A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Lakner Lajos: A Csokonai Kör és Debrecen társadalma

tekinthető írásokat találhatunk. Csak egyetlen komolyabb vitát említhetünk meg: Juhász Géza és Pap Károly összeütközését. 1934-ben Juhász Gézát, aki ekkor már nemcsak a Csokonai Kör örökös tagja, hanem az Ady Társaság ügyvezető elnöke is volt, meghívta a kör, hogy tartson előadást Herczeg Ferencről. Juhász előadásában komoly kritikával illette az ünnepelt író-fejedelem drámáit, amit a kör elnöke nem hagyott szó nélkül, élesen letorkolta az előadót."

10 Az eset nemcsak amiatt érdekes, mert szemléletes példáját adja a kultikus beállítódás és a kritikai elemezés összeférhetetlenségének. Most fontosabb ennél a történet befejezése: a vitázó felek kibékültek és megegyeztek abban, hogy a maguk módján mind a ketten a magyarság javát szolgálják."" Helyre állt tehát a rend, anélkül, hogy a körnek komolyan szembe kellett volna néznie önmagával. Mindez persze összefügg a kör mentalitásával, programszerű kiegyenlítésre törekvéséve] is, mely szerint nem kell egyetlen irodalmi irány mellett sem határozottan kiállni, hanem mindent be kell fogadni. Mindez talán a 20-as évekig, amíg a kör Debrecen egyetlen komoly irodalmi és kulturális társasága volt, érthető is. 1927-ben - nem előzmények nélkül - azonban megalakult az Ady Társaság. Ekkortól már nemcsak lehetőségük, hanem szükségük is lett volna arra, hogy határozott irányt válasszanak maguknak. Ennek ellenére még 1943-ban is, válaszmányi tagságáról lemondó levelében e program mellett érvelt Sz. Kun Béla.'"

2 Döntését azzal indokolta, hogy a kör nem csinál semmit, mindeközben azonban nem vette észre, hogy nem egy magyar kultúra és nem egy magyar irodalom létezik, s a paletta színeit nem lehet egyformán szeretni. E se hús-se hal magatartásnak nagy szerepe volt abban, hogy a kör a 20-as évek közepétől egyre jelentéktelenebb szerepet játszott a város kulturális életében. Végül nézzük meg röviden, mire futotta a kultúrához és az irodalomhoz való kultikus viszonyból, amely megszabta a kör lehetőségeit. Mivel a Csokonai Kör kitüntetett szerepet tulajdonított a múltnak, épp ezért fő törekvésükké vált a város és a magyar kultúra-irodalom emlékeinek gyűjtése és ápolása. Mindenekelőtt a kör névadójához kapcsolódó emlékeket gyűjtöttek: kéziratokat, kiadásokat és relikviákat. Bár a Csokonai Kör vezetői az 1902. évi jelentésükben kijelentették, hogy a „kultusznak nem elég csupán az ereklyék gyűjtése",'", ennek ellenére egy korabeli újságcikk már ekkor úgy ábrázolta a kört, mint amelynek tevékenysége kimerül ezeknek, az irodalomról semmit sem mondó tárgyaknak a gyűjtésében. Persze érthető a kör relikviákhoz való vonzódása, hisz egyrészt számukra nemcsak Csokonai müvei, hanem alakja is fontos volt, másrészt e tárgy-együttes segítségével a kör növelhette hatókörét. Hamar megtapasztalhatták ugyanis, hogy vannak olyan társadalmi rétegek, melyek egyedül csak a relikviák révén szólíthatok meg. Annál kevésbé lehetett idegen c tárgyak gyűjtése a Csokonai Körtől, mert a működésük előtti és részben az előzményüknek is tekinthető Csokonai-kultusz kizárólag a költő személyéhez és kultusza tárgyaihoz kapcsolódott. így van ez mind az ún. népi Csokonai-kultusz körébe tartozó legendák és tárgyak, mind pedig a hivatalos kultuszát hirdető szobrok és emléktáblával megjelölt lakóháza esetében is. A kör vezetői nem tehették meg, hogy ezeket kizárják az általuk működtetett kultuszból, mert akkor eleve egy szűk irodalmi érdeklődésű réteg képviselőiként kellett volna önmagukat definiálniuk. Lilla gyűrűje bizonyára több érdeklődőt vonzott, mint a nehezen értelmezhető Csokonai-művek. E törekvésüket mintegy betetőzi a Csokonai Ház megszerzése és múzeumként való berendezése. Számukra is ismertek voltak a nyugat-európai példák, természetesen nem volt ismeretlenek 100 A hivatalos és a kitaposott magyar irodalom harca a Csokonai Kör irodalmi ülésén. Dcbrcczcni Független Újság, 1934. február 15. 3. és Juhász Géza lemond a Csokonai Kör tagságáról, ha nem kap elégtételt. Debreceni Független Újság, 1934. február 17. 3. 101 // Csokonai köri Herczeg-vita békés elintézése. Debreceni Független Újság, 1934. február 22. 3. I02&. Kun Béla levele a Csokonai Kör választmányához, J943. július 16. Kézirat, Tiszántúli Református Egyházkerület Nagykönyvtára Kézirattára. 103 // debreceni Csokonai Kör 1902. évi jelentése. Debrecen, 1903. 10. 432