A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Irodalomtörténet - Orosz György: Apokrifek, vallásos népénekek az óorosz időkből
Jellemző a mítoszra az oksági viszonyok felcserélése: a tárgy eredetét állítja be lényegének. Egy tárgy szerkezetének, felépítésének a bemutatása egyenlő annak ismertetésével: hogyan készült. A környező világ leírása azt jelenti, hogy elmondjuk eredetét. 65 Tehát a „cethalak tartják a földet a hátukon" megállapítás egyenlő a föld eredetének közlésével. Itt a mitikus hal demiurgoszi (világteremtő) funkciója passzív változatban szerepel: a bálna a hátán tartja a földet. Ebből a passzív szerepből kilépve mozgásával (= földrengés) sok szerencsétlenséget okozhat, még a világ pusztulását is előidézheti. A babonás emberek - mutat rá Scapov -, éppen a földrengésben látták a világ vége bekövetkezésének legmegbízhatóbb előjelét. 6 '' A földrengés okának olyan magyarázata, miszerint a földet tartó állatok (cethal, ökör, bivaly stb.) megmozdulnak, az egész magyar nyelvterületen megtalálható. 67 Elhamarkodott lenne az a sommás következtetés, hogy a pogány korból fennmaradt kozmogónia cethalakkal kapcsolatos emlékfoszlánya az apokrif irodalomból került át a keleti szlávok népi hitvilágába, így a vallásos népénekekbe is. A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Messzemenően megszívlelendő Petkanova idevonatkozó megállapítása: „Magától értetődik, hogy nem minden hasonlóságot lehet az apokrifek és a néphit között az apokrifeknek az utóbbira gyakorolt hatásával magyarázni. Nagyon gyakran fordítva játszódott le a dolog - a népi elképzelések és nézetek szüremlettek be az apokrif elbeszélésekbe, vagy pedig tipológiailag rokon nézetek maradtak fenn szájhagyomány útján. Nehéz elválasztani egymástól a nép világnézetének különböző rétegeit, mivel minden egyes korszaknak megvolt a saját hiedelemvilága, amely fejlődött és gazdagodott. Vitathatatlan azonban, hogy a középkor népi világnézetének egy jelentős része az apokrif gondolatvilág és tematika számos megjelenési formájának hatása alatt keletkezett." 61 * Veselovskij is hasonló következtetésre jutott az apokrifek, a vallásos népénekek és a bilinák bonyolult kölcsönhatását vizsgálva. A motívum- és témakölcsönzések irányát nagyon gyakran nem, vagy csak hozzávetőlegesen lehet meghatározni. 6 '' Mocul'skij végigkövette a cethalak utazását a különböző kultúrákon át. Kiinduló állomásnak az ö véleménye szerint a mítoszokkal és bölcselkedő prózai részekkel bővült óind hősi eposz, a Maháhhárata mondható, valamint a leghíresebb óind mesegyűjtemény, a Pancsatantra. Ezek az indiai mesék és mondák részint arab átdolgozásban (pl. az Ezeregyéjszaka meséinek indiai meseelemei), részint az utazók révén szóbeli úton a görögökhöz is átkerültek, de behatoltak Nyugat-Európába is. Bizánci közvetítéssel a keleti szlávokhoz is eljutott a cethal-motívum. 7 " A Maháhhárata egyik mítosza -A vízözön (A hal története) - arról tudósít, hogy Manu pártfogásába vett egy parányi halat, miután az megszólította őt és segítségét kérte. A legendás király a halacskát egy vizesfazékba csúsztatta, majd egy nagy tóba dobta, s mivel a „lótusz-szemü hal" to65 Tokarev I98X: I. 13. 66 Scapov 1906: I. 84. 67 Na^y 19X8: 121.; Pócs 1990: 528. Gunda Béla a földet tartó ökör, bivaly elképzelést ázsiai eredetűnek tartja, míg a cethal-motívum szerinte Dél-Eurázsiára jellemző. Európai elterjedését a keleti szektáknak tulajdonítja. Közli továbbá, hogy a bogumilek egyik szent könyve katekizáló formában tartalmazza az idevágó ismereteket (Cunda 1946: 104. Idézi öt Nagy 1988: 121). A bogumilek ezen „szent" könyve minden bizonnyal a Liber S. Joannis avagy ínterrogationes S. Joannis et responsiones Christi űomini. Gavazzi Délkelet-Európa vonatkozásában vizsgálta a föld alapjául szolgáló, s egyben földrengést is okozó óriási állatokkal (bivaly, bika, ökör, hal) kapcsolatos kozmografíkus képzeteket. A Balkán-félszigeten különösen a mohamedánok körében elterjedt az a nézet, hogy a földet valamilyen szarvas állat tartja. Ez az elképzelés a Közel-Keletről, Elő-Ázsiából, illetve ezen utóbbi területen átjutott cl a Balkánra, és elterjesztésében nem kis szerepet játszottak a mohamedánok, miután az iszlám behatolt Európának ebbe a részébe (Gavazzi 1973:47-52). ' 68 Petkanova 1988:46. 69 Veselovskij 1879: 2. 70 Mocul'skij l887/b:44. 400
