A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)

Irodalomtörténet - Orosz György: Apokrifek, vallásos népénekek az óorosz időkből

ténység alakjaiéval (Isten, Istenszülö, angyalok, szentek). Nikiforovskij ettől az időtől számítja az apokrif irodalom széles körű elterjedésének kezdetét, ami szerinte annak következménye, hogy a nép önállóan, aktívan viszonyult a keresztény valláshoz, s a néptömegek, ha nem is teljesen, de többé-kevésbé már elsajátították a keresztény tanokat.

45 Mindamellett a kereszténység „végső" győzelme még igen messze esett ettől az időtől. Močuľskij véleménye szerint az orosz földön teljes terjedelmében sokáig nem létező kánoni Bibliát a nép körében jól kiegészítette, illetve helyettesítette egy úgynevezett „apokrif Biblia": a Három szentatya beszélgetése. Ez a számtalan szövegváltozatban ismert apokrif elbeszélés a Mélységek könyve vallásos népénekek egyik forrásaként jön számba.

4

'' A népének eredeti orosz elnevezése: Golubinaja kniga. A népi etimológia ezt a kifejezést nem a Mélységek könyveként, hanem Galamb-könyvként értelmezi (galamb oroszul: golub', golubina), a Szentlélekről alkotott elképzelés hatására, aki galamb képében szállt alá a földre:

47 „És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijőve a vízből; és íme az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájöni mint egy galambot és ő reá szállani. " (Mt 3,16) A Mélységek könyve (Golubinaja kniga < Kniga glubiny) mély értelmű bölcsességek könyve; mint ahogyan Vasmer írja: „égi üzenet verses formában, minden létező eredetéről szóló népének".

4S Az újkeresztény oroszok pogány-keresztény szinkretikus világképét igen sajátságosan tükröző nevezett vallásos népének tartalmi elemzésére a téma mérhetetlen gazdagsága miatt itt nem óhajtunk kitérni, mert ez csak egy külön tanulmány feladata lehet. Rámutatunk viszont azokra az apokrif és kánoni művekre, amelyek minden bizonnyal hozzájárultak a Mélységek könyve pogány nézeteinek keresztény elemekkel való gazdagításához. Az e témával foglalkozó kutatók ezt az éneket az alábbi forrásokra vezetik vissza. 45 Nikiforovskij 1875: 122. Ezen feltevés helyességét egy régészeti lelet is igazolja. Arcihovszkij professzor kutatócsoportja 1951-ben, a novgorodi ásatások során talált egy XIV. századból származó nyírfakosár keretet, amelybe a következő óorosz találós kérdés volt belckarcolva: „Az ég ás a föld között van egy város, amelybe néma követ érkezik, de nem úton halad, és megíratlan levelet visz. " (Janyin 1980: 40.) Oroszul ez így hangzik: «Есть град межу нобом и землею, а к ному еде посол без пути, сам ним, везе грамоту нспсану.» (Janin 1975: 35.) Janyin ehhez a nyírfakércg irathoz (10. számú lelet) a következő megjegyzést fűzi: „Ezt a találós kérdést a múlt században - sőt, századunk elején - is játszották, amikor még a bibliai legendák közismertek voltak. Az ég és a föld közötti város a bárka, ahová Noé a vízözön idején menekült. A néma követ a galamb, amelyet azért küldtek cl, hogy hírt hozzon: látható-c már a föld. A megíratlan levél pedig olajág, amit a galamb azért visz a csőrében, hogy jelezze: közel van már a föld." (Janyin 1980: 40.) Ez a találós kérdés-felelet apokrif hagyományban gyökerezik. A Három szentatya beszélgetése с apokrif elbeszélés egyik szövegváltozatában (XVII-XVIII. sz.) a nyírfakércg keretbe vésett sorokkal egybevágó szavakat találunk: „/. m. (loann monda - O. Gy.) Volt egy város az úton, de út oda nem vezetett, egy néma követ érkezett oda, megíratlan levelet hozott? - V. m. (Vaszilij monda - O. Gy.)A város Noé bárkája volt, a követ meg a galamb, olajágat hozott. " Ld. oroszul: «I. р. стоялъ градъ на пути, а пути къ нему петь, пршдс къ нему посолъ нсмъ, принесс грамоту неписаную? - В. р. Градъ бысть Носвъ ковчегъ, а посолъ голубь, принесс сучецъ масличный.» (Pypin 1862: 171.) 46 Močuľskij 1

887/а: 132-133, 163, 179-180. Ezen apokrif iratnak egy másik szövegváltozata, a Jeruzsálemi beszéd (Beseda lcrusalimskaja), melynek az alcíme Elbeszélés Jeruzsálem városáról (Povesť grada Icuslaima) a föld létrejöttét az előbbivel megegyező módon írja le: „ ... a /öld meg nyolcvan kicsiny cethalon nyugoszik, és még három nagy halon... ". Oroszul: «... а земля стоить на осмидесятъ китахъ рыбахъ мсишихъ, да на трехъ рыбахъ болшихъ...» (Pypin 1862: 308.) A teljes szöveget Id.: i. m. 307-308.) A világra vonatkozó ismeretek David Jesszcjcvics próféta és Volot Volotovics cár beszélgetése során, kérdés-felelet formájában, továbbá álomfejtés révén tárulnak fel előttünk. 47 Vasmer 1986: 1.432. 48 I. m. 432. 397