A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Orosz György: Apokrifek, vallásos népénekek az óorosz időkből

A Fiziológus bizonyos fejezetei bekerültek a Hat nap (Šestodnev) című természetismereti és naiv történeti munkába. Az loan Ekzarh-féle óbolgár fordításon kívül ennek a műnek a Kijevi Ruszban más változatai is használatosak voltak.

60 A Mélységek könyve olyan szabályok és alapismeretek gyűjteménye, amelyek az ősi nézetek által felvetett kérdésekre kínálnak megoldást. Ezt a vallásos népéneket a katekizáló müvekhez sorolhatjuk be, mivel úgy záporoznak benne a kérdések és feleletek, akárcsak a kátéban. A keresztény hitre áttért Ruszba az intelmeken és prédikációkon kívül Bizáncból s Bolgárországból átkerülhettek katekizáló művek is, amelyek igen népszerűek voltak. Ezek végső forrásai Lichačév szerint az úgynevezett szókratészi párbeszédekben keresendők/'

1 A középkori „katekizmus" azonban nem a tanító által a hívekhez intézett kérdések gyűjteménye volt, hanem a tanár beszélgetését jelölte tanítványával, aminek során az utóbbi kérdezte az előzőt.

62 Ilyen formában jelenik meg előttünk a Három szentatya beszélgetése című apokrif írás, amelynek a legfőbb törekvése: mindenre magyarázatot adni, minden fogalmat rendszerbe foglalni, mindennek megtalálni a helyét a keresztény értelemben vett szakrális térben és időben. Ilyen nyomvonalon haladnak kérdés-feleleteikkel a Mélységek könyve vallásos népénekek is, amelyek minden keresztény vallásosságuk mellett nem az Egyház hivatalos álláspontját tükrözik: eretnek nézetek is találhatók bennük. Következzen most néhány példa arra vonatkozólag, hogy a transzplantált apokrif irodalom milyen sajátságos nézeteket közvetített, illetve mennyire közvetlenül hatott a keleti szlávok vallásos népénekeire. Az Elbeszélés Jeruzsálem városáról vagy Volot Volotovicsról (Povesť grada lerusalima ili Volote Volotoviče) című apokrif írás ilyeténképpen ad választ a föld eredetét kutató kérdésre: „A föld nyolcvan kicsiny cethalon nyugoszik, és még három nagy halon... És a hal, a halak anyja, a cethal igen nagy: amikor az a cethal játszadozni kezd, és lemegy a tenger mélyére: akkor eljő a világ vége. "

6i A kozmogónia zoomorf modellje bontakozik ki itt előttünk. A földet óriási halak, bálnák tartják. Ez azzal a képzettel van összefüggésben, hogy a föld a mindent elborító világtengerből (a kaotikus vizekből) alakult ki, azaz emeltetett ki a cethalak által. Ezért is veszi körül minden oldalról és alul is víz. A káosz kozmosszá alakult: a víztengertől különvált a szárazulat. Hasonló gondolatokat találunk a Mélységek könyve elnevezésű vallásos népénekekben: És a cethal minden hal atyja. - Miért atyja hát a cethal minden halnak? ~ Ah, a cethal ha játszadozni kezd, Az egész kék tenger megmozdul, A nedves földanya mindenütt megrendül, A világ összes népét rémület tölti el, Akkor eljő a legvégső idő.'"

1 60 Lichačév 1985: 48-49.; Gudzij 1945: 57-58.; Iglói 1988: 25. 61 Grékov-Artamonov 1948: II. 169. 62 Gurevics 1987: 389. 63 «Земля стоить на осьмидесяти китахъ рыбахъ меньших*., да на трехъ рыбахъ болынихъ... А рыба рыбамъ мать кить рыба великая: какъ та рыба кить взыграется и пойдстъ во глубину морскую: тогда будсть свету прсставлсшс.» (A forrás lelőhelyének megjelölése nélkül idézi Sčapov 1906: 1. 111.) 64 «А китъ-рибина всимъ рыбамъ ацецъ. / - Пачаму жъ кить-рибина всимъ рибамъ ацецъ? - / Ахь, китъ-рибина разыграицца, / Вес сине моря васкалыхницца, / Сыра маць зямля вся вздрагоницца, / Увесь миръ-народъ пр1ужасницца, / Тады будзя время апаследняя.» (Varcncov 1860: 234-235, № 88. Belorusz szöveg.) 399