A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Múzeumpedagógia - Porcsalmy János: Az ókori Róma építészetének rövid ismertetése

során, valamint a keresztények üldözésekor. A harci szellemet az örökös hódító háborúkat folytató Róma a vérengzésekkel is éleszteni akarta, egyúttal a tömegek elégedetlenségét ilyen cirkuszi „játékokkal" való szórakoztatással akarta levezetni. Porondjának padozatát kőlapokkal oly tökéletesen képezték ki - bár alatta helyiségek voltak, mint pl. a vadállatok ketrecei, a gladiátorok tartózkodási helye, hullakamra, stb. -, hogy azt vízzel eláraszthatták, s azon hadihajókkal tengeri csatákat is lebonyolíthattak. Az egymásra épülő félköríves nyílások pillérjeit a földszinten toszkán, az első emeleten ion, a második emeleten korinthoszi oszlopok, a legfelső szintjén pedig lizénák (falsávok) díszítették. Ez az ún. Colosseum motívum. Legfelül pedig ponyvafeszítő rudak, vízszintesen párkányok tagolták. Az ívnyílások mindegyikében az első, második emelet szintjén szobrokat állítottak. Az amfiteátrum közelében állították fel Néró császár hatalmas szobrát, melyet Colossusnak neveztek. (Később erről nevezték el az amfiteátrumot Colosseumnak. Magát a szobrot Néró halála után ledöntötték.) A cirkuszok közül a Circus Maximus, mely a Palatínus domb tövében épült ki, Róma legnagyobb létesítménye volt. Még az etruszk királyok, Tarquinius Priscus idején kezdték építeni, és később Julius Caesar, Trajanus nagyobbíttatta, ill. alakíttatta ki az Aventinus és a Palatínus dombok között. Mindenféle látványosság célját szolgálta. (Pl. kocsiversenyek lebonyolítása, lovasjátékok, keresztények szörnyűséges kivégzése, stb.) A hosszanti, nyújtott téglalapalakú tér két végén ívesen zárt, középen kettéosztott cirkusz nézőtere kb. 200.000 személyt fogadott be. A hosszú, stadionszerü porondjának középső részén - a pódiumon - obeliszkek helyezkedtek el. Körkörösen, lépcsőzetesen emelkedett a lelátó, - 3 szintet képezve. E diapozitív alsó részében látható Venus és Róma temploma. Ez volt Róma legnagyobb méretű pogány temploma. Hadrianus császár terveztette és építtette a Colosseum közelében, a Forum Romanum területén. A pódiumra emelt templom portikuszát (előcsarnok) felmagasított korinthoszi oszlopok díszítették. Felettük architráv s azon nyugvó timpanon, melynek szegélyét fogazással ékesítették. A timpanonon tetődíszeket (akroterionokat) helyeztek el. A Pantheon az antik Róma egyik legszebb, legnevezetesebb épülete, mely, szinte eredeti épségben maradt az utókorra. Felirata arról tanúskodik, hogy azt Agrippa, Augustus veje építtette Kr.e. 27-ben, minden isten tiszteletére. - Majd Hadrianus (Kr. u. 117-138) császár építtette át, illetve restauráltatta egy tűzvész után. Ez a legjobban karbantartott ókori műemlék 43,2 m átmérőjű körtér, felette a gömbboltozat központjában egy 9 m átmérőjű környílás (opeion), mely világítás céljára is szolgál. Az óriási félgömb kupolát művészi módon tervezték téglaíves, s gyűrűs betonboltozású megoldással, mely a római építészet nagyszerű eredménye. A kupola belsejét körkörösen 5 sorban kiképzett, egyre kisebbedő kazetta díszíti, melyek négyszögletesen mélyítettek. A Pantheon köralaprajzú (centrális) belső tér, mely 8, felváltva szögletes és félköríves fülkével van ellátva. A fülkéket korinthoszi oszlopok díszítik. Kupolája a nagy szír építész: Apollodoms (Apollodorusz) müve. Különleges és merész újításra valló építészeti érdekessége, hogy a Pantheon átmérője s belső magassága is 43,2 m. Az előcsarnok impozáns. 8 hatalmas korinthoszi oszlop díszíti, melyek - a gerendázattal együtt - a timpanont, a háromszögű oromzatot támasztják alá. A mai Angyalvárnak nevezett épületet Hadrianus császár építtette a Tibcris partján a maga számára, mauzóleumnak. A síremléket láthatjuk rekonstruált állapotban a diapozitív alsó képén. (A hozzá vezető hidat később - a középkorban - angyalokat 458 2. hang: dia: 29. I. hang: dia: 30-31. 2. hang: dia: 32-33.