A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Irodalomtörténet - Orosz György: Apokrifek, vallásos népénekek az óorosz időkből
Varencov és Veselovskij a Három szentatya beszélgetése című apokrif írást jelölik meg ilyen lehetséges forrásként, 4 '' amely a maga részéről apokrif zsoltárokból és Salamon Bölcsességek könyvéből kölcsönzött ismereteket minden földi dolog eredetéről. 5 " A bogumilek egyik „szent könyve" a Liher S. Joannis avagy (Szt. János könyve) Interrogationes S. Joannis et responsiones Christi domini (Szt. János kérdései és Krisztus Urunk válaszai). Ennek a könyvnek vannak latin és szláv szövegváltozatai is. Az előbbiekben meghatározó az eretnek-bogumil dualisztikus világszemlélet, az utóbbiakban erős közeledés figyelhető meg a keresztény monoteizmus felé. A Mélységek könyve vallásos népénekek tartalmi vonatkozásban merítettek a Liber S. Joannis-ból, de nem közvetlenül, hanem különféle apokrif elbeszélések révén. Ilyen közvetítő forrásként szolgált például a Három szentatya beszélgetése elnevezésű „apokrif Biblia" is. 51 A Mélységek könyve János Apokalipszisével, azaz a Jelenések könyvévé is kapcsolatba hozható - mutat rá Veselovskij. 52 Ezen a véleményen van Szémán István is, aki szerint a titokzatos könyvben ráismerhetünk az Apokalipszis 5. fejezetében leírt hétpecsétes könyvre:" „És senki, sem mennyen, sem földön, sem föld alatt, nem tudta a könyvet felnyitni, sem ránézni. En azért igen sírok vala, hogy senki nem találtaték méltónak a könyv felnyitására és elolvasására, a ránézésre sem: Es egy a Vének közül monda nékem: Ne síry: ímé győzött Júda nemzetségéből való oroszlán, Dávid gyökere, hogy felnyissa a könyvet és felbontsa annak hét pecsétét. " (Jel 5,3-5) A Mélységek könyvének a morális szféra kérdéseivel foglalkozó része, amely az Igazság (Pravda) és a Hamisság (Krivda) versengését mutatja be, Jančuk meglátása szerint párhuzamba állítható egy ótestamentumi apokrif irattal, mégpedig Henoch apokalipszisével, valamint a Biblia Példabeszédek könyve című részével. 54 Bessonov úgy véli, hogy az Igazság és Hamisság párviadalának története az ószövetségi Énekek Éneke mintájára jött létre. 55 Bár az „égi Igazság és a földi Hamisság" témának a Mélységek könyve-bc\'\ végső változatára hatással volt a kereszténység, kétségtelen, hogy forrásai másrészről a szláv dualisztikus mitológia messzi múltjáig vezethetők vissza. 5 '' A Mélységek könyve fantasztikus állatainak leírása a középkori bestiariumokra. emlékeztet. 57 A bizánci bestiarium a Fizioh')gus (oroszul: Fiziolog), amely az első keresztény századok terméke, igen korán eljutott az oroszokhoz. Szláv fordítása már a Kijevi Ruszban is ismert volt. 5 * Ez a népi alkotás a kor ismereteit foglalja össze a növény- és állatvilágról. Az itt leírt állatok, szárnyasok és halak egy része képzeletbeli élőlény, tulajdonságaik a régi népi vélekedések mitikus elemeit és a keleti vallások reliktumait őrzik. 5 '' 49 Varencov I860: 7.; Vcsclovskijra hivatkozik Vasmer 1986: I. 432. Ugyanő idézi még a következő müveket is (i. m. 432): Archiv für slavischc Philologie. 1876-1929: 1, 86.; Russkij ľilologičcskij Vestník. 1879-1918: 17,365. 50 Vasmer 1986: 1.432. 51 Močuľskij 1887/a: 113, 118-119, 124-126, 163.; Močuľskij 1887/b: 41. 52 Vcselovskijt idézi Vasmer 1986: 1. 432. 53 Szémán 1926: 13. 54 Jančuk 1907: 130-131. Vö.: Henoch aopkalypsisc. 1989. 55 Bessonov 1861-1864: 1/2. 377. 56 Tokarev 1988: 1. 126.; II. 586-587, 595. 57 Szémán 1926: 13. 58 Lichaeév 1985: 50-51.; Gudzij 1945: 58. 59 Szemelvények a Fiziológusból óorosz nyelven (XVI. sz.-i szövegváltozat): Gudzij 1952: 135-136. Magyar nyelvű részletek (XV. sz.-i görög szöveg alapján): Hadzisz - Kapitánfty 1974: 583-589. Л görög Fiziológus teljes magyar fordítását Id.: Physiologus. 1986. 398
