A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Történelem - Krankovics Ilona: Egy nemesi cím megújításának története

tatván" minkét fél a perben egymás ellen tett illetlen és „motskos" sértegetéseit. Majd az ítélet kimondja, Bán János követelését Kis Orbán Istvánnal szemben külön eljárás útján érvényesítheti. A bíróság döntése ellenére, Kis Orbán Istvánnak még 1816-ban sem sikerült elérnie, hogy a Bán János visszafizesse az általa jogtalanul magánál tartott 600 rhénes forintját. Valószínű csak az alkalmas pillanatot várta, hogy igazságának érvényt szerezzen, ha kell önbíráskodás útján is. 1816-ban Kis Orbán István, mint a város tanácsának tekintélyes tagja, Bán János Hatvan utcai háza árának kifizetését „fenntartotta", még rendezetlen adósságára hivatkozva.

18 Bán János igazságot kér, hisz házát és telkét a város kérésére adta el, hogy helyén a tüz útjának megakadályozására utcát alakítsanak ki.

|g A panasz kivizsgálására kirendelt szenátor, annak rendje s módja szerint „feleletadásra" szólította fel Kis Orbán Istvánt, aki előadta Bán János a részére 1808 óta adósa. Perükben hiába született a vitatott 600 rhénes forint megfizetésre, ennek végrehajtása ez idáig nem történt meg. Hiába fordult több alkalommal néhai Fáy Ferenc szenátorhoz az „executio" véghezvitele érdekében, de „holta napjáig Sohase tellyesítette" azt. Amennyiben Bán János kifizeti a bíróilag is megítélt 600 rhénes forintot, akkor János testvérével közösen rendezik a nemességük „kikutatásában" tett fáradozását. Két hét sem telt el, Bán János a város tanácsához intézett panaszát követően, 1816. augusztus 19-én Kis Orbán István fordult igazságért a város tanácsához. Levelében előadta, hogy fia boltjában mások előtt kérés nélkül a „Vak Bán kérkedve mondotta előtte, meg tanítom már úgymond az ijjen atta Orbányt mind kezénél vágnak már az írások", s azzal „előmutatta" azokat, sőt olvasott is némelyikből. Komlósy Dániel szenátor még aznap utasítást adott a Cseke Sára „férj nélkül való" asszony házába lakó Bán Jánosnál lévő iratok átvizsgálására. A kiküldött tanácstagok jelentésükben beszámoltak a házkutatásról: „ott minden ládákat és ágyakat fel hányatván, a' mely írásokat találtunk összve szedtük és bé copertáztuk s lepecsételtük". A városházára felvitt iratokat Simonffy Ferenc szenátor átvizsgálta, de azok között a panaszos nevére szólót nem talált.

20 Sajnos a vita lezárásáról nincs további forrásunk, az viszont bizonyos, hogy Kis Orbán István önbíráskodását a város tanácsa nem engedte, s 1812-ben született bírói ítélet valószínű végrehajtás nélkül maradt. A egymással perlekedő felek vitájához nem tartozik közvetlenül, ám igen értékes forrásként maradt ránk Bán Jánosnak az a kérelme, melyben 1816-ban háza leégéséről kér igazolást. A kérelemben előadottak szerint, a Debrecen 181 l-ben pusztító tűzvész az ő Hatvan utcán lévő házát is megrongálta, a házban tartott leveles ládája elégett nemesi levelével és sok más fontos irattal együtt. A város tanácsa csupán a ház „megégését" igazolta, a kérelemben említett elpusztult iratok „mibenléte" ismerete nélkül nem foglalt állást.

21 A forrás bepillantást nyújt a közel kétszáz éve élt emberek hétköznapjaiba, a pereskedés szereplői szinte megelevenednek előttünk. 18 HBmLIV.A. 101 l/k.445/1816. 19 HBmL IV.A. 101 l/k.445/1816.Bán János Hatvan utca 273 szám alatt levő telket a város több más városi telekkel együtt, ezekben az evekben vásárolta meg azzal a céllal, hogy egyenes utcák kialakításával, a „zegzugos" építkezés tiltásával a tűz szabadon futását megakadályozzák. Ezek, az első városrendezési intézkedések, a további építkezések szigorú szabályozásával párosultak. 20 HBmLIV.A. 101 l/k.599/181 ó.bcpillantást 21 HBmL IV.A. 1011/q 3. Bán János, a tanácshoz írt folyamodásában előadta, hogy Farkas János és Mihály pesti lakosok rá bízott „tcstimoniális levele" több más fontos irattal együtt a tüz martaléka lett. Az állítás „gyanús" volta miatt nem csodálkozhatunk, hogy a város elzárkózott az iratok elégésének bizonyításától. 255