A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az ókori Róma építészetének rövid ismertetése

így pl. a provinciák európai nagy városaiban: Kölnben, Párizsban, Londonban, sőt Pesten is (Contraaquincum) a városmag e körül alakult ki. A dián bemutatott, rekonstrukció alapján elképzelt kölni állandó jellegű castrum alaprajza is derékszögű négyszög, melyet a főutak 4 egyenlő részre osztanak. A központi részen áll a fővezéri épület, az oltár és a hadipénztár. Az utak mentén a katonák szálláshelyei sorakoztak. A birodalom terjeszkedését, fenntartását, biztonságát a castrumokból kiinduló légiók biztosították. A császárkorban a Forum Romanum a Capitolium tövében tovább épül. A nagyobb, nevesebb uralkodók külön-külön fórumokat létesítenek. így Caesar, Augustus, Verpasianus, Trajanus fóruma a Tabularium alatt épül ki. E korban épülnek a pompázatos császári paloták is a Palatínus dombon. A Forum Romanum egy részéről - rekonstruáltan - a dia átnézeti képet nyújt. Itt láthatjuk a következő számozású épületeket: Saturnus templomát (1), a Via Sacra (szent út - 2), Vespasianus templomát (3), a Rostra (szónoki emelvény - 5), Septimius Severus császár diadalívét (5), a Curia épületét (6), a Basilica Aemilia (7), Maxentius bazilikája (8), Antoninus és Faustina temploma (9), a Colosseum (10), Vesta templom s mögötte a Vesta-szüzek háza (11-17) stb. A dián kiemelkedően látható a Curia és a Basilica Aemilis épülete. Középen diadaloszlopok. Továbbá jól látható Maxentius bazilikája is. (Baloldalt) A 22. dián pedig az alsó képen - rekonstrukcióban - látható a Vesta szüzek kétszintes, oszlopcsarnokos, esőgyűjtő medencével ellátott átriuma. A felső képen az épület maradványai a Vesta-szüzek szobraival. A diáról fogalmat nyerhetünk arról, hogy milyen lehetett Maxentius háromhajós bazilikájának belseje ill. oldalhajója dongaboltozatos fülkéivel, melyeket kazetták díszítenek. A mellékhajók fölé emelkedő főhajót 25 m átmérőjű keresztboltozat fedi. Az épület ilyen bazilikális szerkezeti megoldása is példamutató vívmánya a római építészetnek. A rómaiak a vízszintes kőgerendák helyett már félköríves kiképzésű boltíveket (archivolt) alkalmaztak. A félhenger alakú dongaboltozattal és a keresztboltozattal lehetővé vált számukra 20-30 méteres fesztávolságuk áthidalása, illetve nagy termek lefedése. (A keresztboltozat két keresztirányba egymásba tolt félhengerből áll.) A Forum Romanum területén emelték Kr. u. 81-ben a Flaviusok (Vespasianus és Titus) győzelmének dicsőítésére Titus diadalívét. A téglatest alakzatú építményt egyívnyílásúnak látjuk. A dongaboltozat felső része kazettázott. Oldalsó részein domborművek láthatóak: Jeruzsálem bevételére emlékeztetnek. Az oszlopokkal (kompozit) díszített építményt - a sarokoszlop fölött - golyvázott (kiugró) párkányzat ékesíti, s fölötte helyezkedik el a fekvő téglatest alakzatú attika, s azon a dicsőítő felirat. A 3 ívnyílású Constantinus diadalív - melyet Kr. u. 315-ben szenteltek fel, - a Colosseum mellett áll. A nyílásokat korinthoszi oszlopok díszítik, melyeket magas oszlopszékre állítottak. A főpárkányon 4-4 szobor áll a magas attika előtt. Az oldalívek felett körlap alakú domborművek láthatók, melyek Hadrianus (Kr. u. 117-139) idejéből valók. A Colosseumot, ill. a Flaviusok amfiteátrumát Vespasianus császár kezdte el építtetni. Halála után fia - Tims - fejeztette be Kr. u. 79-ben. Külsejét a mintegy 48,5 m magas, elliptikus alaprajzú falazatát az egymás fölött elhelyezkedő 3 árkádsorból képezték ki. (Külső kerülete mintegy 570 m. Hossza 188 m, szélessége 156 m.) A lépcsőzetesen kiépített lelátón mintegy 50.000 néző helyezkedhetett el. Belül a porondja sok véres harc színtere volt mind a gladiátor-küzdelem, mind a vadállatok lemészárolása 457 dia: 20. dia: 21. 2. hang: dia: 22. dia: 23. dia: 24. dia: 25. 1. hang: dia: 26.