A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 2005 (Debrecen, 2006)
Agrártörténet - Surányi Béla: Nagybirtokok, birtokosok, gazdálkodók Hajdú-Bihar megyében a XVIII. századtól 1945-ig
közül választott testület végezte, melynek megválasztása forgó rendszerben történt. 1894-ben Magyarországon a közbirtokosság tulajdonában lévő földterület nagysága: 3, 239.070 kat.hold, az összes birtokterület 6, 6 %-a. A művelési ágak közül a vezető szerep az erdőknek, legelőknek jutott, a szántóé kismérvű/ 2, 05 %/, a kertté csupán 0, 2 % -t ért el. A Jászságban és a Hajdúságban is a közbirtokosságra vonatkozó szabályok érvényesültek. 204 A nemesi birtokközösségekben a szántó és a rét elkülönült, a legelő viszont osztatlan közös maradt. Az 1930-as években az országban a legelő kiterjedése 1, 761 ezer kat.hold, a rété 1, 152 ezer kat.hold volt. A rétek-legelők nagyobb része magántulajdonban, viszont 865 ezer kat.hold /49 %/ közös legelőként hasznosult. Az 1913.évi X.tc. 20- „...elsősorban a volt úrbéresek és nemesi közbirtokosságok közös legelője, a tagosítás során kihasított, államsegéllyel szerzett, létesített vagy feljavított közös legelőkre vonatkozik" , beleértve a telepítés, parcellázás vagy majorsági zsellérség megváltása alkalmából közös használat céljára kihasított legelőket is. Kötelezővé tették a különleges jogviszonyú, feudális eredetű rét-legelőterületek legeltetési társulati formában történő hasznosítását, aminek következtében nagy kiterjedésű, sokszor egy tagban lévő legelőterületek találhatók egy-egy település határában. Közbirtokossági és legelőbirtokossági földek Hajdú-Bihar megyében 1925-ben (kat. holdban): intézmény összes terület ebből legelő forrás Haidúdorog közbirtokossága 1.588 1.511 Mff, 1925.123. Földes ua. 1.595 1.595 ua. Pusztaangyalházi ua. 1.505 1.478 ua.125. Balmazújváros legelőbirtokossága 2.576 1.639 ua. 126. Egyek közbirtokossága 1.201 1.044 ua.127. Hajdúböszörmény erdőbirtokossága 1.219 1.199 ua.128. Ua. legelőbirtokossá^ 924 917 ua. Pródi legelőbirtokosság 2.075 1.728 ua. Hajdúhadház erdőbirtokossága 1.517 1.404 ua.130. Ua. Icgcltctőtársulat 3.825 3.531 ua. Ua. nagyerdőbirtokossága 2.266 2.142 ua. Hajdúnánás közbirtokossága 9.977 9.596 ua. 131. Hajdúszoboszló belsölcgclő Közbirtokossága 3.216 3.028 ua. 132. Pusztagyulaházi közbirtokosság 6.070 6.041 ua. Biharkcrcsztcs közlcgclő birtokossága 1.085 1.085 ua. 50. Kornádi közlcgclő birtokossága 1.554 1.503 ua. 51. Derecske közlcgclő-birtokossága 2.795 2.795 ua. 55. Hajdúbagos közbirtokossága 1.070 997 ua. Konyár közlcgclő-birtokossága 1.359 1.353 ua. Ha a megye területén lévő összes közösségi földhasználatban lévő területet nézzük, akkor ennek nagysága 74.999 kat. hold volt, amelyből a rét-legelő részesedése 65.352 kat. holdat ért el. (87, 1 %) A közbirtokosság, legelőbirtokosság, sőt egyéb jogcím alatti földhasználat szinte kizárólag a rét-legelőterületekre terjedt ki. Kivételt képez Hajdúböszörmény, Hajdúhadház és Bagamér, ahol az erdőbirtokosság intézménye is működött. A közbirtokosság a hajdú városokra volt jellemző, amelyek az „öreg hajdúvárosok", a „kishajdú" települések körét alkották 2 "".E települések lakóinak gondolkodásában, az anyagi javak terén, az állat foglalta el a központi helyet, hasonlóan a cívisekéhez, akik „a határt /.../ sokáig közvagyonként élték, a szántókat és legelőföldeket egyaránt. Vagyonuknak értékesebb része éppen a közföldeken tartott élőjószág 204 Máté 1.1936.188.p. 205ua.l91-192.p. 206Ráczl.l957.38-40.p. 371
