprajzi gyűjteményében található béklyók alapján ez az eszköz, szinte változatlan formában, fennmaradt a XX. század elejéig. 4 " A nagycserei szerszámok között 3 rövidkasza található. Az eszközök közül kettő ívelt hátú, egyenes pengéjű, hegyben végződő, ormóval megerősített szerszám. A harmadik egyenes pengéjű, ormó nélküli, ferdén levágott hegyű rövidkasza. A harmadik szerszám valószínűleg azért különbözik jelentősen a másik két rövidkaszától, mert az oldalain megfigyelhető hornyok alapján, egy törött kardpengéből kovácsolták ki csekély átalakítással. Mindhárom eszköz pengéje tompaszögben csatlakozik, a nyakához, amely makkos kialakítású. Ezeket a szerszámokat a hosszúkaszáktól eltérő módon használták. A rövid nyélhez tompaszögben csatlakozó nehéz, rövid pengével csak nagy lendülettel lehetett vágni. Ezekkel az eszközökkel füvet kaszáltak, állati takarmány céljára, mivel a gabona aratását a sokkal kisebb szemveszteséget produkáló sarlókkal végezték. 41 A füvet magasan és egyenetlenül vágó rövidkaszákkal jól lehetett kevésbé előkészített, elvadult réteken, kaszálókon, erdei tisztásokon, egyenetlen, köves, bozótos talajon kaszálni. Hatékonysága megközelítette a később megjelent hosszúkaszáét, de a vele végzett munka jóval nagyobb erőkifejtést igényelt. Ezek az eszközök már a késő vaskorban megjelentek és csak a hosszú kaszák XIV-XV. századi elterjedése szorította ki őket, a mai Magyarország területéről. 42 A rövidkaszák ezt követően is használatban maradtak az erdős, hegyi területeken, vagy módosult funkcióban, szár és nádvágóként. A nagycserei rövidkaszák legjobb párhuzamait, formájuk és méretük alapján, az Árpád-kori eszközök között lehet megtalálni. Egyedül a kardpengéből, a lehető legkisebb munkával, kialakított rövidkasza mutat késő népvándorlás kori jegyeket, de ebben az esetben a szerszám formáját nagymértékben befolyásolta a másodlagosan felhasznált nyersanyag. A Nagycserén napvilágra került rövidkaszákhoz hasonló szerszámokat ismerünk Kecskemét-Árvaházárol, 4 ' Debrecenből 44 és Cegléd-Madarászhalomról. 45 A szerszámleletben található szegecsfejhez és szeg vagy szegecsszárakhoz tartozó vasdarabok nagy tömegben kerülnek elő település és várásatáson. Rossz megtartásuk, töredékes állapotuk miatt még funkciójuk sem állapítható meg, a lcletanyag korának meghatározására teljesen alkalmatlan eszközök. A fémeszközöket rejtő homokdomb déli végén, a lelőhelytől DNy-ra 650 m távolságra, a leletek felfedezésének idején fakitermelés folyt (2. kép). Ezen a területen a földből kihúzott fatuskok gyökerei Árpád-kori kerámia darabokat forgattak ki a talajból. Az erdőirtás DNy-ra 250 m távol37 Szabó Gy 1954, 137-138 38 Topái 1973, 58, 87; Müller 1975, 75-76 39 Gere 1998, 82, XVII. I. I 40 DM. Ltsz.: V.61.3.1.1 41 Takács 1970,203-206 42 Müller 1975,78,92-95; 1982,484-492 43 Szabó K. 1938,16,18 44 Ikvai 1962, 143-144; Kiss 1962, 32; Müller 1975, 91-95 45 Topái 1973, 90, II. t. 2; Müller 1975, 78 222
